Magyar–magyar tábor a zene jegyében

XIX. Munkácsi Zenei Tábor

Különleges zenei és közösségi élményt jelentett a klasszikus zenét kedvelők számára az augusztus 11-19. között immár tizenkilencedik alkalommal Munkácson megrendezésre került zenei tábor, melynek alapítása a budapesti Kesselyák Gergely karmester nevéhez fűződik.

A rendezvénynek helyet adó II. Rákóczi Ferenc Középiskolában a tábor napjai alatt közel 40, 12-40 év közötti résztvevő hódolt a zene szeretetének. Az itt zajló eseményekről és a tábor történetéről a szervezői feladatokat ellátó Kesselyák Bence csellistával beszélgettünk.

– A tábor megszervezésének gondolata tizenkilenc évvel ezelőtt fogalmazódott meg a bátyám, Kesselyák Gergely karmester és kárpátaljai rokonaink, Popovics Pál és Béla között. Az ötletet tett követte. Az akkoriban karmesternek tanuló testvérem zeneakadémiai társait kérte meg arra, utazzanak vele Munkácsra a zenei tábor közös megszervezésére. Így ők lettek az első magyarországi résztvevők. A már akkoriban is vegyesen anyaországiakból és kárpátaljaiakból álló rendezvény elsőre olyan nagy sikert aratott, hogy úgy döntöttek, azt a továbbiakban is megszervezik. Úgy érzem, a rendezvény a közel húsz év során komoly tekintélyt ért el a zenekedvelő munkácsi és kárpátaljai fiatalok között egyaránt. A tizenkilenc év alatt a munkácsi zenei táborokban közel ötszázan vettek részt. Jómagam a második tábortól kezdve veszek részt rendszeresen a szervezői munkában és a zenélésben. Kárpátaljai szervezőtársam Popovics Pál, a munkácsi Rákóczi-középiskola tanára. Karmesterünk Balasi Barna. A tábor célja ezúttal is – mint minden évben – ugyanaz: egymás jobb megismerése, zenei tudásunk fejlesztése napi többszöri próbán, melynek közös gyümölcse az a koncert, melyet minden alkalommal a rendezvény hetének vasárnapján adunk a munkácsi Szent Márton Székesegyházban – mondta el Kesselyák Bence.

Mint megtudtuk, a tábor szervezése évente már április–májusban elkezdődik. Általában olyan résztvevőket várnak ide, akik legalább minimális hangszeres tudással és énektehetséggel rendelkeznek. A legfőbb támogató a budapesti Rákóczi Szövetség, az idei tábort is döntő részben ők finanszírozták. A részvétel a kárpátaljaiak számára ingyenes, az anyaországiaknak azonban az útiköltséget maguknak kell megoldaniuk.

A résztvevők szállását a Munkácsi Rákóczi Ferenc Középiskolában biztosították. Laticellszivacsokon, hálózsákokban aludtak, de senki sem panaszkodott. Ha mégis, azt kárpótolta az iskola étkezdéjében készített finom étel. A résztvevők naponta több próbát tartottak a négyszólamú vegyeskórusban, illetve a kamarazenekarban. Természetesen a pihentető kikapcsolódásról sem feledkeztek meg: kirándulások a Munkács közeli Buzsora-csúcsra és a munkácsi várba, közös pizzázások és sok buli, ami igen jól egybekovácsolta a résztvevőket. Augusztus 17-én a Szent Márton Székesegyházban nagy sikerű koncert keretében bizonyították be a zenei táborban folyó munka eredményességét, melynek során a közönség hallhatott Händel-kórusművet, énekes szólókat, valamint 17. századi magyar dalokat is.

Megkérdeztük Kesselyák Bencét arról is, mivel készülnek a jövő évi, jubileumi zenei táborra. A szervező elmondta, hogy bár erre vonatkozóan még konkrét tervek nincsenek, mindenképpen méltóan szeretnék megünnepelni ezt az eseményt. Mindenesetre terveznek egy, az elmúlt húsz év során a közönség körében legsikeresebbnek bizonyult művekből összeállított előadást, valamint szeretnének meghívni jeles, a magyar klasszikus zenében nagy tekintélynek örvendő zenészeket.

F. Zs.