Felvételi kérdezz-felelek
A felsőoktatási felvételi rendszerrel kapcsolatos tavaszi rendelet- és szabálymódosítások miatt sokan még most, június első napjaiban sincsenek tisztában a felvételi rendjével kapcsolatos számos fontos kérdéssel. Dr. Soós Kálmánt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát arra kértük, válaszolja meg a leggyakrabban felmerülő kérdéseket.
- Mi változott a felvételi rendjében azóta, hogy felállt az új oktatási kormányzat?
- Mindenekelőtt azt emelném ki, hogy visszaállt a tavalyi rend: az nyújthatja be felvételi kérelmét bármelyik felsőoktatási intézmény nappali tagozatára, aki rendelkezik három érvényes szertifikáttal, azaz három tárgyból tett érettségi vizsgát az úgynevezett független értékelési központokban. Az egyik szertifikátot mindenképpen ukrán nyelvből és irodalomból kell megszerezni, a másik kettőről pedig az adott felsőoktatási intézmény felvételi szabályzata rendelkezik, attól függően, hogy milyen követelményeket támaszt egy-egy adott szakra való felvétellel kapcsolatban. Ezek a felvételi szabályzatok általában elérhetők az interneten is. Az általános elv az, hogy a reálszakokra az ukrán mellett kötelező a matematika, a humán-társadalomtudományi szakokra pedig az Ukrajna történelme vizsga. A harmadik vizsgáról a felsőoktatási intézmények általában szabadon döntenek az egyes szakokra jelentkezőkkel szemben támasztott elvárások függvényében.
- A híradásokban számos könnyítésről is beszámoltak...
- Az idei felvételi rendjét idő hiányában az új oktatási kormányzatnak már nem állt módjában érdemben megváltoztatni, néhány könnyítést azonban bevezettek. Így például az előírások változása miatt az egyetemek és főiskolák mégis el tudják fogadni a felvételizők tavaly vagy tavalyelőtt megszerzett szertifikátjait is. További könnyítés, hogy amennyiben a jelentkező az adott felsőoktatási intézmény által a választott szakra való felvételhez megállapított fő, azaz profil szerinti tárgyból legalább 170 pontot ért el az érettségi vizsgán, akkor is el tudják fogadni az ukrán szertifikátját, ha abból a tárgyból a minimális 124 pontnál rosszabb teljesítményt produkált az illető. Nagyobb szabadságot kaptak a felsőoktatási intézmények az esti és levelező képzési formákra való felvétel terén. Így a levelező szakos képzésekre nemcsak a szertifikáttal rendelkezőket várjuk. Azok számára, akik 2007-ben vagy korábban érettségiztek, s így nem rendelkeznek szertifikátokkal, vagy 2008-ban, esetleg 2009-ben vizsgáztak, de háromnál kevesebb vagy nem a választott szakiránynak megfelelő szertifikáttal bírnak, lehetőség nyílik felvételi vizsgát tenni a hiányzó tárgyakból az adott felsőoktatási intézmény belső szabályzata szerint. Itt szeretném jelezni, hogy a Rákóczi-főiskola az ukrán mellett a magyarvizsgát tartja fontosnak, így a tanintézményünkbe jelentkezőknek módjában áll majd ebből a tárgyból felvételi vizsgát tenni idén.
- Mi a helyzet azokkal, akik már rendelkeznek diplomával, s levelező szakon szeretnék megszerezni a második oklevelet?
- A szóban forgó, egy felsőoktatási diplomával már rendelkező személyek érthetően még a független értékelési rendszer bevezetése előtt érettségiztek, így ők nem szertifikátok, hanem az adott oktatási intézmény által szervezett felvételi vizsgák alapján nyerhetnek felvételt.
- Hová, hány oktatási intézménybe jelentkezhet egy felvételiző egy évben?
- A vonatkozó minisztériumi rendelet egyértelműen kimondja, hogy egy felvételiző egy évben legfeljebb 5 oktatási intézménybe, és legfeljebb 3 szakra jelentkezhet, azaz összesen tizenöt lehetősége van.
- Hány intézményben tanulhat egyszerre a felvételt nyert diák?
- A diák két felsőoktatási intézmény egy-egy szakán, vagy ugyanazon intézmény két szakán tanulhat egy időben. Amennyiben ugyanazon egyetem két szakáról van szó, a diák mindkettőt nappali képzésként is végezheti. Két felsőoktatási intézmény egy-egy szaka esetén csak az egyiket végezheti a diák nappalin, a másikon legfeljebb levelező szakon tanulhat.
- A diák több felsőoktatási intézménybe is jelentkezhet, a szertifikátokból viszont csupán egy-egy példányt kap. Mi a teendő? Talán forduljanak közjegyzőhöz hiteles másolatokért?
- Nem szükséges a közjegyzőhöz fordulni, a felsőoktatási intézményeknek jogában áll hitelesíteni a maguk által készített másolatokat. A Rákóczi-főiskola például máris úgy döntött, hogy ezt minden ellenszolgáltatás nélkül megteszi, tehát meghagyja a fiataloknak a lehetőséget, hogy más oktatási intézményekbe is jelentkezzenek. A lényeg, hogy a felvételizők jelentkezéskor ne adják le a szertifikátok eredeti példányát, amint azt némelyik oktatási intézményben sugallni igyekeznek, hiszen minden további felsőoktatási intézménynek, ahová az illető még jelentkezik, ugyancsak meg kell győződnie arról, hogy az okmány eredeti. A helyes eljárás az, hogy jelentkezéskor a diák bemutatja a szertifikát eredetijét a felvételi bizottságnak, ahol arról helyben fénymásolatot készítenek, az eredeti példány hátuljára pedig az intézmény pecsétjével hitelesített bejegyzés készül arról, hogy a dokumentumot benyújtották az adott egyetemhez vagy főiskolához. Erre valószínűleg azért van szükség, hogy a diák ne jelentkezhessen a szabályok által meghatározott öt intézménynél többe. A későbbiekben a diák leadja az eredeti szertifikátot annak az egyetemnek vagy főiskolának, amelyikre felvételt nyert. Amennyiben két felsőoktatási intézményben tanul egyszerre, az eredeti okmányt annak az intézménynek kell benyújtania, amelyiken államilag finanszírozott helyen vesz részt a képzésben. A másik intézménybe a szertifikát másolata kerül, melynek hitelességét az eredetit őrző intézmény igazolása támasztja alá.
szcs
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola részletes felvételi felhívását lapunk következő számában közöljük.
