Eladó borászatok?

2008. október 31., 09:00 , 407. szám

A kárpátaljai hatóságok szeretnék, ha privatizálnának öt helyi borgyárat, amelyek rendkívül nehéz gazdasági helyzetben vannak, gyakorlatilag a csőd szélére sodródtak.

A megye vezetése kezdeményezte az agrárpolitikai minisztériumnál a szaktárca fennhatósága alá tartozó Mukacsivszkij és Uzshorodszkij szovhozüzemeknek, a Boboviscse kereskedelmi vállalatnak, a Leánka agráripari csoportnak és a Kuk szovhoznak a nem privatizálható vállalatok listájáról való törlését. Egyes meg nem erősített hírek szerint a minisztérium már továbbította is a privatizációval kapcsolatos dokumentumokat a gazdasági és a pénzügyminisztériumhoz, az Állami Vagyonalaphoz és a Monopóliumellenes Bizottsághoz. Ugyanakkor a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatalnál (MÁKH) közölték, a listáról való törlést a parlamentnek kell megszavaznia, amely azonban jelenleg az ismert belpolitikai helyzet miatt nem munkaképes.

A kárpátaljai megyei agráripari fejlesztési főhivatalnál a privatizáció szükségességét a szóban forgó vállalatok nehéz helyzetével magyarázzák. Egyes források szerint nyár közepére csupán az elmaradt bérek 2,76 millió hrivnyát tettek ki e vállalatoknál, s további 3,4 millióval tartoztak a nyugdíjalapnak. Viktor Terelja, a főhivatal illetékes főosztályának vezetője szerint a vállalatok nehéz pénzügyi helyzetének egyik oka a szeszesitalok nagybani értékesítésére feljogosító licenc magas ára. "Ennek a licencnek az ára nagyságrendileg félmillió hrivnya. Míg a nagyvállalatok, mint például a Masszandra, fizetni tudnak a licencért, addig megyénk állami tulajdonban lévő kisvállalatainak ez meghaladja az erejét" - mondja a hivatalnok. A MÁKH-nál azt szeretnék, ha a leendő tulajdonosok, befektetők hozzájárulása révén a szóban forgó gazdasági egységek kiváltanák a licencet, s ezzel megmentenék a helyi borászatokat a csődtől.

Sajtóvélemények szerint azonban önmagukban a bortermelő vállalatok aligha érdekelhetik a befektetőket, miután állami kezelésben mára csak "morzsák" maradtak belőlük. "A munkácsi gyárban már gyakorlatilag az egész vagyont széthordták, ott már privatizálni sincs mit" - állította egy szakember az ua-reporter.com internetes hírportálnak nyilatkozva.

Maguk a vállalatok meglehetősen ambivalens érzésekkel tekintenek a jövőbe. Mint mondják, elviekben privatizálhatnák a vállalatokat az ott dolgozók is, az ilyen magánosításhoz azonban nagyon nehéz lenne hitelt szerezni, miután a bankok mostanság nem szívesen kölcsönöznek, csőd szélén álló vállalatoknak különösen nem. Ugyanakkor az is igaz, ismerik el, hogy az állam sem siet ismét nyereségessé tenni megroggyant vállalatait.

Mint emlékezetes, Kárpátalján néhány évvel ezelőtt teljesen vagy majdnem teljesen leállt a borpalackozás a Leánkánál, az Irsavszkij és a Tereszvjanszkij élelmiszeripari vállalatoknál, a királyházai Sevcsenko mezőgazdasági részvénytársaságnál, a Boboviscse kereskedelmi vállalatnál, a Berehivszkij, Muzsijevszkij, Mukacsivszkij, Vinohragyivszkij, Uzshorodszkij szovhozüzemeknél, valamint a Velikolazivszkij és a Krasznaja Zvezda szovhozoknál. E vállalatok gazdálkodását annak idején a licencárak hirtelen és meredek emelkedése ásta alá. E licencek a kiváltása nemcsak Kárpátalján vált luxussá a kisvállalatok számára, hanem országszerte, minek okán egyes hírek szerint a Legfelsőbb Tanácsban már a közeljövőben szeretnék felvetni a licencdíj nagyságának differenciálását az előállított bor mennyisége alapján.

Ennek fényében a sajtóban - nem minden politikai célzatosság és elfogultság nélkül - felteszik a kérdést: vajon kinek lett sürgős a kis borgyárak magánosítása most, amikor ismertté vált, hogy azok hamarosan esetleg ismét nyereségessé lehetnek a borpalackozás újbóli megindítása révén? Bármi húzódjék is meg azonban a háttérben, annyi bizonyos, hogy a bortermelő vállalatok, s az ott dolgozók szempontjából akármi jobb lehet a ma még elkerülhetetlennek tűnő csődnél, tehát a privatizáció is. A licencdíj esetleges mérsékléséről egyébként korábban is röppentek fel már hírek, a Kárpátaljai Megyei Tanács, a MÁKH több ízben szorgalmazta azt az illetékes állami hatóságoknál, valójában azonban már évek óta nem történik semmi e tekintetben, s a jelenlegi politikai helyzetben egyenesen megjósolhatatlan, mikor sikerül valóban tenni valamit a haldokló borászatok megmentése érdekében.

pszv