„Csillaglesen” a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület szervezésében

Kárpátalján eddig egyedülálló nyári programot szervezett a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület. Csillaglesre várták Beregszászban és Szürtében mindazokat, akiket érdekelnek a csillagászat és az éjszakánként fényesen világító égbolt titkai. A Perseidák meteorrajából eredő augusztusi csillaghullás tette még vonzóbbá a rendezvényeket.

A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület és a Beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ már számos közös kulturális rendezvényt szervezett. A központ nyitott volt a közreműködésre ennek az újabb kikapcsolódást és közösségépítést biztosító rendezvénynek a lebonyolításában is.

– Az ember szeret kimenni a csillagos ég alá. Nekünk itt, Beregszászban van egy nagy teraszunk a katolikus központban, ahonnan nagyon jól meg lehet nézni a csillagokat, most pedig a csillaghullást. Így nyáron sem feledkezünk el a közösségről, nyáron is van egy ürügy arra, hogy összejöjjünk és jól érezzük magunkat, ismerkedjünk a környezetünkkel, most éppen ismerkedjünk a csillagászattal, hogy milyen népi hagyományok, milyen bibliai történetek fűződnek a csillagokhoz. Ez adta az ötletet, hogy egy teljesen kötetlen estét szervezzünk. Különböző településekről érkeztek hozzánk főként házaspárok, és együtt fogunk tölteni egy csillaghullásban gazdag estét – nyilatkozta Marosi Anita, a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár igazgatója.

A csillagok és az égitestek több százszor jelennek meg a Bibliában és a bibliai történetekben. Erről a szervezők egy videóbejátszót készítettek, és Rácz Milán amatőr csillagász is beszélt róla. Elmondta, hogy tiszta égboltra számít, amelyen kiválóan látszódnak majd az égitestek és esetleg a hulló csillagok is.

Szürtében a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület rendezvénytermében Kiss Ágnes, az egyesület helyi munkatársa köszöntötte és tájékoztatta az este programjáról a családias rendezvény résztvevőit.

– Meghívtuk a falunk külterületén élő Balázs Róbertet, akiről tudtuk, hogy amatőr csillagász és amatőr fotós is. Ő egyébként fizikus, és szabad idejében nagyon sokat foglalkozik a csillagok és az égbolt vizsgálatával. Különlegesnek tartottuk, hogy egy ilyen rendezvényt megszervezünk, hiszen a közösségünkben vannak olyan családok, fiatalok, akik szívesen nézik az augusztusi égboltot. Én is közéjük tartozom. Augusztus közepén, amikor a legnagyobb csillaghullás volt, és meteorrajokat lehetett látni az égbolton, akkor az egyik családunk, akik tagjai itt vannak ma este köztünk, ők talán 2 éjszakát is kint töltöttek a gyerekek trambulinjában, és onnan nézték a csillagokat, ami nagyon különleges és érdekes. Ma itt egyébként szerény létszámban jöttünk össze, de mindenki itt van, akit érdekel a téma – mondta el a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület helyi munkatársa.

A programban Kótyuk Zsolt helyi református lelkész tartott áhítatot, többek között arról beszélt, hogy már a Biblia első lapjain olvashatunk az égitestekről: „Ahogyan Isten megalkotja a világmindenséget, megteremti a mennyet és a földet, valamint a nagyobb és kisebb égitesteket, már ott olvashatunk arról, hogy meghatározó ereje, hatalma van a Napnak, a Holdnak és a csillagoknak az ember számára: jelzik az időt, mutatják az irányt. Tehát egyrészt időben, másrészt térben való tájékozódásra adnak lehetőséget, és azt is hozzáteszi a Szentírás, hogy meghatározói az ünnepeknek. Különleges belegondolni abba, ahogyan a teremtett világról beszélve a Biblia rámutat arra, hogy szüksége van az embernek a tájékozódási pontokra, és érdekes megfigyelnünk az összefüggést, hogy a Biblia utolsó könyvében a következő idézetet találjuk: »Én vagyok... ama fényes és hajnali csillag.« Nem jelent mást ez a mondat, mint azt, hogy Jézus kijelöli az utat az emberiség számára és rámutat arra, hogy ő az a tájékozódási pont, amelyen keresztül az ember megtalálhatja önmagát és eltalálhat embertársáig is. Sajnos azt tapasztaljuk ebben a világban, hogy az emberiség elveszítette ezt a tájékozódási pontot, pedig nagyon fontos lenne ehhez visszatalálni.”

Balázs Róbert amatőr csillagász a csillagászat születéséről és a teleszkópok bonyolult világáról tartott előadást. Majd a sokakat leginkább érdeklő hullócsillagokról beszélt: pontosan mik is ezek, honnan jönnek, és miért látjuk őket olyannak az égbolton, mintha „farkuk” lenne.

Sokan gyönyörködnek benne, akár a házaspár a gyermekeikkel együtt. Nikolett, az anyuka igyekszik mindent lefotózni, ami az égbolton a lencséje elé kerül.

– Mindig is érdekeltek a csillagok és a fényképészet is, ezért kezdtem el lefotózni például a vörös holdat, próbáltam egyébként hullócsillagot is fotózni. A gyerekeket is nagyon érdekli, a trambulinból néztük két este a csillaghullást. Nagyon sok hullócsillagot láttunk, ami nagyon szép volt – tudtuk meg az anyukától.

Hasonló élményekben reménykedtek azok a fiatalok is, akik Balázs segítségével a teleszkópján keresztül figyelték az égboltot. Nem az a látvány tárult eléjük, mint ha messzelátóval hozunk közelebb valamit, igaz, a távolságok fényévekben különböznek.

Nem is olyan egyszerűek tehát a megfigyelések teleszkóp­pal, és a településeken mindezt a fényszennyezés is nehezíti. Balázs azt mondja, hogy nem is a hullócsillagok megfigyelésére találták amúgy ki. A teleszkóp használatánál az asztrofotózás viszonylag egyszerűbb. Hogy kell csinálni, azt is megmutatta Balázs, az eredmény impozáns.

A közel ötórás program szalonnasütéssel zárult. A megéhezett csapat tagjainak jólesett a zsíros kenyér és a sült szalonna. Mindez jó alkalom volt arra is, hogy a résztvevők megosszák egymással az élményeiket. Abban mindenki egyetértett, hogy a megszerzett tapasztalatokkal felvértezve jövőre újra eljönnek a csillaglesre.

TV21 Ungvár/ V. I.