Vélemények a zenésztalálkozóról

2009. május 8., 10:00 , 434. szám

Halász László, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal kulturális osztálya és a Rétfalvy Fortissimo Sextett Band vezetője: - Nagyon fontosnak tartom a személyes részvételt a zenésztalálkozón, mert úgy érzem, elindult egy folyamat, egyre többen vagyunk, akik szeretjük és műveljük a zenét. Amikor visszanéztem a tavalyi találkozón készült felvételeket, azt láttam, hogy tele van a színház és tapsol a közönség. Amatőrök és hivatásos zenészek együtt muzsikálnak itt, s mindnyájukat a zene szeretete köti össze. Itt nincs ellentét hivatásos zenész és amatőr között, hiszen mindnyájunk célja az, hogy segítsük, bátorítsuk egymást. Azért is fontos népszerűsíteni a zenét, hogy jövőre még többen legyünk.

Glóger Károly beregszászi vállalkozó, a Nosztalgia Dixieland együttes vezetője: - Nagy veszteséget jelentett számunkra, hogy távozott közülünk Kunák László, hiszen a zenekar alapítóinak egyike volt ő. Nemrég itt hagyott minket a trombitásunk is, úgyhogy a mostani, új felállásban csak mintegy másfél hónapja zenélünk együtt. Azonban, mint a fesztiválon is elhangzott, az élet megy tovább, tehát gyakorolunk, játszani akarunk. Szerencsére több meghívásunk is van a nyárra, az elkövetkező hónapokban számos alkalommal fellépünk Kárpátalján és Magyarországon egyaránt.

Laskuti Renáta, a Meridian együttes énekese: - Tavaly novemberben alakultunk, vagyis a tavalyi zenésztalálkozó volt az első komoly megmérettetésünk. Azóta már számos alkalommal felléptünk, s remélem, még nagyon hosszú ideig együtt is marad az együttesünk. Folyamatosan dolgozunk saját számainkon, persze ahhoz még jó pár dal kellene, hogy önálló lemezre gondolhassunk. Addig is, készülünk a soron következő fellépésekre, amelyekből, remélem, egyre több lesz.

Ifjabb Szathmáry Károly, a Mezőkaszony Sextett vezetője: - Együttesünk nemrég alakult, mintegy fél éve zenélgetünk együtt. Társaim zeneiskolai tanárok, akárcsak jómagam. Azért kezdtünk muzsikálni, mert kollégáink példáján láttuk, hogy örömet okoz az embereknek, jó hatással vagyunk rájuk. Leginkább nosztalgiaegyüttesnek nevezhető a mienk, s örömmel tapasztaljuk, hogy nagyon tetszik mindenkinek, amit játszunk. Műfajilag igyekszünk a sanzonok világa felé elmozdulni, de otthon érezzük magunkat a jazzban is.

Csele Géza, a tiszapéterfalvai együttes vezetője, a helyi művelődési ház igazgatója: - Még neve sincs együttesünknek, amely hat hónapja alakult tiszántúli zenetanárokból és kultúrmunkásokból, akik nagyon szeretik, amit csinálnak. Szeretnénk ismételten köszönetet mondani Halász Lászlónak, a Rétfalvy Fortissimo Sextett Band vezetőjének, hiszen az ő együttesük produkcióján fellelkesülve határoztuk el magunk is az együttesalakítást. Örökzöld dallamokat, jazzt játszunk, de úgy tervezzük, hogy nem szorítjuk műfaji korlátok közé a repertoárunkat.

Seres Tímea, előadó, színész: - Már régen éreztem, hogy hozzá kellene nyúlni a jazzhez, a jazz-rockhoz, csak nem mertem. Különösen az az egyidejű visszafogottság és szabadság bűvöl el, amit ezek a műfajok nyújtani tudnak. Gyakran egybevág a hangulatommal, ahogyan az ember a zene keltette pozitív és negatív hullámok között evickél. Úgy érzem, bizonyos körökben igény volna az ilyen zenére, de jó volna, ha több fellépési lehetőség adódna. Ehhez persze egy együttesre is szükség volna. Mindenesetre elhatároztam, hogy megpróbálom magam köré gyűjteni a zenészeket. Egy jó billentyűs, dobos és nagybőgős elég is lenne. Ha azonban ez nem áll össze, kész vagyok továbblépni. Budapesten is próbálunk jazz-zenészekkel, mert valóban úgy érzem, ebben a műfajban tudnám megtalálni magam.

pszv