Petefészek- és méhdaganatok
Az utóbbi napokban bő vérzésem van, hasalji fájdalmaim vannak, amellett a húgyhólyagom is fáj, s gyakori vizelési ingert érzek anélkül, hogy menne is tőlem vizelet. Mi lehet a betegségem, és mit tehetünk ellene? - fordult szerkesztőségünkhöz egy halábori hölgyolvasónk. Kérdéseit dr. Papp Györgyhöz, a Beregszászi Járási Kórház nőgyógyászához továbbítottuk.
- A panaszok jóindulatú méhdaganatra (fibromiómára) utalnak - válaszol a szakember. - Ez a daganat a méhizom rostjából keletkezik, legfontosabb tünete a bő vérzés, ami esetleg lehet darabos is, vagyis rögök formájában jön ki a szervezetből a vér, jellemző még a hasalji fájás, emellett pedig a húgyhólyag is fájhat, mert a daganat megnyomja azt, s ugyanebből az okból a beteg úgy érzi, mintha vizelnie kellene. Amúgy különböző méh- és petefészek-daganatokat ismerünk, melyek lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak, az utóbbiakat pedig az különbözteti meg az előbbiektől, hogy agresszívan növekednek, és áttétek (metasztázisok) kialakulásához vezetnek. Sajnos, a legtöbb daganat ún. "néma" betegség, nincsenek tüneteik (kivéve a fibromiómát), ami megnehezíti a korai stádiumban való felismerésüket. A jóindulatú daganatokat legtöbbször véletlenszerűen fedezzük fel a rutinvizsgálatok során, és sajnálatos módon, a rosszindulatú daganatokat is csak a kései, elhanyagolt stádiumukban jellemzik panaszok. Éppen ezért nagyon fontos a megelőzés, minden nőnek legalább évente egyszer el kell mennie a nőgyógyászati szűrővizsgálatra, ahol is felfedezhetjük a daganatokat, a betegeknél pedig további analíziseket, leggyakrabban ultrahang-, illetve szövettani vizsgálatokat végzünk el (az utóbbi esetben kimetszünk egy darabot a daganatból, s azt elemezzük). A szövettani analízis fontosságát azért említem, mert minden jó- és rosszindulatú daganatnak megvan a maga jellegzetes sejttani felépítése, melynek alapján pontosítani lehet a diagnózist, és pontosan be lehet állítani a kezelést. Megjegyezném: akinél szövettani vizsgálatot rendelünk el, soha ne gondoljon a legrosszabbra, a rákra, sok jóindulatú daganatos beteg kezelésében is segít a szövettani elemzés.
Fontos tudnunk, hogy míg a méhnyakrák általában a fiatal nőket támadja meg, addig a méhtest-, valamint a petefészekrák inkább idősebb korban jelentkezik. Okvetlenül forduljanak szakorvoshoz azok az idős nők, akik egy-két évvel a menstruáció befejeződése után véres váladékot vagy romlotthal-szagú, híg, vizes folyást észlelnek, ezek a jelek ugyanis méhtestrákra utalhatnak. Nem biztos, hogy rosszindulatú daganatról van szó, de lehet, hogy igen, ezért mindenképpen ki kell vizsgáltatniuk magukat. Akinek pedig magas a vérnyomása vagy a vércukorszintje, menjen szűrővizsgálatra, mert ezek a tényezők nagyon gyakran összefüggésben vannak a méhtestrákkal. Megfigyelték, hogy a daganat eltávolítását követően több páciensnek is normalizálódott a vérnyomása, illetve a vércukorszintje.
- Miként kezelik a daganatos betegeket?
- Az ilyen páciensek terápiáját mindig az határozza meg, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú daganatról van-e szó. Az utóbbiakat csak a megyei egészségügyi intézményekben kezelik, sugár- vagy kemoterápiával, ha pedig szükséges, műtéttel, míg az előbbiekkel a járási kórházakban is foglalkozunk. A jóindulatú daganatok terápiájában az az útmutató, hogy milyen méretűek a daganatok, és milyen panaszokhoz, esetleg az egészségi állapot milyen szintű romlásához vezetnek. Csak akkor távolítjuk el őket műtéttel, ha méreteik nagyobbak egy csecsemő fejénél, ha erős vérzéseket okoznak, melyek a beteg anemizációjához, vérszegénnyé válásához vezetnek, ha zavarják a környező szervek (húgyhólyag, végbél) működését, illetve ha gyorsan növekednek, a szövettani vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy szükség van az operációra. A műtét mellett sor kerülhet a hormonális vagy az antibakteriális terápiára, vagy a három kombinációjára, olyképpen, hogy a hormonális, illetve az antibakteriális kezelés megelőzi vagy ellenkezőleg, követi az operációt. A terápia mikéntjét a szakorvos dönti el.
Lajos Mihály
