Fajtaválasztás hajtatásban: az uborka II.

Újra a hajtatásban termesztendő növényfajták kiválasztásának szempontjairól kérdezzük Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját, aki az alábbiakban az uborkával kapcsolatos tudnivalókat mondja el. Folytatjuk előző számunkban megkezdett témánkat.

- Mely körülmények határozzák meg elsősorban a fajtaválasztást?

- Az első részben elmondottak alapján (lásd lapunk 521., 2010. január 7-i számát! - A szerk.) a fajtaválasztást gyakorlatilag a termesztés időpontja határozza meg. Kárpátalján jellemzően kétféle termesztési módot alkalmaznak hajtatásban. Az egyik az úgynevezett hosszúkultúrás módszer, amikor a tavasszal elültetett uborkáról ősszel takarítjuk be az utolsó termést. Más gazdák ezzel szemben, jellemzően azok, akik fűtött hajtató létesítménnyel rendelkeznek, a kora tavaszi és késő őszi hajtatásra rendezkednek be. Ennek megfelelően kell kiválasztani a termesztendő fajtát is. A korai termesztésre ajánlott fajták általában generatív típusúak, azaz az éréslefutásuk intenzív, s korai a nagy leadott termésmennyiség. Ezek jellemzően nyitott lombozatú, rövid ízközű fajták. Miután a generatív fajták közös tulajdonsága, hogy nehezen újulnak meg, azok elsősorban a kétszezonos termesztési módhoz ajánlottak, míg a hosszúkultúrás termesztéshez a jó megújuló képességű fajták javasolhatók.

Lehet azonban olyan fajtát is találni a vetőmag-forgalmazóknál, amelynek egyenletes az éréslefutása az egész szezonban, azaz folyamatosan terem rajta az uborka, a megújuló képessége pedig nagyon jó. Ennek a fajtának viszonylag intenzív a növekedése, s ezáltal a zöldmunka igénye is nagyobb. Előnye viszont, hogy idény közben nem kell átültetni a növényállományt, azaz megtakarítható a vetőmag és a palántanevelés költsége. Ahhoz azonban, hogy ez a fajta valóban jól jövedelmező legyen, arra is szükség van, hogy nyár közepén, a legnagyobb uborkadömping idején is viszonylag jó árat lehessen kapni a termésért, ami azonban igen változó, gyakoribb, hogy az árak ebben az időszakban a mélybe zuhannak.

- Milyen szerepet játszik a fajtaválasztásban a megtermékenyülési képesség?

- E tekintetben is legalább két fajtaféleséget különböztethetünk meg: a nővirágú vagy túlnyomóan nővirágú és az úgynevezett öntermékenyülő, azaz partenokarp uborkákat. A beporzást a természetben a szél és a rovarok végzik, azaz számítanunk kell rá, hogy a korai hajtatásban nehezen porzódnak be a növények, tehát ebben az időszakban a nővirágú vagy túlnyomóan nővirágú fajták alkalmazása nem célszerű. Ebben az időszakban az önbeporzó fajták ajánlottak, amelyek ilyen körülmények között a jobb megtermékenyülés miatt nagyobb terméssel kecsegtetnek.

- Milyen súllyal esik latba a fajták ellenálló képessége a különféle betegségekkel szemben?

- A köztermesztésben lévő fajtáknál a lisztharmattal és a barnapenésszel szembeni ellenállóság, sőt a vírusokkal, többek között az uborka mozaikvírussal szembeni magas szintű rezisztencia gyakorlatilag alapkövetelmény. Némely esetben egy alacsonyabb szintű peronoszpóra-ellenállóságról is beszélhetünk. Mindenképpen fontos tehát figyelembe venni az adott fajta úgynevezett rezisztenciasorát. Sok esetben a jó termesztőknél a termesztési technológia gyakorlatilag elérte azt a határt, amikor már lehetetlen tovább növelni az össztermést. Ilyen helyzetben bevételnövelő tényező lehet, hogy kevesebbet permetezünk, tehát csökkentjük a növényvédelem költségeit. Ezt leginkább a termesztésre választott növény ellenálló képessége révén érhetjük el.

Itt jegyezném meg, hogy mennyire fontos szempont az uborka lombjának nyitottsága. Hajtatásban nem hasznos, ha nagy növekedési erélyű fajtát választunk, mert növényvédelmi gondok léphetnek fel, nehezebb elvégezni a növényvédelmi munkákat, nagyobb a növény karbantartásával kapcsolatos élőmunkaigény.

Nagyon fontos a fajták stressztűrőképessége is, tehát az a tulajdonságuk, miként reagálnak külső behatásokra, például hidegre, melegre, huzatra, miként képesek ellenállni az úgynevezett hervadásos betegségeknek. Célszerű olyan fajtát választani, amely magas tűrőképességgel rendelkezik mindezen tényezőkkel szemben.

- Van lehetősége a gazdáknak beszerezni a számukra legmegfelelőbb fajták vetőmagjait?

- Gyakorlatilag az összes szóba jöhető fajta beszerezhető Kárpátalján. A világ számottevő vetőmag-előállító cégei jelen vannak az itteni piacon, azaz a magvak beszerzése nem jelent problémát. Érdekes, hogy a köztermesztésben lévő uborkafajták magjainak ára gyakorlatilag az egyharmada a paprikáénak és a paradicsoménak. Tudni kell, hogy a köztermesztésben lévő fajták gyakorlatilag kivétel nélkül hibridek, azaz nem érdemes magot fogni belőlük.

- Milyen legyen hát a jó uborkafajta?

- Fontos, hogy az uborkafajta keseredésmentes legyen, ez ma már szinte alapkövetelmény. A régi fajtáknál a termesztési technológiától függően előfordulhattak keserű termések is, az új fajták, hibridek azonban többségükben genetikailag keseredés mentesek.

A piac és a háziasszony a nyúlánknak mondott uborkát szereti, ami a szélesség és a hosszúság indexeivel jellemezhető. Az a jó "piacos" fajta, amelynél a hosszúság és a vastagság aránya egy a 3,1-3,25-höz, azaz a hossz több mint háromszorosa a szélességnek. A nyúlánkabb fajták között vannak olyanok is, amelyeken hosszabb ideig rajta marad a virágzat, ami a frissesség jelzője lehet a viszonteladók vagy a háziasszonyok számára, azaz szintén értéknövelő tényező.

A "piacosságot" növeli a termés sötétzöld, fényes színe. Ez a technológia függvénye is, hiszen ha előírásszerűen kapja a növény a káliumot és a magnéziumot, akkor ilyen termésünk lesz, de a technológián túl ez a tulajdonság fajtafüggő is. Vannak ugyanis olyan fajták, amelyeknek uborkái kellő megvilágítás híján, jellemzően a tenyészidő második felében, hajlamosak kivilágosodni, ami nem kívánatos.

pszv