Új stratégiára van szükség

II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Július 17-én, pénteken kerül sor Beregszászban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola tanévzáró ünnepségére, miközben javában folyik már az intézménynél a felvételi kampány is. Dr. Orosz Ildikót, a főiskola elnökét, valamint dr. Soós Kálmán rektort ennek apropóján kértük az elmúlt esztendő mérlegének a megvonására és faggattuk terveikről - különös tekintettel az oktatási hatóságok ukránosítási törekvéseire, amelyek létükben fenyegetik a kárpátaljai magyar oktatási rendszert.

- Hogyan összegeznék az elmúlt esztendő történéseit?

Soós Kálmán: - Felemás esztendő volt. Egyrészt főiskolánk azon munkálkodott, hogy megszilárdítsa pozícióit, amelyeket az elmúlt években megpróbáltak kétségbe vonni. Így például elértük, hogy ismét szpecialiszt, azaz egyetemi szintű képzés folyhat a történelem mellett a biológia, matematika, ukrán, magyar és tanítói szakokon. Másrészt, megpróbáltuk felmérni a kárpátaljai magyarságnak a továbbtanulással, ezen belül a felsőoktatással kapcsolatos igényeit, s ennek alapján kidolgozni egy új stratégiát. Különleges volt a hátrahagyott esztendő abban a tekintetben is, hogy ezúttal a korábbiakhoz képest többen kaphatnak diplomát. Idén "értek be" ugyanis azok a másoddiplomás, levelező szakos hallgatók, akiknek lehetőségük nyílt az intézmény jóvoltából, hogy az állami követelményeknek megfelelően fejlesszék tudásukat és megszerezzék a BSC fokozatot.

Orosz Ildikó: - Évről évre fejlődő főiskolánk lassan "kinövi" eddigi működési kereteit, ezért át kell gondolnunk lehetőségeinket, s ehhez a belső építkezéshez, racionalizáláshoz próbáltunk meg információkat gyűjteni az elmúlt esztendőben. Eközben voltak sikereink is, például egyik diákunk, Nagy Enikő, angol-történelem szakos hallgatónk első helyezést ért el a magyarországi tudományos diákköri konferencián és az OTDT Pro Scientia Aranyéremmel tüntette ki, tanári karunkban nőtt a tudományos fokozattal rendelkezők száma. Erősítette pozícióinkat a felsőoktatási intézmények között, hogy kézilabdacsapatunk megnyerte a megyei egyetemek és főiskolák bajnokságát. Első hallásra mindez talán nem tűnik valami óriási eredménynek, ám egy-egy fontos téglát jelentenek a következetes intézményépítésben. Tovább folytatódott a főiskola felújítása is. Tavaly átadtuk a központi épület újjávarázsolt földszintjét, hátravan még a 700 négyzetméternyi alapterületű alagsor felújítása, ami a támogatások beérkezésének ütemében folytatódik. Örvendetesen bővült könyvállományunk is. A növekedés olyan jelentős mértékű, hogy egy újabb helyiséget kellett a könyvtár rendelkezésére bocsátani a harmadik szinten, ahol a tankönyveink és a különleges könyvek nyernek majd elhelyezést.

- Az oktatási tárca rendszeres megpróbáltatásoknak teszi ki a felsőoktatási intézményeket, mindenekelőtt az emelt szintű érettségi rendszerének bevezetésével. Nemrég a parlament elé került az új közoktatási törvény tervezete is, amely gyökeres, a beregszászi főiskolát is érzékenyen érintő változásokat idézhet elő. Milyennek látják ebben a helyzetben a Rákóczi-főiskola jövőjét?

Soós Kálmán: - Miután a beregszászi főiskola szervesen integrálódott az ukrán oktatási rendszerbe, úgy látom, hogy főiskolánk egyfajta stratégiaváltás küszöbén áll, újra kell gondolni a tanintézmény státusát és jövőjét. Az új felvételi rendszer például erősen megszűri a felsőoktatásba tartó fiatalokat. A kárpátaljai magyar középiskolák végzősei az oktatási rendszer és a szabályozás hiányosságai miatt hátrányba kerülnek az emelt szintű ukrán nyelv és irodalom érettségi vizsgán, minek következtében az egyébként jó képességű és felkészült fiatalok kiszorulnak a felsőoktatásból, ami mindenképpen hátrányosan érinti majd a magyar értelmiségi-utánpótlást.

Orosz Ildikó: - Tavaly minket is érzékenyen érintett az emelt szintű érettségi vizsga bevezetése, nagy bánatunkra legalább 70 olyan fiatal jelentkezését kellett elutasítanunk, akik szaktárgyukból jól vizsgáztak, ukránból azonban nem feleltek meg. Szomorú, hogy a szülők azt gondolják, javíthatnak gyermekeik esélyein, ha ukrán iskolába íratják őket. A különféle vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyerekek teljesítménye javulhat ugyan valamelyest, ám valódi esélyegyenlőségről ekkor sem lehet szó, hiszen az ukrán sosem lesz az anyanyelvük, azaz a javulás nem lesz olyan mértékű, ami igazolná az anyanyelvű oktatás feladását. A jelenlegi rendszer, amely a két emelt szintű érettségi vizsga összesített eredménye alapján rangsorolja a diákokat, az ukránból értelemszerűen gyengébben szereplő magyarokat automatikusan a ranglista végére sorolja, azaz csökkenti felvételi esélyeiket; különösen, ami az államilag finanszírozott, térítésmentes helyekre való bekerülést illeti. Erről mindenki meggyőződhet, ha megnézi a www.vstup.info honlapot.

- Mi jelentheti a megoldást?

Orosz Ildikó: - A kárpátaljai magyarság helyzete ebből a szempontból csak akkor javulhat, ha biztosítják az esélyegyenlőséget, azaz továbbra is engedélyezik az oktatás nyelvén való vizsgázást a szaktárgyakból, ukrán nyelvből pedig nem írnak elő felvételi minimumot. Ellenkező esetben hosszú távon az egyetlen helyi továbbtanulási lehetőséget a kárpátaljai magyar fiataloknak a beregszászi főiskola jelenti majd. Ugyanakkor ebben a rendszerben mi sem mérlegelhetjük a magyar nyelv ismeretét a jelentkezőknél, hiszen a jogszabályok értelmében mindenki, tehát az ukrán diákok szertifikátjait is el kell fogadnunk. Máris van példa arra, hogy ukrán oktatási intézmények végzősei jelentkeznek intézményünkbe. Mi történik, ha innen is teljesen kiszorulnak majd a magyar diákok? Úgy gondolom, a kárpátaljai magyar politikumnak mindenképpen harcolnia kell az esélyegyenlőség biztosításáért, ellenkező esetben céltalan távlati tervekről beszélni. Oldandó a sötét színeket, hadd mondjam el, hogy lehetőségeinkhez mérten magunk is igyekszünk válaszokat keresni a kihívásokra. Például, látva a kialakult helyzetet, úgy döntöttünk, hogy amennyiben idén valaki megfelelt az emelt szintű érettségi vizsgákon, nem gördítünk elé további, anyagi jellegű akadályokat, azaz a Rákóczi-főiskolán minden nappali tagozatos, az első baccalaureatus szintű diploma megszerzésére irányuló képzése ingyenes lesz. A második vagy harmadik diploma és a levelező tagozatos képzés esetében is az országos átlagnál jóval alacsonyabb díjszabást állapítottunk meg.

Soós Kálmán: - Mivel a rendelkezések idén nem teszik lehetővé pótfelvételi meghirdetését, felvételi eljárási díj viszont nincs, ez úton hívnánk fel a fiatalok és szüleik figyelmét arra, hogy lehetőség szerint minél több felsőoktatási intézményben, köztük a beregszászi főiskolán is nyújtsák be a jelentkezésüket, később majd ráérnek eldönteni, hol folytatják tanulmányaikat. A törvények szerint minden hallgató két szakot vehet fel egyszerre egy intézményen belül, vagy akár két különböző intézményben. Amennyiben ugyanis idén nem nyernek felvételt valamelyik felsőoktatási intézménybe, az időveszteségen túl azzal is számolniuk kell, hogy jövőre meg kell ismételni az emelt szintű érettségit, ráadásul jelenlegi ismereteink szerint a szaktantárgyakból is ukrán nyelven kell majd vizsgázni. Gondoltunk azokra is, akiknek idén nem sikerült az emelt szintű érettségi, de jövőre folytatni szeretnék tanulmányaikat. A főiskolai tanács döntése értelmében szeptembertől olyan nappali tagozatos előkészítő képzést indítunk számukra, ahol heti 6-8 órában tanulhatnak a jelentkezők ukránt és ugyanilyen óraszámban a főiskolán tanulható szaktárgyak valamelyikét, részben szintén ukránul. Ebben az esetben sem kérünk a diákoktól tandíjat, igaz, sem kollégiumot, sem egyéb kedvezményeket nem tudunk biztosítani számukra, és elvárjuk, hogy a jövő évi sikeres érettségi vizsga esetén mindenekelőtt hozzánk nyújtsák be jelentkezésüket. Terveink szerint az előkészítő képzést valamikor augusztus 5. után hirdetnénk meg, már öt fő jelentkezése esetén indítanánk csoportot, a foglalkozások várhatóan szeptember közepétől kezdődnének. Végül hadd mondjam el, hogy az oktatási minisztérium valamennyi felsőoktatási intézményt arra kérte, július végéig fogalmazzák meg azon észrevételeiket és javaslataikat, amelyek alapján kialakítják a jövő évi felvételi szabályzatot. Mi javasolni szeretnénk, hogy a gyerekek ismét az oktatás nyelvén érettségizhessenek, s az ukránvizsgát egyfajta kiegészítőként legyen kötelező letenni, ami azonban nem számít bele a felvételi pontszámba. Javasoljuk továbbá annak a diszkriminatív helyzetnek a megszüntetését is, miszerint jelenleg a gyerekek nem tehetnek emelt szintű érettségit magyar nyelvből és irodalomból, még azok sem, akik magyar szakon szeretnék folytatni tanulmányaikat. Jó volna továbbá, ha azoknak, akik egyszer már megfeleltek az emelt szintű érettségin valamilyen tárgyból, a következő évben nem kellene ismét érettségi vizsgát tenniük.

Orosz Ildikó: - Reméljük, hogy azok a kárpátaljai felsőoktatási intézmények, ahol ugyancsak folyik magyar képzés, szintén megfogalmazzák ugyanezeket az észrevételeiket a minisztérium irányában. Ezenkívül arra biztatnám a megye valamennyi érintett hivatalát, intézményét és társadalmi, valamint politikai szervezetét, hogy ugyancsak most tegyék meg észrevételeiket az oktatási rendszer problémáival kapcsolatban, amikor talán még van esély arra, hogy meghallják a véleményünket.

hk