A megyei tanács tiltakozik a miniszteri rendelet ellen
Oktatásügy és bányajog
Az ukrán nyelv oktatása a nemzetiségi iskolákban és a nagymuzsalyi aranybánya egyaránt szóba került a Kárpátaljai Megyei Tanács múlt pénteki soros ülésén.
Az ülésnap magyar szempontból kétségtelenül meghatározó jelentőségű mozzanata volt, hogy a képviselők a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kezdeményezésére felhívással fordultak Julija Timosenko kormányfőhöz, amelyben aggodalmukat fejezik ki a 2008 és 2011 között a nemzetiségi kisebbségek nyelvén oktató iskolákban az ukrán nyelv tanításának javítását célzó program miatt, amelyet az immár hírhedté vált 461. számú miniszteri rendelet hagyott jóvá. A dokumentum egyebek mellett rámutat, hogy az ukrán nyelvre történő fokozatos áttérés a nemzetiségi kisebbségek nyelvén oktató tanintézményekben mint az ukrán nyelv oktatásának javítását célzó intézkedés bizonyos negatív következményekhez vezethet, így például a diákok tudásszintjének meredek esését, a nemzeti kisebbségek oktatási intézményrendszerének megsemmisülését eredményezheti. A megyei tanácsi felhívás a rendelet visszavonását és átdolgozását kéri.
A kérdés megyei tanácsi megvitatásának ugyanakkor meglehetősen kétes értékű sajtóvisszhangja támadt. A nyilvánvalóan kormánypárti Obozrevatyely című internetes hírportál például a felhívásról beszámoló cikkének címében arra utal, hogy a képviselők tulajdonképpen az ukrán nyelv eltörlésére szavaztak. A cikk azt állítja, hogy a probléma politikai síkra helyeződött át. "A magyarokat támogatta a Régiók Pártja, amely már gyűjti a szülők és a tanárok aláírásait a miniszter döntése ellen" - írja az Obozrevatyely, amely az ellenzéki párt sajtószolgálatára hivatkozva azt állítja, hogy abban az esetben, ha a rendeletet nem vonják vissza, Vakarcsuk oktatási miniszter menesztését kezdeményezik a Legfelsőbb Tanácsban. A cikk ugyanakkor utal arra, hogy a Mi Ukrajnánk - Nemzeti Önvédelem sajtószolgálata közzétette Sztanyiszlav Arzsevityin parlamenti képviselő nyilatkozatát, aki meggyőződésének ad hangot, hogy Kárpátalja nemzetiségi kisebbségeinek problémáit mesterségesen hevítik "kívülről".
Az ülés másik, a magyarlakta vidék szempontjából fontos döntése volt, hogy a megyei tanács megvonta a bányajogot a nagymuzsalyi aranybányát üzemeltető Zakarpatpolimetali cégtől, amely, mint arról korábban már beszámoltunk, a közelmúltban csődöt jelentett. A tanács ugyanakkor nem foglalkozott részletesebben a jelen helyzet szerint "gazdátlanná" vált nagymuzsalyi bánya jövőjével. Lapunk érdeklődésére a KMKSZ megyei tanácsi frakciójának képviselői aggodalmuknak adtak hangot a problémát illetően. A Szövetségnél úgy látják, hogy a jelenleg gyakorlatilag sorsára hagyott bányaterület, a gazdátlan meddőhányók legalább akkora környezeti problémát jelentenek, mint a pusztuló aknaszlatinai sóbánya, amelynek ügyében a megyei tanács a kormány beavatkozását és a költségvetés támogatását sürgeti. A képviselők szerint hasonló kormányszintű beavatkozásra volna szükség Nagymuzsalyban is.
A képviselők módosították a megye idei költségvetését. Mint Brenzovics László, a megyei tanács KMKSZ-es alelnöke lapunknak elmondta, a döntés nyomán jut pénz többek között az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskola új épületének továbbépítésére, valamint Barkaszó, Szernye és Rafajnaújfalu gázellátásának megoldására is.
szcs
