2008. június 13.

2008. június 13., 10:00 , 387. szám

Jézus apostolai Máté 9, 36-10,8

Jézus, "amikor látta a tömeget, megesett rajta a szíve..." Nemcsak azért, mert sok láthatóan nyomorék, testileg beteg ember jött Hozzá, hanem elsősorban azért, mert a tömegben sokan lelkileg "kimerültek és levertek voltak". Jézushoz jöttek, a Jó Pásztorhoz, akiben Isten jött el, hogy pásztora legyen népének. Az Ő tanítása és jópásztori szava tömegeket vonzott hozzá, de voltak olyanok is, sajnos nem kevesen, akik munkájuk, betegségük vagy a nagy távolság miatt nem találkozhattak Vele és nem hallgathatták Őt. Ezért választ Jézus tizenkét segítőt, apostolt. Őket küldi azokhoz az emberekhez, akikhez személyesen nem tud eljutni.

Bár manapság már sokkal többen vannak Jézus küldöttei, megállapítása: "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés" - napjainkban is aktuális. Jézus ugyan a mennybe ment, de ott szüntelenül közbenjár értünk, itt a földön pedig egyháza folytatja művét, mely nemcsak püspökökből, papokból és szerzetesekből áll, hanem minden megkereszteltből. Minden vallását gyakorló keresztény lehet és kell is, hogy kicsit misszionárius és apostol legyen rokonai, barátai, munkatársai körében. Különösen azok közt, akik a templomtól és Istentől eltávolodtak. Teheted ezt, kedves Olvasó, prédikálás, tanítás vagy valami különleges képzés, sőt szó nélkül is, ahogy Assisi Szt. Ferenc mondta: "Sine glossa". ÉLETEDDEL, TETTEIDDEL!

Mi kell ahhoz, hogy Krisztus apostola legyek? Feltétlenül és mindenekelőtt SZERETET és JÓSÁG kell hozzá. És van még egy módja az apostolkodásnak: a másokért mondott ima, különösen a papokért és misszionáriusokért, valamint más egyházi és világi missziós munkatársakért. Itt egy pillanatra gondolkozz el, kedves Olvasó, szoktál-e legalább néha a papokért, misszionáriusokért és az emberek megtéréséért imádkozni? Ha igen, és ezt netán rendszeresen is teszed - akkor máris apostol és misszionárius vagy! Ha pedig némi szégyenérzettel rájössz, hogy nem, tedd meg ezután - válj apostollá, Istennek és az Ő országának küldöttévé!

Ifj. Szulincsák Sándor,