Ugocsa: nagypiac, kispiac, ponyva

Emelkedő árak - kicsiny vásárlóerő

Nagyszőlősön két piac is próbálja magához csalogatni a vásárlókat: a vasútállomás közelében elterülő ún. nagy-, valamint a városközpontban található kispiac, melyek közül az első csak csütörtökön és vasárnap nyit ki, míg a második a hét minden napján fogadja a vevőket. Ám mindkettőjükre jellemző, hogy az árusok nem kicsiny része egyrészt helyhiány miatt, másrészt pedig az elárusítóhelyek magas bérleti díja következtében kiszorult a piacok szorosan vett területéről. Ráadásul a nagypiac megannyi eladója, köztük több élelmiszerárus is az állomásról a városközpont felé vivő utca, illetve a Nagyszőlős-Komlós-kitérő keskeny nyomtávú vasútvonal sínjei mellett felállított asztalokon, vagy éppen a földre leterített ponyvákon kínálja megvételre az áruját, noha ez nemigen felel meg a higiéniai normáknak. De hát, sajnos, ez Ukrajna...

- Már hosszú évek óta ide hordom a fóliaházamban megtermelt zöldségeket, az uborkát, a káposztát, a paprikát meg a karalábét, valamint nem egy zöldségféle palántáját, de nincs mindig jó piac, például ma sem fogy úgy a portékám, ahogy szeretném. De hát az emberek meggondolják, mire adjanak ki pénzt, és csak a legszükségesebb dolgokat vásárolják meg - tájékoztat a salánki László Tihamér, aki épp a karalábéján igyekszik túladni. - Amúgy egyedül a nagypiacra, és csak csütörtökönként hozom be az árumat a kisvonaton (vagy ha nem jár, akkor az autóbuszon), mert vasárnap a templomban van a helyem. És hogy meddig maradok a piacon? Csupán délig, mert később már nem érdemes. Aki be akar szerezni valamit, délidőre el is vásárolja a pénzét...

- Két éve vágtunk bele a nagybani palántatermesztésbe, s kezdettől fogva Nagyszőlősre fuvarozzuk az árunkat a személygépkocsinkkal, mert a beregszászi piacon nem lelnénk helyet, az ugyanis már telítve van - magyarázza a Csetfalváról érkezett Molnár Piroska. - Ide is hajnali három órakor jövünk ki, hogy találjunk egy szabad helyet.

Amúgy a vetőmagokat egy helybeli szaküzletben szerezzük be, de az utóbbi két év alatt négyszeresére ment fel az áruk - folytatja. - Emellett a benzin is megdrágult, így aztán nekem is fel kellett emelni az árakat.

- Disznóhúst, szalonnát, bőrt, belsőségeket (szívet, májat), illetve csontot bocsátok áruba - mutat végig a tej- és húscsarnokban található pultján a Szőlősvégardóban lakó Kut Éva. - Főleg a Nagyszőlősi járás falvaiban, Salánkon, Verbőcön, Feketepatakon, illetve Puskinovén vásároljuk fel a gazdáktól a hízókat, de saját nevelésű jószágot is vágunk le piaci értékesítésre. Este vágjuk le a hízót, és másnap kora reggel már itt is vagyunk az elárusítóhelyen. Megjegyezném: míg 5-6 éve még csak 3-6 hrivnyát kellett fizetnünk egy méternyi pult használatáért, addig mára 18 hrivnya 55 kopijkára emelkedett a bérleti díj összege, s míg korábban 5 hrivnyát fizettünk élősúlyban a hízók kilogrammjáért, ma már csak háromszoros ár mellett tudjuk megvásárolni a disznókat. Amellett mi is csupán két-három jószágot tartunk a korábbi 50 helyett, mert az utóbbi három év alatt 40-45 kopijkáról 1,60-1,70 hrivnyára ugrott fel a dara kilónkénti ára, ahogy a két évvel ezelőtti 45 kopijka helyett ma már két hrivnyát kell fizetnünk egy kilogrammnyi tengeriért.

Ami az árainkat illeti, azokat magunk alakítjuk ki, bekalkulálva a felvásárlási árat meg a benzinköltséget. A szalonna kilója ma is 10 hrivnyába kerül, akárcsak 5-6 éve, ugyanennyiért adjuk el a szív, illetve a csont kilogrammját, 18 hrivnyába kerül egy kilónyi lábszár, s 20 hrivnyát tesz ki a máj, 28-30 hrivnyát az oldalas, illetve 40 hrivnyát a színhús kilogrammonkénti ára. A forgalom? Húsvét óta nagyon gyenge, de csak akkor engedhetném 30 hrivnyára a színhús kilónkénti árát, ha 10 hrivnyára csökkenne a hízók kilogrammonkénti felvásárlási ára...

Húsfélék, füstölt áruk, üdítőitalok, tejtermékek, kávé, étolaj, illetve száraztészták sorakoznak a nagyszőlősi Mihók Ildikó elárusítóhelyén, ahol egy nagy hűtőpult, három hűtőszekrény, valamint egy tekintélyes méretű hűtőláda tartja frissen a romlékony árukat.

- Havonta 1975 hrivnyát fizetek a piacnak az elárusítóhely bérletéért, ezer hrivnya megy el az áruk beszállítására, meleg időben 1390 hrivnyát tesz ki a villanyszámla összege, és összesen kétezer hrivnyát fizetek be adóként - sorolja beszélgetőtársam. - A húsféléket meg a halat a Lembergi Hal- és Húsfeldolgozó Kombináttól szállítják le, a füstölt árukat, a tejtermékeket, a kávét és az üdítőket viszont magunk fuvarozzuk el a piacra a helybeli lerakat-áruházból, s ugyancsak mi utazunk el a hasonló munkácsi létesítménybe a tésztafélékért, valamint a lisztért. És míg korábban ezer-kétezer hrivnya befektetés mellett 200 hrivnyát könyvelhettünk el tiszta jövedelemként, addig ma már ötezer hrivnyát kell befektetnünk, hogy 250-300 hrivnya tiszta jövedelemre tehessünk szert. Nagyon magas az adó, az árak pedig hetente emelkednek. Tizennyolc százalékos felárral kellene túladnom a beszerzett termékeken, hogy igazán jó bevételt könyvelhessek el, ám a piac területén kívül dolgozó, helypénzt nem fizető árusok olcsóbban adják el az élelmiszereket, így 18 helyett 10 százalékos felárral értékesítem az árukat, hogy tőlem is megvásárolják a különböző áruféleségeket.

A vásárlóerő 1990 óta folyamatosan csökken, a múlt évhez képest pedig még alacsonyabb lett a forgalom - folytatja. - Hat-hét hónapja tart az infláció, s 2007-hez képest mindkét lerakat-áruház 30 százalékkal megemelte az élelmiszerek árát. Ha még két évig csökken a forgalom, bezárhatom a boltot...

"Ki él jól Oroszországban?" - tette fel annak idején költeményében a kérdést Nyikolaj Nyekraszov. És ki él jól Ukrajnában a szűk "felső tízezer" kivételével? - kérdezhetjük most mi...

Lajos Mihály