Szent István-ereklye Tiszacsomán

Felszentelték az új görög katolikus templomot

2009. szeptember 4., 10:00 , 451. szám

Eseményekben bővelkedő, emlékezetes nap volt augusztus 29. a beregszászi járási Tiszacsomán. Elsőként felszentelésre került a település új görög katolikus temploma, majd az ünneplők megemlékezést tartottak a honfoglalás kori sírokról és régészeti leleteiről híres emlékparkban, végül az eseményeket falunapi mulatság koronázta.

Tiszacsomán 1994-ben rakták le a megépíteni szándékozott új templom alapkövét, majd a település, az egyház, illetve különböző társadalmi és civil szervezetek összefogásával éveken keresztül zajlott a munka. 2007-ben fejeződtek be a külső, majd ez évre a belső munkálatok. Az impozáns templomot Urunk Színeváltozása és Államalapító Szent István királyunk tiszteletére szentelték. Szent királyunktól egy ereklyét – egy koponyadarabkát – helyeztek el benne, melyet Erdő Péter bíboros, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye érseke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke juttatott el Milan Sasik, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke közvetítésével a tiszacsomaiaknak.

A templomszentelést Milan Sasik, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke végezte, Udvardy György, esztergom–budapesti segédpüspök és Béres Péter, a Munkácsi Egyházmegye irodaigazgatója, bilkei főapát közreműködésével. Az ünnepségen részt vett a Beregszászi Magyar Esperesi Kerület minden áldozópapja, illetve hajdúdorogi és kassai egyházmegyés papok, valamint a Munkácsi Egyházmegye más kerületeinek néhány papja is. Az oltár és a templom belsejének megszentelését Milán püspök végezte. Az oltáron Boldog Romzsa Tódor vértanú püspök ereklyéit tartalmazó antimenziont (ereklyekendő) helyeztek el.

A szentelés keretében körmenetre került sor, amely alatt körbevitték Tódor püspök ereklyéit a templomon, s amelynek a templomba való bevitele által megszentelődött a templom bejárata. Milán püspök megköszönte Szabó Konstantinnak, az Ungvári Romzsa Tódor Görög Katolikus Papnevelő Intézet prefektusának – aki a templom alapkőletételekor még Csoma parókusa volt – az elkezdett munkát. A templom felszentelése kapcsán a püspök többek között szólt Szent István királyról is, kiemelve: "Igyekezete minden egyes ember számára a keresztény életnek a példája legyen. Mindenki által érthető nyelven: a szeretet nyelvén beszélt."

A templomszentelést követően az ünneplők átvonultak a templom közelében található, a KMKSZ kezdeményezésére 1996-ban létesített honfoglalási emlékparkba, ahol együtt emlékeztek őseinkre. Elsőként Sin József, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke mondott beszédet, kiemelve többek között: "Itt áll Szent István szobra, s elődeink csontjai is itt nyugodnak. Ez a mi bizonyosságunk, ami alapján kimondhatjuk: ez a föld a mi hazánk. Szeretnénk, ha ez az emlékhely a magyarság egyik zarándokhelyévé válna, s hogy hirdetné a bizonyosságot: 1000 éve itt vagyunk, s a következő évezredet is itt, Európa közepén, európai népként szeretnénk megélni."

"Ez a mai templomszentelés és találkozó a magyar nép annyira óhajtott egységét, mindenkori sorsközösségét és jövőbe vetett, nemzedékeket összekapcsoló hitét is kifejezi" –mondta Bacskai József, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának főkonzulja.

Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (KMF) elnöke István király történelmi jelentőségű munkája kapcsán elmondta: "Szent István felismerte, hogy az országot kemény sziklára kell építeni. Ez a kemény szikla – a kereszténység – volt az a hit, amely elhozott minket ide a 21. századba, s megtartott minket. (...) E Szent Istvánnak szentelt templom egy gyűjtőhely lehetne: egy olyan pont, mely hittestvéreinket évente ide hozza, ide, arra a búcsúra, mely mindannyiunk búcsúja lehet itt a Kárpátok alján."

Kovács Szvetlana, Tiszacsoma polgármestere emléklappal köszönte meg Szabó Konstantin és Demkó Ferenc atyáknak a templomépítés során végzett munkájukat.

A csomaiak a zarándokokat szeretetvendégségre invitálták, majd a helyi kultúrház előtti téren megkezdődött a falunap.

F.Zs.