Újabb kísérlet a megoldásra

Kettős állampolgárság

A Fidesz és a KDNP törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, hogy a külhoni magyarok egyéni kérelem alapján kaphassanak magyar állampolgárságot. Most úgy tűnik, konszenzus születhet e tárgyban a magyar országgyűlés pártjai között, van némi esély a szükséges jogszabály-módosításra.

A magyar parlament három ellenzéki politikusa, a KDNP részéről Semjén Zsolt pártelnök és Simicskó István parlamenti képviselő, valamint a fideszes Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke önálló képviselői indítványt nyújtott be arról, hogy akinek felmenője magyar, és maga is beszél magyarul, az lakóhelytől függetlenül, azaz áttelepülés nélkül kaphassa meg a magyar állampolgárságot, amennyiben kérelmezi azt, mégpedig a jelenleginél lényegesen rövidebb idő alatt. Ez nem jelentene szavazati jogot, hangsúlyozta Németh Zsolt, azaz nem "teljes értékű" állampolgárságról volna szó, szakértők szerint mégis rengeteget számítana azoknak a magyaroknak, akik jelenleg az Európai Unión kívülről igyekeznek kapcsolatot tartani az anyaországgal, s megadása elvi jelentőségű volna az EU-tagállamokban élő magyarok számára is.

Az első reakciókból ítélve az MSZP kész tárgyalni a javaslatról, s bár a liberális-baloldali sajtó máris heves támadásokat intézett a kezdeményezés ellen, emlékezhetünk arra, hogy még az SZDSZ új, nyáron megválasztott elnöke, Retkes Attila is kijelentette júliusban, hogy ebben a kérdésben a pártja kész felülvizsgálni korábbi merev ellenkezését, és kikötésekkel ugyan, de akár támogathatja is az ügyet.

Az idők változásának jele, hogy tavasz óta egyre többször hallhattuk szocialista kormánytényezők részéről, hogy a kettős állampolgárság kérdése igenis megoldható, s meg is indultak az egyeztetések a parlamentben, de még a külügyminisztériumban is. Szabó Vilmos külügyi államtitkár szerint már készülnek a szakértői anyagok. Ellenzéki oldalról azonban arra intenek, hogy ne feledjük a szocialista-liberális kormány korábbi hozzáállását e kérdéshez. Nehéz is volna elfelejteni, miként riogatott Kovács László egykori szocialista pártelnök a státustörvény kapcsán azzal, hogy "huszonhárommillió román munkavállaló fogja elözönleni Magyarországot". Azt sem egyhamar emészti meg a magyar, hogy a 2004. december 5-i népszavazáskor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök nyolcszázezer határon túli nyugdíjas betelepülését jósolta, akik miatt szerinte összeroppant volna a magyar szociális ellátórendszer.

Mostanság egészen más hangot üt meg a népszerűtlenségi rekordokat döntögető párt. Amint a Magyar Nemzet ezzel kapcsolatos írása fogalmaz, "Talán eljutott hozzájuk, hogy a huszonhárommillió román helyett egyetlen pincér érkezett akkor hozzánk a státustörvény által biztosított kvótának köszönhetően, és a nyugdíjasokról is megszületett a döntés (gyakorlatilag már a népszavazás előtt), mely szerint, ha át is települnek, akkor is Románia fizeti a nyugdíjukat és az egészségügyi költségeiket".

Elemzők mindazonáltal figyelmeztetnek, hogy a törvénymódosítási javaslat benyújtása ellenére korai volna még a kérdés gyors megoldásában reménykedni. A megfelelő jogszabály-módosítás elfogadásához ugyanis kétharmados parlamenti többség szükségeltetik, ami a szocialisták nélkül kivitelezhetetlen. Az ellenzéki politikusok szóban forgó beadványa elsősorban azt a célt szolgálhatja, hogy kiugrassa a nyulat a bokorból, azaz színvallásra késztesse a szocialistákat és a szabaddemokratákat: valóban rendezni kívánják-e a határon túli magyarok helyzetét, avagy csupán a közelgő parlamenti választások miatt beszélnek a korábbiaknál megengedőbben a kettős állampolgárság kérdéséről.

szcs