A védőoltás kötelező, de nincs vakcina

A vakcinahiány miatt Ukrajnában - legalábbis nyárig - akadozni, szünetelni fog a gyerekek terv szerinti oltása. Egyes egészségügyi dolgozók ezért, valamint az oltásokkal szembeni fokozódó lakossági ellenállás miatt máris járványok kitörésének lehetőségéről beszélnek.

Az utóbbi időben tudomásunkra jutott néhány eset, amikor a szülőknek problémát okozott gyermekeiket óvodába adni, mivel a beíratásnak feltétele a szükséges kötelező oltások elvégzése. A körzeti orvosi rendelőkben viszont mostanában nemegyszer azzal kell szembesülniük a hozzájuk fordulóknak, hogy elfogyott az oltóanyag. A helyzet régiónként változó. Van, ahol az egyéves kor alatti gyermekek számára szükséges hepatitis B elleni oltás hiányzik, máshol azt mondták, a mumpsz elleni vakcina fogyott el. Változó az oltás "kötelezőségének" megítélése is, némelyik településen állítólag nem ragaszkodnak ehhez a szabályhoz túl szigorúan, ami - különös tekintettel az oltóanyag hiányára - véleményünk szerint nem elítélendő hozzáállás.

A lényeg, hogy hiány tapasztalható az ország szinte valamennyi régiójában, így Kárpátalján is. Mint Szvitlana Oberemko, a Kárpátaljai Megyei Köztisztasági és Járványügyi Állomás járványügyi osztályának vezetője lapunknak elmondta, megyénk jelenleg éves oltóanyag-szükségletének mintegy hét százalékával rendelkezik. Ezen belül valamivel jobb a helyzet a tbc elleni vakcina tekintetében, míg más oltóanyagok terén a kritikushoz közelít a helyzet.

A egészségügyi minisztérium egyelőre hallgat a hiány nagyságát illetően, csupán annyit közöltek, hogy a helyzet az egészségügy krónikus alulfinanszírozottságával van összefüggésben. Tatjana Bahtyejeva, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke szerint az ország oltóanyag nélkül maradt, miután az egészségügyi minisztérium immár második éve halogatja a beszerzésre vonatkozó tenderek kiírását. Állítólag a tenderekkel foglalkozó Ukrvakcina állami vállalatnál bírósági perekkel vannak elfoglalva, miután több munkatársuk ellen bűnügyi eljárás indult - írja a szakpolitikust idéző Korreszpondent kijevi hetilap.

Eközben a beoltatlan gyerekek száma egyre nő. Anna Voloha, Kijev fő gyermekimmunológusa szerint 2010-ben csupán az apróságok 75 százalékát oltották be a fővárosban, míg 2005-2006-ban az arányuk még elérte a 95 százalékot. Odesszában 2010-ben oltóanyag hiányában 9,8 ezer kétévesnél fiatalabb gyermek kanyaró és rubeola elleni oltása maradt el.

Kárpátalján az év első hónapjaiban a tavalyról maradt tartalékokból igyekeztek gazdálkodni, így a helyzet talán valamivel jobb is volt az országos átlagnál. Mint Oberemko elmondta, júniusra várják az utánpótlást, ekkortól remélhető tehát az állapotok normalizálódása. Sajtóhírek szerint az egészségügyi minisztériumban is igyekeznek megnyugtatni a közvéleményt, azt ígérik, hogy nyárra megoldják az oltóanyag-szállítást.

Az immunológusok rámutatnak: a helyzetet tovább rontja, hogy az utóbbi években a szülők egyre gyanakvóbban, elutasítóbban viszonyulnak az oltásokhoz. Ha folytatódik ez a tendencia, néhány éven belül járványokra kell számítanunk, figyelmeztetnek. Újra megjelenhet például a torokgyík, amely legutóbb 1994-1995-ben ütötte fel fejét az országban járványméreteket öltve. Több ezren betegedtek meg, s jelentős volt a halottak száma is, emlékeztetnek az egészségügyi szakemberek. A járványt akkor az okozta, hogy fennakadás következett be a gyermekek megelőző oltási és a serdülők újraoltási rendszerében.

Az orvosok azt állítják, ha meg is ússzuk a járványt, az oltási fegyelem lazulása hosszú távon mindenképpen negatívan hat majd az úgynevezett közösségi immunitásra. Amikor ugyanis a társadalom tagjainak döntő többsége be van oltva, az a néhány személy, aki ilyen vagy olyan okokból kifolyólag nem kapta meg az oltást, ugyancsak védve van, hiszen gyakorlatilag nincs kitől elkapniuk a betegséget. Azonban amint a beoltottak aránya csökkenni kezd, nő a valószínűsége a kórokozók terjedésének.

A kötelező oltás ellenzői ugyanakkor másként érvelnek. Mint rámutatnak, az oltás semmi esetre sem jelent 100 százalékos, garantált védettséget a betegség ellen. A szülők gyanakvása az oltások hatékonyságával kapcsolatban csak fokozódott, amikor 2008-ban Kramatorszkban nem sokkal a kanyaróoltás beadása után egy 17 éves fiatalember életét vesztette, további 90 iskolást pedig kórházba kellett szállítani.

A Gorsenyin Intézet felmérése szerint 2009-ben a megkérdezettek 82,9 százaléka ellenezte azt a jogszabályt, amelynek értelmében csak az oltási igazolás birtokában nyerhetnek felvételt a gyerekek az óvodába, s csupán 6,7 százalékuk támogatta a rendelkezést. A jelenlegi, helyenként nem egészen következetes, ám a gyerekek oltását lényegében mégiscsak kötelezővé tévő szabályozást egyébként még a Szovjetuniótól örököltük, holott például Oroszországban már mintegy 10 éve lemondtak róla, az ottani óvodák és iskolák oltási bizonyítvány nélkül is felveszik a gyerekeket.

Talán mondani sem kell, hogy Nyugat-Európában szintén önkéntes alapokon működik az oltás, s általában a gyerekek 50-75 százalékát oltják be. Ráadásul az Európai Unióban rendszerint nem közvetlenül a születést követően kezdődik ez a folyamat, mint Ukrajnában, hanem két hónappal később.

Másrészről viszont például az Egyesült Államokban az oltási rendszer még az ukrajnainál is szigorúbb. Azon kívül, hogy az amerikai óvodákba se veszik fel a gyerekeket oltási igazolás nélkül, ott az ukrajnai tízzel szemben 16 betegség ellen oltják őket.

Amerikában az orvosok nem próbálják eltitkolni a lakosság elől, hogy az oltások szövődményekkel járhatnak. Így tudható, hogy az elmúlt három évben az Egyesült Államokban 54 ezer esetben okoztak szövődményeket az oltások, míg Ukrajnában 119-ben.

A szakemberek szerint bármilyen oltás esetében számítani lehet a szervezet oltás utáni reakcióira és szövődmények fellépésére, ettől azonban még nem kellene teljességgel lemondani róluk. Az oltással járó személyi és társadalmi kockázat nagyságrendekkel kisebb, mint az oltás hiányában bekövetkező járványok esetében, mutatnak rá. Más szakemberek viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy nem minden oltóanyag egyformán hatásos, némelyikük esetében szinte csak legenda, hogy védettséget biztosítanának, azaz tudományosan nem kellőképpen alátámasztott a hatékonyságuk.

Akárhogyan legyen is, vélik a harmadik, a polgári jogokért kiállók táborának képviselői, a szülőknek biztosítani kellene a jogot, hogy maguk döntsenek ebben a kérdésben.

zzz