Milyen lett az idei szamóca- és cseresznyeidény?

Az idei tavasz roppant szeszélyes időjárást hozott, döntően enyhe márciussal, hideg április eleji és nyárias április végi hetekkel, hűvös májussal, áprilisi és májusi fagyokkal. Sok gyümölcsfajta már márciusban virágzani kezdett, majd lecsaptak rájuk az április eleji fagyok, óriási károkat okozva, s a hűvös május sem tett nekik jót. Milyen hatással volt mindez a szamóca- és a cseresznyetermesztésre? Erről beszélgetett el lapunk munkatársa Molnár Ildikóval, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány falugazdászával, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársával.

– Nehezen indult a 2025-ös szezon a gyümölcstermelők körében. Minden évnek megvan a maga problémája, de ez az év különösen nagy károkkal indult és így is fog folytatódni az idény további részében, hiszen ha nincs, ami leterhelje a gyümölcsfákat, akkor intenzíven növekedésnek indulnak, mely okán levéltetű-invázióra számíthatunk, továbbá az intenzív hajtásnövekedés a jövő évi termésnek sem tesz jót. A munkaerőhiány és a bérek növekedése pedig tovább nehezíti a termelők boldogulását – indítja a beszélgetést Molnár Ildikó.

 – Milyen hatással volt a szabadföldi és a fóliaházi szamócaültetvényekre a tavaszi időjárás?

– Kifejezetten hűvös májussal, sőt ha visszaemlékszünk, áprilisban is több alkalommal lecsapó fagypont alatti hőmérsékletekkel szembesültünk. Már az április is okozott fagykárt a szamócaültetvényekben, főként a fóliasátrakban, de a szabadföldi szamóca esetében nem, mert ekkor még nem voltak kinyílva a virágok. A május azonban két alkalommal is megmutatta, hogy bizony, a fagyosszentek tudnak kárt okozni. És okoztak is.

– Miként tudtak védekezni a termesztők a májusi fagykárok ellen?

– A fóliasátras termelők többé-kevésébe megúszták jelentősebb károk nélkül, fűtöttek, párásítottak, fátyolfóliás takarást alkalmaztak. Különösen segített az a tény, hogy a fóliasátrakban ekkor már érésben voltak a bogyók, úgymond a fő termés már bekötött, már csak növekednie, érnie kellett, s ilyenkor kevésbé fagyérzékeny. A szabadföldi szamócaültetvények esetében viszont már nagy károk keletkeztek, ugyanis pont a fő virágzási időpontban kapta el azokat a több napig tartó hideg, melyet még egy hét múlva megismételt időjárásunk. A magyarlakta vidékeken, ahol valamilyen fagy­védelmi eljárást alkalmaztak, még így is 10–30 százalékos fagy­kárról beszélhetünk. Viszont ahol elmulasztották a védekezést, ott 50–90%-os fagykár is megfigyelhető volt. Hatalmasak voltak a károk, a legszebb termések fagytak el vagy be sem porzódtak. Mindez a szamóca piaci árára is hatással volt. Május végén 1 kilogramm szamóca ára 120–150 hrivnya között mozgott. Ennek viszont az is az oka, hogy nemcsak Kárpátalján, de egész Ukrajnában nagy károkat okoztak a késő tavaszi fagyok. Mára már a kárpátaljai szamóca letermőben van, de a belső-ukrajnai ültetvények szezonja most kezdődik el.

– Milyen lett a termés mennyisége, minősége, a bogyók mérete a múlt éviekhez képest? S miként csapódott le mindez a termesztők bevételeiben?

– A tavalyi évhez képest a szamócaszezon valamivel hosszabb, a termésmennyiségek közel harmadával kisebbek, sőt a hűvös időjárás miatt a mérettel és a minőséggel is problémáik voltak a termelőknek. Összességében pedig elmondható, hogy a piaci ár valamelyest kompenzálta a termelőket, már akiknél nem fagyott le a termés jelentős része.

– Ezek után miként alakul az ültetvénytelepítési kedvük?

– A szamócatermelőknél a viszontagságokkal teletűzdelt szezon sem vette el a telepítési kedvet, ahogyan hallom, gőzerővel folynak az előkészületek, a területrendezés és a palántanevelés a következő idényre.

– Most pedig térjünk át a cseresznyetermesztők helyzetére. Mekkora károkat okoztak számukra a május eleji fagyok?

– A cseresznye esetében is súlyos a helyzet. Szinte az összes korai fajta lefagyott vagy közel 100 százalékos fagykárt szenvedett, ugyanis a legtöbb cseresznyefajta általában május 5–20. között virágzik, s a fagyos napok pont ezekre az időpontokra estek. A fagyvédelem a cseresznye és más fás szárú gyümölcsök esetében már sokkal komplikáltabb, nagyobb felkészültséget igényel. Sok termelő igyekezett védekezni, de a -3–-4 Celsius-fok körüli hőmérsékletnél nem sok sikert értek el. Ezen okból kifolyólag cseresznyéből nagy hiány van nemcsak Kárpátalján, de egész Ukrajnában is. A korai fajták „elmentek”, s a középkorai fajták esetében is nagy károk vannak, szinte csak tallózni lehet. A késői fajtáknál még el sem kezdődött az érés, de ez esetben is 50–75 százalékos fagykár látható. A kései fajták esetében pedig már a rovarok okozta kártétellel is számolnunk kell, tehát nem valószínű, hogy csökken a cseresznye ára, mely jelenleg 450–600 hrivnya/kilogramm ár között mozog a helyi piacokon.

Ezek után csak remélhetjük, hogy a jövő évi szamóca- és cseresznyeszezon már jobb lesz – vonhatjuk le a következtetést.

Lajos Mihály