Kopogtat az asszimiláció...

Ukrán osztály - magyar faluban

Szűkebb hazánk nem egy színmagyar településén már jó ideje működnek az ukrán tannyelvű iskolai tagozatok, ám az idén olyan falvakban nyitják meg az ukrán első osztályt (Verbőcön és társközségében, Feketepatakon, valamint a Nagyszőlősi járás déli részén fekvő Nagypaládon), ahol eddig kizárólag magyar nyelven folyt az oktatás, és a 2. osztályt befejező tanulók is átmehetnek az ukrán osztályba. Miként vélekednek minderről a faluban?...

- Mivel az állami óvoda a felújítási munkálatok elhúzódása miatt még mindig nem nyitotta meg kapuit az apróságok előtt, így egyedül a Feketepataki Református Egyházi Óvoda fogadhatja falai közé a társközségek kisgyermekeit. Az idén kilencen fognak elballagni, s tudomásom szerint hárman-négyen a magyar, öten-hatan viszont az ukrán első osztályban kezdik meg iskolai tanulmányaikat - tájékoztat Homoki Andrea óvónő.

- Nem gondolja, hogy ez szörnyű arány egy magyar, református egyházi óvodában?

- Személy szerint én is annak tartom... És ami engem illet, semmiképp sem íratom át az 1. osztályt befejező kislányomat az ukrán osztályba, inkább különórákra járatom majd, hogy sajátítsa el jól az államnyelvet, ahogy a most még óvodás kisfiam is a magyar tannyelvű osztályokban fog megismerkedni a tudományok alapjaival. Azt vallom: először tanulja meg a gyermek a saját anyanyelvét, s azután ismerje meg az ukránt. Ha viszont ukrán osztályba járatnám, sem magyarul, sem ukránul nem tanulna meg rendesen, és a saját anyanyelvét tekintve is hátrányba kerülne. Én is magyarul tanultam az iskolában, utána (a magyar tagozat hallgatójaként) mégis el tudtam végezni a Munkácsi Tanítóképzőt, bár a tantárgyak felét ukránul adták elő, s a volt osztálytársaim közül is mintegy tízen továbbtanultak. Ami pedig a hivatalokat illeti, el tudom intézni az ügyes-bajos dolgaimat, és semmi hátrányom sincs abból, hogy magyar iskolába jártam...

- Még nem döntöttük el, milyen tannyelvű osztályban kezdje meg a gyermekünk a 2. osztályt, de több mint valószínű, hogy a magyar iskola diákja marad, hisz' mégiscsak magyarok vagyunk - szögezi le Kádár Imre, az óvoda gondnoka. - Nagy szükség van rá, hogy a gyermekek elsajátítsák az államnyelvet, de nem azon az áron, hogy megszűnjenek a magyar iskolák. Amellett a kisfiam csak jobban elsajátítja a tudományok alapjait az anyanyelvén, mint ha ukránul tanulna, mert lehet, öt év sem lenne elég ahhoz, hogy értsen is valamit abból, amit tanul.

- De mit szól mindehhez maga az "érdekelt"?

- Magyar osztályban szeretnék tanulni, mert ott magyarul beszélnek - szögezi le a kis Kádár Dávid, s azt hiszem, ennél tömörebben nem is lehetne megfogalmazni az anyanyelvi oktatás szükségességét...

- Fel kell vállalni a magyarságunkat - vallja Stul András, a helybeli pékség alkalmazottja. - Szégyellném magam a felmenőim előtt, ha nem magyar iskolában tanulna a legkisebb gyermekünk is. A lányom is itt fejezte be az általános iskolát, mégis tovább tud tanulni Beregszászban, egy ukrán tannyelvű szakiskolában, s nem mondom, hogy százszázalékosan, de már elsajátította az államnyelvet. Ami pedig a kicsit illeti, az anyanyelvén tanulva jobban megérti a tantárgyakat, és én is jobban tudok neki segíteni a tanulásban...

- Tavaly öt szülő kérvényezte, hogy indítsuk be az ukrán első osztályt, az idén viszont eddig tizennégy szülő fordult hozzánk hasonló kéréssel, míg öt házaspár a magyar első osztályba akarja beíratni a gyermekét, tizenketten pedig még nem döntöttek a kérdésben - tájékoztat Szavkó Szilvia iskolaigazgató.

- Az utóbbi időben hány végzősük ment továbbtanulni, s milyen szinten sajátítják el a diákjaik az iskolában az államnyelvet?

- Tavaly tizenhat végzős fejezte be az iskolát, s hárman tanulnak tovább a felsőoktatási tanintézményekben, míg az idén ugyancsak tizenhatan ballagnak el, s nyolc diák vágott bele az emelt szintű érettségi leadásába. Ami pedig a diákjaink ukrán nyelvi ismereteit illeti, a szabályokat megtanulják, de nem tudnak szabadon beszélgetni az államnyelven. Nem jó az ukrán nyelvoktatás programja, elegendő tankönyv sem áll a rendelkezésünkre, s az egész oktatási rendszer úgy van megszerkesztve, hogy nem kedvez a kisebbségeknek...

- A schengeni határok lezárulása miatt csökken a magyar nyelvű tanulás presztízse, az emelt szintű érettségi bevezetése pedig megadta a végső lökést a szülők egy részének, hogy ukrán nyelvű osztályba adják a gyermeküket - fejti ki Jakab Ildikó magyartanár. - Ezek a szülők egyáltalán nem akarják megtagadni a magyarságukat, csak úgy érzik, a gyermekeik jobban fognak boldogulni az életben, ha ukrán osztályba járnak. Lehet, hogy ha a jövőben is biztosítva lenne a magyar nyelvű emelt szintű érettségi, akkor megállna ez a folyamat.

- Gyermekeink a születésüktől fogva magyar környezetben élnek, számukra ez az a nyelv, melyen éreznek, amelyik megérinti a szívüket, amelyen megismerik ezt a bonyolult világot - magyarázza Újfalusi Gizella alsó osztályos tanítónő. - Szükség van az államnyelv ismeretére, de nem az ukrán nyelvű oktatással, hanem az ukrán nyelv oktatásának a teljes megváltoztatásával lehet megoldani a problémát. Személyes véleményem szerint nincs rá szükség, hogy ukrán osztályt indítsanak két magyar falu közös iskolájában. A tantervben - beszédtémák segítségével - a mindennapi beszélgetés elsajátítására kell helyezni a fő hangsúlyt. Amellett minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy gyermekei a saját nyelvükön szerezzék meg a tudást, illetve ahhoz, hogy megőrizze önmagát, az önazonosságát. Ám ha a nemzeti lét két alappillére közül akár a templom, akár az iskola eldől, akkor a nemzet sem tud fennmaradni...

- Szerintem sincs létjogosultsága az ukrán osztálynak - szögezi le Füzesi Klára, a KMKSZ feketepataki és verbőci alapszervezetének az elnöke. - Aki ukrán osztályban tanul, nem tudja úgy átélni, átérezni a magyar kultúrát, mint egy magyar osztályba járó tanuló, s emlékeztetnék Reményik Sándor soraira: "Ne hagyjátok a templomot, a templomot és az iskolát..."

L. M.