Ősziek tavaszi trágyázása

A tavaszi szántóföldi munkák, s ezen belül is az ősziek termesztésének egyik kényes pontja a növények megfelelő trágyázása. Tóth Gyula úgy véli, csak akkor számíthatunk megfelelő termésre, ha növényeink a megfelelő időben és a megfelelő mennyiségben kapják meg a fejlődésükhöz szükséges nitrogént. A Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját és vezetőjét éppen ezért arra kértük, hogy ossza meg olvasóinkkal a témával kapcsolatos gondolatait.

- Mikor és milyen műtrágyát célszerű beszerezni?

- Lassan közeledik a tavasz, ezért akik őszi kalászosokat vetettek, máris készülődhetnek a növények fejtrágyázásához, ami a legelső szántóföldi munkák egyike ebben az évszakban. Máris itt az ideje tehát beszerezni az ehhez szükséges megfelelő nitrogéntartalmú műtrágyákat. A tapasztalat az, hogy vidékünkön főleg ammónium-nitráttal végzik a tavaszi fejtrágyázását.

- Mennyi műtrágyára lesz szükségünk, s mikor célszerű kijuttatni azt a növényknek?

- Hogy mikor és milyen mennyiségű ammónium-nitrátot kell a növényekre egyenletesen kijuttatnunk, több tényezőtől is függ. Ha ismerjük a termesztett növény nitrogénigényét, fejlettségi állapotát, a vetés előtt vagy a vetéskor kiszórt műtrágyák mennyiségét, továbbá a betervezett termés mennyiségét, pontosabban tudjuk kiszámítani azt a műtrágyamennyiséget, amelyet feltétlenül meg kell adni a növényeknek. Nem tévedünk sokat, ha a vetések szemrevételezését követően a növény állapotától függően 1,5-2,5 mázsa műtrágya kijuttatása mellett döntünk egy hektárra számítva.

Vigyázzunk arra, hogy sem túl keveset, sem túl sokat nem tanácsos kiszórni a műtrágyából a növényekre. A ritkán kelt, késői, gyenge vetésekre feltétlenül szánjuk rá a 2,5 mázsát, amit a növények busásan meghálálnak. Az erős vetések esetében viszont legyünk óvatosak, mert a sok nitrogén túlságosan fellazítja a növényi szöveteket, növeli a gombás megbetegedések fellépésének esélyét, valamint fokozza a megdőlési hajlamot is. Ezért az erős vetésekre legfeljebb hektáronkénti 1,5-2 mázsa ammónium-nitrát kiszórását ajánlom.

- Hányszor trágyázzuk az őszieket?

- Sajnos nálunk bevett szokás, hogy a fentebb említett műtrágyamennyiséget egy menetben szórjuk ki, nem véve figyelembe a növények nitrogénigényének fázisait. A legtöbb nitrogént a növények a bokrosodás, a szárba indulás és a virágzás fenofázisaiban igénylik, körülbelül egyforma arányban, azaz a tervezett nitrogénmennyiség mintegy 33-33-33 százalékára van szükségük fázisonként. Ezért a kijuttatni szándékozott műtrágya három részre osztása és a fenofázisok ideje előtti kijuttatása javasolható. Az első egyharmad adagnyi műtrágyát kora tavasszal szórjuk ki, amikor a vetések talaja már annyira felszikkadt, hogy elbírja a munkagépeket. A második adag műtrágya kijuttatására körülbelül két héttel később kell sort keríteni. A harmadik, s egyben utolsó részt pedig rögtön a virágzás megkezdésekor adagoljuk növényeinknek.

- Mi ennek a technológiának a növényélettani alapja?

- Tudnunk kell, hogy a nitrogénre a kalászos gabonák, főleg az őszi búza reagál a legérzékenyebben. A bokrosodással egy időben megkezdődik a kalász differenciálódása is. Többek között éppen azért javasoljuk a nitrogénadag háromszori kijuttatását, mert gondoskodni kell a kalászkezdemények megfelelő fejlődéséről. Ez a folyamat a kalász szemtermésének egyik meghatározó feltétele. Ugyancsak fontos, hogy a helyi időjárási viszonyok között tavasszal rendszerint éppen abban az időszakban áll be egy csapadékban viszonylag szegényebb periódus, amely kritikus a búzaszemek fejlődése szempontjából. Ilyenkor megfelelő mennyiségű csapadék hiányában könnyen előfordulhat, hogy aszott szemek alakulnak ki a kalászokban. A fokozatos műtrágya-adagolással elérhetjük, hogy a nitrogén a levegő páratartalmának felvételével pótlólagos nedvességet biztosítson a fejlődésben lévő növénynek és a magvaknak. Ezzel szemben a tavasz legelején egyszerre kijuttatott nagymennyiségű nitrogénnel a magvak helyett leginkább csak a zöldmasszát növeljük. A nyolcvanas években az ősziek intenzív termesztésénél 120-140 kg/hektáros nitrogénadagokkal dolgoztak, ami átszámítva ammónium-nitrátra körülbelül 4-4,5 mázsa/hektár műtrágyát jelentett. Ezért is tudtak akkoriban hektáronkénti 70-90 mázsás szemtermést betakarítani. Amennyiben tehát betartjuk a javasolt technológiát, számíthatunk arra, hogy mi is jó termést takaríthatunk be.

- A háromszori trágyázás azonban háromszor annyi munkát, a műveletre szánt költségek megháromszorozódását is jelenti. Megtérülnek-e a gazdáknak ezek az extra kiadások?

- A tapasztalat azt mutatja, hogy a fentebb vázolt technológia helyes alkalmazása esetén bőven megtérülnek a kiadásaink, hiszen gyakorlatilag megduplázódik a termésünk mennyisége.

pszv