Szemelvények Akli község múltjából és jelenéből

2009. október 23., 10:00 , 458. szám

A régi Ugocsa vármegye délnyugati mocsaras részére települt falu neve először 1323-ban tűnt fel, hajdan Feketeardóval is határos volt. Legelső birtokosát Akly Jakab személyében ismerjük, aki 1323-ban a Káta nemzetségből származó János mester érdekében tanúskodott. Ő lehetett a falu alapítója. Talán ennek unokája Akly János fia, Mátyás, aki 1380-ban Gyakfalvi Ábrahám özvegyével perelt. Gyakfalva Nevetlenfalunak a korábbi neve.

1390-ben pedig ugyanezen Mátyás Akli negyedrészét a hozzá tartozó szőlőkkel együtt Nyalábvár urának, Drág vajda máramarosi ispánnak 600 szatmári értékű forintért, a Batarcson lévő malom feléért és egy gyulai jobbágytelekért cserébe adta. 1414-ben Akly László ott volt a 153 ugocsai nemes között, akik Salánki György mellett tanúskodtak salánki birtokának határjárásánál, amikor is Korjatovics Tódorral perelt.

1426-ban Akly Mátyás fia, Adorján és akli Póka fia Dénes fia Mihály, továbbá akli Darnay Lukács fiai: Illés és Sebestyén - anyjuk az előbbi Dénes leánya - azt panaszolják, hogy a gyakfalvi földesurak Aklira rontottak és őket, valamint házuk népét nyíllal lövöldözték és több rendbeli hatalmaskodást követtek el.

1433-ban Miklós leleszi prépost előtt a fentebbi Sebestyén, valamint unokatestvére, Tivadarfalvy Jakab fia Illés nevében is, azt az ellentmondást, melyet Perényi Péter országbíró fiainak, az örökös nélkül elhalt Akly Adorján birtokába történt iktatásakor tettek, most visszavonják.

1443-ban Hédervári Lőrinc nádor meghagyja a váradi káptalannak, hogy a Szabolcsból való Maghy Máté fiait: Pált, Barnabást és Demetert iktassák be teljes joggal akli birtokába. Ebben az időben az Akly család fiágon kihalt, leányágon a Darnay és Tivadarfalvy családokban élt, de őket kiszorították a Perényiek és Maghyak. Maghy Demeternek fia Pál volt, ennek pedig Sebestyén, ki 1495-ben szőlősi plébános, valamint Demeter és Péter. Demeternek leánya Lucsia Berendy Jánosné, Péternek pedig Zsófia, a kisvárdai kapitánynak, dálnoki Székely Antalnak lett a felesége. Ezeknek fiai: Gáspár és Boldizsár. Boldizsárnak leányai: Székely Éva Vécsey Sándorné és Anna, Erdélyből való Gyulay Ferencné. A Vécseyek hamar elveszítették itteni vagyonukat, míg a Gyulayak a 19. sz.-ban is földesurak voltak itt. A sokunk előtt ismerős Mikszáth Kálmán Akly Miklósa irodalmi alkotás csupán, családtörténetileg nem igazolható és a fenti Akly családhoz nem köthető.

A község legrégebbi családjai a földesúri családokon kívül a ma is virágzó Oroszi és Bocskor családok az 1500-as években már szerepelnek. 1667-ben Bocskor Mihály a Gyulayak udvarbírája, talán fia lehetett György, aki a Gyulayak utánajárásával 1676-ban nemességet szerzett. Leszármazottai a mai Bocskorok, többek között a közel 90 esztendős Bocskor Áron bácsi is, akit méltán lehetne nevezni Akli község néprajztudósának. Elmondása szerint lassan 20 éve gyűjtögeti mindazt, ami Akli községre vonatkozik. Igaz, a gyülekezet levéltárában kevés dokumentum áll rendelkezésére, de segít ebben emlékezőképessége. Lerajzolta a falu régi utcáit, név szerint felsorolva, az ő gyermekkorában ki melyik házban lakott, arra is emlékszik, hogy melyik ház hogy nézett ki és milyen kilincs volt az ajtón. Kérdésemre, hogy mi indította erre a szép foglalatosságra, elmondta, hogy egyszer Nevetlenfaluban volt falunapon és az ott hallottak, s látottak megihlették Akli vonatkozásában. Szeretné az utókornak hagyni az akli népszokásokat is. Látván gyűjteményét és feljegyzéseit, csak dicsérni tudom Áron bácsi szorgalmát, bárcsak minél több faluban akadnának hozzá hasonlók. A fentebbi néhány, hiteles forrásból vett történelmi szemelvénnyel szeretném bővíteni Áron bácsi gyűjteményét, maradjon ez is az utókorra. A templomról sem feledkezik el, hosszú élete alatt az ott szolgált lelkészekről szinte mindent tud, kinek idejében milyen munkák történtek a templom körül. Többször töltött be ő maga is különböző megbízatásokat. Hálás, hogy temploma már az 1550-70-es években reformátussá lett s megérhette a mostani felújítását is, melyért október 25-én szeretnének hálát adni.

Józan Lajos huszti református lelkipásztor