A Révész Imre Társaság kiállítása Beregszászban
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású tárlatot az elmúlt év végén. Ebből az anyagból láthatnak az érdeklődők egy válogatást a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
A társaság fennállásának két évtizedét bemutatni hivatott reprezentatív kiállítás anyagát Hidi Endre kerámiái, Szemán Ferenc, Benkő György, Veres Ágota, Riskó György, Berecz Margit, Magyar László, Erfán Ferenc, Őri Mihály, Tóth Lajos, Jankovics Mária, Szerhij Biba, Kulin Ágnes, Micska Zoltán, Tóth Róbert, Veres Péter, Kopriva Attila, Réti János, Kolozsvári László festményei és grafikái, Matl Péter és ifjabb Hidi Endre szobrai, valamint Szocska László és Hrabár Natália kisplasztikái alkotják.
A házigazdák nevében köszöntve a tárlatnyitó ünnepségen megjelenteket Kudlatyák Krisztina a vendégek között üdvözölhette többek között Bacskai Józsefet, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulját, Tóth István beregszászi magyar főkonzult, dr. Orosz Ildikót, a Rákóczi-főiskola elnökét, dr. Csernicskó Istvánt, a főiskola rektorhelyettesét és a RIT számos jelenlévő tagját.
Megnyitó beszédében Csernicskó István rektorhelyettes arra hívta fel a figyelmet, milyen tekintélyes periódus a RIT megalakulása óta eltelt 20 esztendő, különösen, ha az alakulás olyan történelmileg meghatározó időszakra esik, mint amilyennek 1991 bizonyult régiónkban. Mint felidézte, abban az esztendőben megszűnt a Varsói Szerződés, Ukrajna és Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatot, feloszlott a KGST, puccs volt Moszkvában, kikiáltották Ukrajna függetlenségét. Ebben a forrongó történelmi korszakban alakult meg a Révész Imre Társaság, amelynek tagjai mára meghatározó képviselői lettek az egész kárpátaljai művészeti életnek – hangsúlyozta a szónok. A megalakulása óta eltelt idő nemcsak a RIT, hanem a kárpátaljai művészeti-kulturális élet vonatkozásában is meghatározó jelentőségű volt, a tárlaton megtekinthető alkotások is jelzik, hogy a társaság tagjai magas művészi színvonalú, egyben az emberekhez közel álló műveket alkottak – mondta Csernicskó István.
A továbbiakban nyírségi népdalcsokor hangzott el Bartók Erikának, a beregszászi főiskola diákjának előadásában. A jubileumát ünneplő társaság alkotóinak nevében Riskó György, a RIT alelnöke szólt az egybegyűltekhez, örömének adva hangot, hogy Ungvár és Nagyszőlős után Beregszász művészetkedvelő közönsége is megtekintheti az évfordulós kiállítás anyagát. A szónok hálával emlékezett meg arról, hogy a társaság megalakulása óta eltelt 20 esztendő során a jelenlévők közül mily sokan – diplomaták, a kárpátaljai magyar kulturális élet szereplői, a beregszászi magyar főiskola vezetői –, s mily számos alkalommal segítették a művészek munkáját. A társaságot és tagjait az elmúlt évek során számos díjjal és érdemrenddel tüntették ki, ami azonban munkásságuk elismerése mellett az idő múlására is figyelmeztet, fogalmazott a szónok. Semmi sem pótolhatja a RIT időközben elhunyt tagjainak, Tóth Lajos alapító elnöknek, Jankovics Máriának, Veres Péternek, Szemán Ferencnek a fájó hiányát, mégis bizakodásra ad okot, hogy az idősebb generáció tagjai mellett fiatal művészek is bekapcsolódtak a társaság munkájába.
Tóth István főkonzul köszöntőjében elmondta: abban a szerencsében volt része, hogy szinte az indulástól nyomon követhette a művésztársaság működését. Mint emlékeztetett, amíg a kétségkívül izgalmas kárpátaljai festészet szovjet nyomás alatt volt, addig Kárpátalján a magyar táj, a magyar polgár nemigen volt látható a vásznakon. A Révész Imre Társaság jelentőségét az adja, hogy a művészetben is láthatóvá tette magyar világunkat, fogalmazott a szónok. A magyar táj megjelenítése a vásznakon önmagában nem indokolta volna a művésztársaság létrehozását, azonban az új szemlélethez magas művészi színvonal társul, amely a kiállított műveken is lemérhető – hangsúlyozta Tóth István.
Miután Bartók Erika előadásában felvidéki népdalcsokrot hallgathattunk meg, Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke elevenítette fel a rendszerváltás korszakához, a RIT megalakulásának körülményeihez fűződő emlékeit. A hivatalos fórumokról kiszoruló, a kényszerű szovjet látásmód ellen lázadó magyar művészek akkor az egymásba kapaszkodásban, saját közösségük megalakításában látták a kiutat, hangsúlyozta. Identitásukat az a kettősség határozta meg, hogy egyszerre volt fontos számukra művész mivoltuk és magyarságuk, fogalmazott. Orosz Ildikó örömének adott hangot, hogy a megalakítása óta eltelt húsz év valóban felnőtté nevelte-érlelte a társaságot. Ez idő alatt nagyon sok hazai és nemzetközi tárlaton bizonyítottak, s egyéni karriereket is befutottak, jelezte. Példaértékű, emlékeztetett, hogy annak a megyei szépművészeti múzeumnak, ahová 20 évvel korábban a képeiket sohasem válogatták be a kiállításokra, ma éppen a társaság egyik tagja lehet az igazgatója. A RIT sikereinek titka a szónok szerint abban is tetten érhető, hogy tagjaik nemcsak a tárlatokon gyűlnek egybe, hanem a háttérben műhelymunka zajlik.
A Révész Imre Társaság büszke lehet arra, hogy mekkora kincset halmozott fel az elmúlt 20 év során – hangsúlyozta pohárköszöntőjében Bacskai József főkonzul, a kiállítóteremben összegyűjtött alkotásokra utalva. "Legyenek büszkék az alkotásaikra!" – szólította meg a művészeket, a művészeteket kedvelőknek pedig azt kívánta, hogy legyen minél több lehetőségük megszerezni ezeket az alkotásokat, hogy még gyermekeink is gyönyörködhessenek bennük.
A tárlat május 27-ig tekinthető meg a beregszászi főiskola Gross Arnold kiállítótermében.
pszv
