Hogyan tovább, magyar oktatás?

KMPSZ-konferencia

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökségének döntése nyomán május 20-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán konferenciára került sor Hogyan tovább, magyar oktatás? címmel. A fórumra meghívást kaptak a kárpátaljai magyar oktatási intézmények vezetői, valamint ukrajnai és magyarországi, oktatáspolitikával foglalkozó intézmények, hivatalok illetékesei.

Az idei ukrajnai elnökválasztásnak, majd a nemrégiben a nemzeti erők elsöprő győzelmével végződő magyarországi parlamenti választásoknak köszönhetően új - úgy tűnik, az eddiginél kedvezőbb - helyzet teremtődött az Ukrajnában élő magyarságot sújtó problémák, elsősorban az oktatásügyi gondok megoldására. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy pontos megvilágításba kerüljenek és konkrét, egyértelmű megfogalmazást nyerjenek a problémák, amelyek mielőbbi megoldást igényelnek. Átérezve ennek fontosságát a pedagógusszövetség hívására szinte minden kárpátaljai magyar iskola, líceum, gimnázium képviseltette magát a konferencián az Ung-vidéktől a Felső-Tisza-vidékig. Részt vett a fórumon Madarász Sándor, a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületének tiszteletbeli elnöke, Mák Kornél, a KDNP oktatási szakpolitikusa, a párt kecskeméti csoportjának elnöke, Palotás József, a Kecskeméti Regionális Képzőközpont vezetője, Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a KMKSZ alelnöke, Soós Kálmán, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, Herczog György, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet igazgatóhelyettese, illetve Braun Éva, a nevezett intézmény magyar oktatásért felelős módszertani tanácsadója, Doma István, a továbbképző intézet beregszászi fiókjának vezetője, Barta József, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyettese, Dzerin Andrea a beregszászi, Grabovics Ljudmilla a nagyszőlősi járási, valamint Bartos Éva a técsői járási közoktatási osztály képviseletében. Ugyancsak részt vettek a konferencia munkájában a KMPSZ regionális alelnökei.

Dr. Orosz Ildikó vitaindító előadásában részletes és széleskörű képet adott a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás helyzetéről, különös tekintettel az utóbbi évek kisebbségellenes színezetű rendeletei nyomán kialakult problémákra. Mint mondta, ezek a negatív tendenciák komolyan veszélyeztetik a kárpátaljai magyar oktatást, s így az egész ukrajnai magyar nemzetrész jövőjét. Az előadásból kiderült: sok szülő - nem látva biztosítottnak gyermeke jövőjét a magyar iskolában -ukrán tanintézménybe íratja gyermekét, s ez hosszú távon a magyar oktatás elsorvadásához vezethet. Tabacsnik új oktatási miniszter rendeletei nyomán a helyzet enyhülni látszik, pedig ugyanott tartunk, mint az elmúlt tanév végén: az ukrán nyelvi és irodalmi érettségi ugyanúgy kötelező, a magyar szakra felvételizők ugyanúgy nem tehetnek érettségit magyarból, az egyházi iskolák helyzete ugyanúgy bizonytalan, a magyar nyelvű tankönyvkiadás finanszírozása nem biztosított stb. Ezért fontos, hogy megfogalmazzuk problémáinkat, elvárásainkat mind az ukrajnai, mind a leendő új magyar kormány felé.

A vitaindító után Brenzovics László szólt hozzá elsőként a kérdéskörhöz, aki megfogalmazta: bár az utóbbi hetekben a problémák enyhültek, de nem oldódtak meg. Tovább kell folytatni a következetes küzdelmet azért, hogy a magyarság presztízse nőjön, mert csak így sikerül megoldást találni az oktatásügy és általában a kisebbségben élő magyarság gondjaira.

Egressy Miklós, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum lelkész-igazgatója az egyházi fenntartású tanintézmények gondjait foglalta össze, kitérve a szórványban élők problémáira is. Madarász Sándor hangoztatta: az új kormány nemzetpolitikája nem áll majd meg az országhatároknál, a nemzeti konzultációs program keretében várni fogják a határokon kívül élő magyarság jelzéseit és visszajelzéseit. Mák Kornél szintén leszögezte: az új kormány programjában a nemzetstratégia kiemelten fontos kérdés. Varga Béla, a Lembergi Szvit Kiadó ungvári szerkesztőségének vezetője azt fogalmazta meg, hogy a magyar nyelvű tankönyvkiadás ügye csak akkor tekinthető rendezettnek, ha az állami költségvetés biztosítja a finanszírozáshoz a megfelelő kereteket, s célszerű lenne egy önálló magyar tankönyvkiadó létrehozása is. Barta József azt hangsúlyozta: a pedagógusok szakmai továbbképzésére és identitásának elmélyítésére egyaránt nagy figyelmet kell fordítani. Palotás József azt emelte ki, hogy a képzés minden láncszeme fontos az óvodától a főiskoláig. Mint mondta, nagyon fontos a forrásintegráció; nem célszerű a párhuzamosság: nem új intézményeket kell létrehozni, hanem a meglévőket fejleszteni. Kótun Jolán a Munkácsi Humán-Pedagógiai College-ben folyó magyar nyelvű tanítóképzésről szólt.

A problémák megvitatása után a jelenlevők állásfoglalást fogadtak el a magyar nyelvű oktatás aktuális kérdéseivel kapcsolatban.

m