Százéves iratok kerültek elő a csepei templomból

Üzenet a múltból

A közelmúltban érdekes eseményről érkezett hír lapunk szerkesztőségébe: a nagyszőlősi járási Csepe görög katolikus templomának felújítási munkálatai során értékes, több mint százéves archív iratokra, ún. "memóriákra" bukkantak a torony keresztjét tartó gömbben. Harangozó Miklós helyi görög katolikus parochustól kaptunk bővebb tájékoztatást.

- Hogyan és mikor bukkantak a történelem és a település helytörténete szempontjából igen értékes iratokra?

- Ez év június 10-én felújítási munkálatokba kezdtünk a templom tetőzetének, tornyának teljes újrafedése céljából. A régi, elhasználódott részeket le kellett bontanunk, így többek között a torony keresztjét tartó gömböt is. Ennek során abban egy üveget találtunk, benne két régi irattal, ún. "memóriákkal," melyeket a csepei gyülekezet tagjai írtak az utókor számára. Nagyon meglepett bennünket mindez, mivel nem is gyanítottuk, hogy ilyen iratok vannak elrejtve templomunkban.

- Miről szólnak a dokumentumok?

- Az egyik irat 1903-as, a másik pedig 1919-es keltezésű. A gyülekezet tagjai ezekben számukra fontos eseményeket, az adott kor történéseit írták le az utókor számára. Kárpátalja és Csepe helytörténete kapcsán igen nagy a jelentőségük, az őket olvasó személy maga előtt láthatja az események menetét, jelentőségét, átérezheti, hogyan éreztek a századelő magyarjai.

Így például az első levél, mely 1903-ban íródott, emlékezetes eseményről - a görög katolikus templom tetőzetének befedéséről, felújításáról - tudósít, egyben feltünteti az adományozó és a felszentelést végző személyek névsorát. Így szól a levél: "Isten kegyelméből Molnár Mihály kegyes adományából készült ezen torony és fedetett be a templom szín bádoggal teljesen Molnár Mihály költségén. 1903. évi május 17-én szenteltetett püspök Nagyméltóságú Firczák Gyula, Őfelsége I. Ferenc József ausztriai császár és magyar király, Hrabár János esperes, Kotlovics Bazil alesperes, Seregély Emil csepei görög katolikus lelkész, Petreczki Péter éneklő, Lőcsák András és Harinka János gondnokok, Luthenstein József vállalkozó alatt Molnár Pál faragó fáradozásával. Keresztapa volt Suba László szántósi lakos, Rohánics József feketeardói lakos, kovácsmester, keresztanya Mariskó Borbála Molnár Pálné, Rohánics Józsefné született Dobra Márta ardai lakos. Kelte Csepe, 1903. május 17, a Szent Kereszt Fölszentelésének napján. Seregély Emil csepei görög katolikus lelkész."

Az 1919-ben íródott levél történelmi szempontból érdekes, mivel érzékelteti az I. világháború és az azt követő idegen megszállás sokkját átélő csepei magyarság lelkiállapotát, valamint utal a templom történetére is. A második levél többek között a következőket tartalmazza: "Az Isten kegyelméből ezen torony keresztje közadakozásból rendeltetett, renováltatott és másodszor 1919-ben évi október hó 19-én szenteltetett föl és helyeztetett rendeltetési helyére. Tornyunk keresztje 1907. évi augusztus 20-án egy zivatar következtében esett le minden szerencsétlenség nélkül... A hívek közadakozásból mintegy 6000 korona értékben 1919-ik évi október havának első felében és ugyanannak a hó 19-én nagy ünnepség keretében megáldatott és újra visszatétetett rendeltetési helyére. A fent jelzett idő óta sok szenvedésen mentünk keresztül, nevezetesen az árvíz gyakori látogatása, a világháború okozta bajok teljesen kimerítették az emberiséget... Hála Istennek eddig különösebb bajok nem érték sem egyházunkat, sem községünket.

A kommunista románok törtek be, akik jelenleg is megszállva tartják a tiszántúli részt. A Tiszától inneni részt, a nagy töltővidéket a csehek tartják megszállva. Magunknál fogva a püspökünkkel sem tudunk érintkezni. Tekintettel arra a körülményekre, hogy a kommunisták mennyi gyalázatos munkát követelnek a hívektől, hála a Teremtőnek, nekünk, népünk bízék, hogy továbbra is hű marad. Annál szomorúbb az eset Máramaros vármegyében, ahol a nép skizmatikus tanoknak hódolva, papjait, tanítóit elkergeti fészkükből. Hovatartozásunkról ez idő szerint semmit nem tudunk, csak annyit, hogy a románok által vagyunk megszállva. Véglegességet a békekonferenciánk fogja megállapítani. Kelte Csepében 1919. október 12. Szocska János tanító és Seregély Ágoston görög katolikus lelkész által írt." Az iratok mellett találtunk még Monarchia korabeli pénzt, koronát is elhelyezve.

- Írtak-e Önök is az utókornak "memóriát"?

- Elődeink példáját követve természetesen mi is írtunk az utókornak levelet. Ebben leírtuk az 1919-től eltelt időszak eseményeit: a második világháborút, a kommunizmus alatt a görög katolikus egyházat ért retorziókat, a rendszerváltást és az azt követő éveket. Megírtuk annak történetét is, hogyan bukkantunk rá az előző iratokra. A gömbben talált iratokat lefénymásoltuk, majd az eredeti dokumentumokat az általunk írt levéllel együtt visszahelyeztük a gömbbe. A fénymásolatokat a templomban szándékozunk kitenni, hogy az érdeklődők megtekinthessék. Erre hamarosan sor kerülhet azon szeptember 21-i szent liturgia alkalmával, amikor is Milan Sasik, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke megszenteli a felújított templomot.

Fischer Zsolt