A trichinellózis

2011. január 7., 09:00 , 521. szám

Hallottam, hogy van egy olyan sertésbetegség, a trichinellózis, melyet az emberek is elkaphatnak. Szeretnék bővebb ismereteket szerezni erről a kórról, és arról, miként kerülhetjük el - telefonált be szerkesztőségünkbe egy asztélyi olvasónk. Kérését Varga Bélához, a Beregszászi Járási Állategészségügyi Központ állatorvosához továbbítottuk.

- A betegséget a fonalférgek közé tartozó, Trichinella spiralis nevű élősködő okozza - fejti ki az állatgyógyász. - Ez egy apró, hajszálvékony, csak mikroszkóppal látható parazita, mely rágcsálókban (házi és mezei egerekben, mezei pockokban, házi patkányokban), a rókában, valamint a borzban élősködik, petéi pedig az állatok ürülékével jutnak ki a szabadba, ahol bekerülhetnek mind a vaddisznók, mind a házi sertések táplálékába. A táplálkozás során azután a petéket tartalmazó, 0,4 mm átmérőjű, citrom alakú tokok bejutnak a gyomorba, ahol a gyomorsav hatására a tokok elbomlanak, a peték kiszabadulnak, és a vékonybélbe kerülnek, ahol 40 órán belül ivarérettekké válnak. Ezt követően szaporodni kezdenek, és lerakják a petéiket, melyek egyrészt bélgyulladást, illetve hasmenést idéznek elő, másrészt pedig - a véráram útján - eljutnak a lágy izomzatba (a bélszínbe, a bordák közti izmokba, a nyelvbe és a rágóizmokba), ahol izomfájdalmakat, izomgyulladást okoznak, de nem vezetnek a jószág elpusztulásához. A sertéseknél a betegség tünete a hasmenés, ám ez más kórok tünete is lehet, így csak az állatok levágását követően, a hús laboratóriumi vizsgálata során deríthetjük ki, hogy trichinellózissal állunk-e szemben. Az elemzés során mikroszkóp alatt megvizsgáljuk a rekeszizmokat, a rekeszoszlopokat, a rágóizmokat és a nyelvet, így derítjük ki a betegséget.

- Mit idézhet elő a fertőzött hús fogyasztása az embereknél?

- Először is felhívnám rá a figyelmet, hogy az őszi-téli időszakban különösen ki vagyunk téve a fertőzésveszélynek, mert ilyenkor egyrészt mezei pockok és egerek költözhetnek be az emberi településekre, melyek a paraziták hordozói lehetnek, másrészt kezdődik a vadászidény, amikor fertőzött vaddisznókat is kilőhetnek, harmadrészt pedig jön a disznóvágások időszaka. Az élősködők pedig a füstölt húsban hónapokig is életben maradnak, míg a sütés során nem tudjuk úgy átsütni a húst, hogy elpusztuljanak a peték, így a fertőzött hús emberi fogyasztásra alkalmatlan, sőt súlyosan károsítja az egészségünket. A szervezetünkbe kerülő peték leépítik az immunrendszert, hasmenést, illetve fejfájást, szédülést okoznak, felpuffad és fáj tőlük a szem alatti arcrész, izomgyulladás és izomfájdalom is fellép, s 38 Celsius-fokos láz is előfordulhat. Az élősködők a szívbe is eljuthatnak, ahol szívizomgyulladást vagy szívizomelhalást idéznek elő, s a beteg bele is halhat a fertőzésbe. Ha pedig életben is marad a páciens, a hasmenés meggyógyítása mellett a többi tünet (fejfájás, szédülés) egész életen át gyötörheti a beteget, a fertőzés következtében eltorzulhat az arca, míg a petetokok allergiás reakciókat válthatnak ki, emellett a paraziták - élettevékenységük során - méreganyagokat is ürítenek a szervezetbe, melyek további megbetegedéseket idézhetnek elő. Ezért nagyon fontos, hogy a vaddisznók lelövése vagy a házi sertések levágása után azonnal vigyük be a húsmintákat a járási állategészségügyi központokba, ahol elvégzik azok laboratóriumi vizsgálatát, s csak ezt követően fogyasszuk el a húst.

- Miként előzhetjük meg a trichinellózist?

- A sertések megbetegedését az évenként, különösen az őszi-téli időszakban megejtett rágcsálóirtással, illetve a fertőzött rágcsálókat vagy azok tetemét esetleg elfogyasztó s így fertőzötté váló kóbor kutyák, macskák elleni védekezéssel előzhetjük meg. A saját magunk megfertőződését pedig úgy küszöbölhetjük ki, ha egyrészt fogyasztás előtt bevizsgáltatjuk a vaddisznók, illetve a házi sertések húsát, másrészt nem veszünk disznóhúst az alkalmi árusoktól, hanem csak a hentesüzletekben, mivel az utóbbi helyeken csak olyan húst, húskészítményeket árusítanak, melyek átestek a laboratóriumi vizsgálaton.

Lajos Mihály