Hitelért könyörög Kijev

2009. december 18., 09:00 , 466. szám

Ukrajna sürgősségi hitelkérelmet nyújtott be a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) a különösen nehéz finanszírozási helyzetre hivatkozva.

A kérvényben 2 milliárd dollárt kér az ország azután, hogy kiderült, az IMF elhalasztja az esedékes, 3,8 milliárd dolláros hitelrészlet átutalását a jövő évi elnökválasztásokig – írja a Financial Times.

A következő három hónap kulcsfontosságú – nyilatkozta Hrihorij Nyemirja miniszterelnök-helyettes, miután visszatért Washingtonból, ahol a tárgyalások folytak az IMF-fel. A tétlen várakozásnak sokkal súlyosabb következményei lesznek – tette hozzá.

A Valutaalap arra hivatkozva döntött a hitel folyósításának elhalasztásáról, hogy korábban Ukrajna nem tett eleget a folyósítás feltételéül szabott követelményeknek. Így például Kijev az IMF határozott kérése ellenére sem emelte a földgáz lakossági árát, holott jelenleg a költségvetési hiány egyik legtekintélyesebb generálója éppen a vételárnál lényegesen alacsonyabb lakossági fogyasztási ár.

Az ukrán fővárosban tisztában vannak a helyzet súlyosságával, ám a közelgő elnökválasztások miatt jelenleg elképzelhetetlen, hogy bárki olyan, a lakosság körében népszerűtlen döntéseket hozzon, mint amilyen például földgáz árának már említett emelése volna – mutatnak rá a szakértők.

A Julija Timosenko vezette kormányzat ezért most azzal próbálkozik, hogy bárhonnan, bármilyen áron kölcsönhöz jusson, s ezzel elodázza a költségvetés összeomlását az elnökválasztásig, amelyben maga a kormányfő is érdekelt.

Az egyik ilyen kísérlet abból áll, hogy a kormány közös memorandum elfogadását javasolja az IMF-nek, amelyben Ukrajna kötelezettséget vállalna, hogy 2010 áprilisától negyedévente 25 százalékkal növelné a földgáz fogyasztási árát mindaddig, míg az el nem érné a piaci árszintet, előreláthatóan az év végén. A kormány azt is megpróbálja elérni a Nemzetközi Valutaalapnál, hogy enyhítsenek a hitelfolyósítás jelenlegi, meglehetősen szigorú feltételein, melyeket szerintük Ukrajna ma képtelen teljesíteni.

A legnagyobb gond pillanatnyilag abból származhat, hogy az ország már januárban nem tud majd fizetni a decemberben leszállított orosz gázért, így a korábbi megállapodások és ígéretek ellenére a jövő év ismét gázháborúval kezdődhet, azaz Oroszország megpróbálhatja majd elzárni a csapokat, Ukrajna pedig megcsapolhatja az Európába irányuló orosz gázt.

A napokban Petro Porosenko ukrán külügyminiszter is Washingtonba utazott, ahol a John Lipskyvel, az IMF ügyvezető igazgatójának első helyettesével folytatott megbeszélései után optimistán nyilatkozott arról, hogy bár továbbra sem sikerült megállapodni a hitelfolyósításról, de a felek álláspontjai közeledtek. A kérdés most az, mutatnak rá a szakértők, mi viheti rá a Nemzetközi Valutaalapot arra, hogy újra higgyen Ukrajnának, amely a múltban "következetesen" fittyet hányt a pénzintézet szabta hitelfeltételeknek, s így mára a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt hitelét vesztette. Megfigyelők szerint senkinek sem fűződik érdeke ahhoz, hogy a hitel megtagadásával az összeomlás szélére sodorja az országot, az is nyilvánvaló azonban, hogy a nemzetközi közösség meggyőzéséhez ma már többre volna szükség Ukrajna részéről, mint üres ígéretekre és memorandumokra, amelyekkel hovatovább folyót lehetne rekeszteni.

Lapértesülések szerint Ukrajnának csupán a hónap végéig összesen mintegy 36 milliárd hrivnyára, azaz megközelítőleg 4,5 milliárd dollárra volna szüksége a folyó kiadásokra. Jövőre a külső adósság kezelésére ugyanannyit fordít majd az ország, amennyit az oktatásra, az egészségügyre és a honvédelemre irányoz elő a költségvetés. Viktor Juscseno államfő minap azt mondta, Ukrajna államadóssága már 280 milliárd hrivnya, azaz több mint 35 milliárd dollár. Az államfő szerint ez annyit tesz, hogy a 46 millió ukrajnai állampolgár mindegyikére 6000 hrivnya, azaz mintegy 750 dollárnyi adósságteher esik.

(hk/index.hu/portfolio.hu/korrespondent.net)