Kilakoltathatnak-e lakbértartozásért?

2010. május 21., 10:00 , 488. szám

" Mióta lányom férjhez ment külföldre, egyedül élek a nevére íratott lakásban. A nyugdíjam kevés, ráadásul beteg is vagyok, így nem tudom kijárni az állami támogatásokat. Hogy jusson élelemre, inkább nem fizetem a közös költséget. Attól félek, hogy hamarosan kilakoltatnak a tartozásaimért. Mit tegyek?"

- Az Alkotmány 13. és 41. paragrafusa értelmében a tulajdonhoz való jog sérthetetlen. Megfosztani tőle bárkit is - esetünkben elvenni a lakást a közös költség fejében - csak a bíróság ítélete alapján lehet. Ugyanakkor az Alkotmány 47., s a Lakástörvénykönyv 116. paragrafusa értelmében ilyen esetekben alternatív lakhatási lehetőséget kell biztosítani az érintettnek. Amennyiben a lakó nem tulajdonosa a lakásnak, kilakoltatására csak akkor kerülhet sor, ha sikerül utolérni, s felelősségre vonni az igazi tulajdonost.

A szolgáltatók egyébként ritkán folyamodnak ennyire szélsőséges eszközökhöz a lakossági tartozások behajtása során. Ha a lakónak mégis kellemetlenségei adódnának, nyújtson be kérvényt a helyileg illetékes lakásgazdálkodási vállalathoz, a ZSEK-hez, amelyben jelzi, hogy a lakás tulajdonosa - esetünkben a lánya - távol van, tehát nem tud fizetni. Jó esetben a lakásgazdálkodási vállalat illetékesei jegyzőkönyvet vesznek fel a tényállásról, s a továbbiakban nem az idős hölgyön igyekeznek behajtani a tartozást. Amennyiben ez az eljárás önmagában nem győzi meg a lakásgazdálkodásiakat, kérje és csatolni lehet az ügyhöz a szomszédok megerősítő írásos tanúvallomásait. Egyébként arra is megkérheti az együttérző szomszédokat az olvasó, hogy járják ki helyette az állami lakhatási támogatást, az úgynevezett szubszídiót, hiszen a törvények értelmében az egyedülálló nyugdíjasok lakbére nem haladhatja meg jövedelmük 15 százalékát.

hk