Ha magas a koleszterinszintünk...

Érdekelne, milyen betegségekhez vezethet a vér magas koleszterinszintje, s milyen ételek elfogyasztásával lehetne azt csökkenteni - telefonált be szerkesztőségünkbe egy verbőci olvasónk. Kérdéseit dr. Szidej Évához, a Nagyszőlősi Járási Kórház belgyógyászához továbbítottuk.

- A normális koleszterinszint felső határa 5,2 mmol/l. A magas koleszterinszint tünetmentes, ám növeli a súlyos betegségek kialakulásának a kockázatát. Ha túlzott mértékben fogyasztunk zsíros húsokat, édességeket (süteményeket, krémeseket), mézet, tojást, zsíros tejet és tejtermékeket, akkor a bennük lévő koleszterin nem égetődik el a szervezetben az emésztés során, hanem lerakódik az érfalakra, csökkenti a szervek vérellátását, sőt teljesen el is zárhatja az ereket. Ennek következtében pedig érrendszeri zavarok következhetnek be, szívkoszorúér-, illetve agyérbetegség alakulhat ki, sőt szívinfarktus vagy szélütés is érheti az embert - fejti ki a szakorvos. - Amennyiben a koleszterinszint meghaladja a normális értéket, diétás kezelést javaslunk, mellyel mintegy 10 százalékkal csökkenthetjük a vér koleszterinszintjét, s 20 százalékkal mérsékeljük a szívinfarktus kockázatát.

A diéta alapja a zsír- és kalóriaszegény étrend. Elsősorban csökkenteni kell az ún. telített zsírok fogyasztását, melyek nagyobbrészt az állati eredetű táplálékokban, az ún. vörös húsokban, főleg a sertéshúsban fordulnak elő, de magas arányban megtalálhatók a kolbászokban, a szalámikban, a látható zsírt tartalmazó hentesárukban, valamint a zsíros sajtokban is. Emellett mérsékelni kell a direkt koleszterinbevitelt, ami elsősorban a velőben, a belsőségekben, valamint a tojássárgájában található nagy mennyiségben.

- Mit kell fogyasztanunk a diéta során?

- Együnk zsírszegény ételeket, sovány húsokat, így baromfi-, marha-, illetve borjúhúst, szafaládét, virslit, valamint halat (főleg tengeri halakat). Hetente maximum egy-két tojást fogyaszthatunk, s vegyünk magunkhoz zsírszegény (1,5%-os) tejet, illetve tejtermékeket, joghurtot vagy kefirt, félzsíros túrót, legfeljebb 20 százalék zsírt tartalmazó, sovány sajtokat. Emellett együnk barna, rozs- vagy korpakenyeret, zöldségféléket nyersen, főzve, párolva vagy salátaként tálalva, főzelékeket, burgonyából pedig naponta maximum 10 dekát fogyaszthatunk. A gyümölcsök közül étkezésre ajánljuk az almát, a citromot, a grapefruitot, a narancsot, az egrest, a körtét, a málnát, a meggyet, a ribizlit és az ezekből készített, nem cukrozott s édesítőszereket sem tartalmazó kompótokat. Használjunk növényi eredetű zsírokat, olajat, margarint, melyek az állati zsíroktól kevesebb telített zsírsavat tartalmaznak, s növényi eredetüknek köszönhetően nem található bennük koleszterin. Hasonlóan kedvező hatású a diófélék, valamint az olívaolaj fogyasztása. Az italféleségek közül ihatunk teát, kávét, ásványvizet, étvágycsökkentőként pedig naponta háromszor, egy-két evőkanállal vegyünk be búza-vagy zabkorpát, illetve zabpelyhet. S amennyiben túlsúlyunk van, csökkentenünk kell a szénhidrátok, a kenyér, a tészták, az édességek fogyasztását is, mert ez is elhízást okoz, mely viszont a koleszterin és egy másik zsírféleség, a triglicerid szintjének az emelkedéséhez, valamint az infarktus elleni védőfaktor, a HDL-koleszterin csökkenéséhez vezethet.

Végezetül felhívnám rá a figyelmet: a lakosságnak kevesebb zsiradékot, ezen belül állati eredetű zsírsavat kellene fogyasztania, amitől önmagában is lényegesen csökkenne a magas koleszterinszint kialakulásának az esélye. Ha pedig három hónapon belül a diéta ellenére sem csökken normálisra a koleszterinszintünk, akkor forduljunk a családorvoshoz, aki gyógyszeres kezelést ír fel a számunkra.

Lajos Mihály