A bérek nőttek, az átlagember azonban a túlélésért küzd

Statisztika

Az Állami Statisztikai Szolgálat a napokban közzétette a márciusi ukrajnai keresetekre vonatkozó adatokat. A bérek ezek szerint nőttek, mégsem állíthatnánk, hogy sokat javult volna a helyzetünk.

A számok azt mutatják, hogy az első tavaszi hónapban februárhoz képest 193 hrivnyával, azaz 8,3 százalékkal nőttek a bérek országos szinten, s egy átlagos dolgozó havi 2531 hrivnyát vihetett haza. Korábban sosem mértek még hasonló arányú havi szintű bérnövekedést az országban.

A szakértők szerint a jelenség egyik oka az lehet, hogy az exportra dolgozó ágazatokban, mindenekelőtt a kohászatban gyors ütemben nőtt a termelés. Nem véletlen, hogy a legnagyobb méretű bérnövekedést is éppen a kohászat produkálta márciusban februárhoz viszonyítva (21,4 százalékkal 3700 hrivnyára nőtt az átlagkereset az ágazatban). A jelek szerint érzékelhetővé vált azoknak a kormányzati intézkedéseknek a hatása is, mondják, amelyek a bérek növelésére és időben történő folyósításukra irányulnak.

Kormányzati körökben keveslik ezt a tekintélyes bérnövekedést, mondván, a helyzet normalizálásához annak éves szinten el kell érnie a 15 százalékot az infláció mértékén felül (azaz valójában a 25 százalékot). Ehhez azonban a termelékenység hasonló arányú növekedésére volna szükség, ami viszont nem érhető el a termelés modernizációja nélkül, mutatnak rá elemzők.

Mindazonáltal a szakemberek egyetértenek abban, hogy áprilisban a bérek további növekedésére lehet számítani, mivel az ország gazdasága feljövőben van. Véleményük szerint az év végéig a bérek növekedése jó esetben akár a 20 százalékot is elérheti, azaz decemberre az átlagbér valahol 2900-3100 hrivnya körül állapodhat meg. Várhatóan minden ágazatban nőnek majd a keresetek, de nem egyformán: a termelésben és a kereskedelemben nagyobb mértékben, a költségvetési szférában legfeljebb az infláció mértékével, s a többieké sem nő 10 százaléknál nagyobb mértékben.

Nekünk, akik az ország iparilag fejletlenebb nyugati részén élünk, e számokat olvasva figyelembe kell vennünk a regionális különbségeket is, amelyek igen jelentősek, különösen, ami azokat illeti, akik nem a költségvetési szférában dolgoznak. A Kárpátaljai Megyei Statisztikai Főosztály jelentése szerint a kárpátaljai nominális átlagbér eddig kilenc százalékkal nőtt, azaz valamivel gyorsabban az országos ütemnél, s a 2011. január-márciusi időszakot tekintve 1805 hrivnyás havi átlagkeresetről beszélhetünk. A tavalyi év hasonló időszakához képest 14,8 százalékkal nőttek a keresetek Kárpátalján, szemben a 2010 márciusa és 2011 márciusa közötti 20 százalékos országos mutatóval.

Bérnövekedésről szólva távolról sem mellékes, hogy alakul a pénz vásárlóértéke, azaz hogyan alakulnak az árak, mit érzékelhet valójában a bérnövekedésből a lakosság. A hivatalos infláció figyelembe vételével ugyanis például márciusban országosan csak 6,5, Kárpátalján pedig csupán 7 százalékkal nőtt az átlagkereset, míg éves szinten országosan 11,3, Kárpátalján 13,3 százalékkal. Ugyanakkor még ezeket a számokat is sokan félrevezetőnek tartják, mondván, a hivatalosan kilenc százalékos éves infláció nyilvánvalóan erősen alábecsült adat, az árak a valóságban legalább 25-35 százalékkal nőttek az elmúlt esztendőben.

Van egy módszer, amellyel a lakosság nagyobbik hányada számára meghatározó élelmiszerárak változását nyomon követhetjük. Mint ismeretes, lapunk rendszeresen közli a főbb élelmiszerek árának alakulását a nagyobb kárpátaljai piacokon. Így például tudjuk, hogy egy kg liszt Beregszászban 2010 márciusának közepén legalább 3,50 hrivnyába került, míg egy esztendővel később 4,50-5 hrivnyába. Tavaly Munkácson egy liter étolajért alsó árszinten kilenc hrivnyát fizettünk, míg idén 13,50-et. Egy kg sertéshús Nagyszőlősön tavaly legalább 38 hrivnyába került, ahogy idén is. Ezek persze meglehetősen szélsőséges példák, s az időközben végbement áringadozásokat sem tükrözik, például azt, hogy az étolaj literje huzamosabb ideig volt 18 hrivnya is. A sajtóban több hasonló számítás jelent meg ezekben a napokban, de az optimistábbak és módszertanilag nyilván pontosabbak is 11 százalék feletti élelmiszerár-emelkedést mutattak ki. Márpedig, amint az utca embere fogalmaz, a minimálbérből élőket nemigen érdekli, ha csökken valamelyest a plazmatévék ára. Az ő keresetükből legfeljebb túlélni lehet. Számukra lényegesebb, hogy a Kárpátaljai Megyei Statisztikai Főosztály adatai szerint a kenyér ára a tavalyi év decemberéhez viszonyítva 4,7 százalékkal, a zöldségeké 12 százalékkal, a cukoré 3,2 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az év első három hónapja során a tej 2,7 százalékkal, a tojás 26,5 százalékkal lett olcsóbb Kárpátalján.

szcs