2009. november 13.

2009. november 13., 09:00 , 461. szám

Azért, amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképpen járjatok őbenne, meggyökerezvén és tovább épülvén őbenne, és megerősödvén a hitben, amiképpen arra taníttattatok, bővölködvén abban hálaadással. (Kolossé 2,6-7)

Időről időre érdemes átgondolnunk, mit is jelent számunkra a hit. Ilyenkor az ember megvizsgálhatja, mennyire van az életében a hitnek személyes vonatkozása. Mennyire jelent egy biztos pontot, tud-e a megpróbáltatások idején is erős támaszt találni hite által. Egyszerűbben ezt így szokták megfogalmazni: mennyire erős az ember hite.

De elengedhetetlen, hogy megvizsgáljuk hitünk alapjait is. Milyen szomorú lenne, ha későn derülne ki, hogy csalódnunk kell abban, amiben-akiben hittünk, s ezért Isten számonkérésekor kárt vallanánk (Róma 3,10-23). Ha viszont jók az alapok, lehet tovább építkezni.

A fenti rövid idézet e kétirányú vizsgálódáshoz egyértelmű utat mutat. Először is kifejeződik benne az az elvitathatatlan tény, hogy a keresztyén hit alapja maga az élő Úr Jézus Krisztus (Róm 3,11). Az alap nem emberek személye, nem emberi elképzelések sora, még csak nem is tanítások bonyolult és érthetetlen rendszere. Pál apostol arra is emlékezteti a kolosséi gyülekezetet, hogy Krisztust Úrként fogadták el. Szükséges, hogy ez a tény személyes életüket is meghatározza. A járjatok őbenne kifejezés Krisztussal összekötött életfolytatást jelent a legegyszerűbb hétköznapokra vonatkozóan is.

E szakaszból megérthetjük: hitünk akkor igazi, ha az élő Úr Jézus Krisztushoz kapcsolódik. Azzal valljuk Őt Úrnak, ha engedjük, hogy Ő uralkodjon gondolatainkon, érzéseinken, szavainkon, tetteinken, emberi kapcsolatainkon, terveinken, egész életünkön.

Isten adjon mindnyájunknak őszinte vizsgálódást, s ennek gyümölcseként Krisztushoz való odafordulást, bűneink elhagyását és igazi lelki megújulást! Ámen.

Kótyuk Zsolt