Alvási apnoe (légzéskimaradás)
Az orvos válaszol
Az utóbbi időben éjjelenként – a családtagjaim elmondása szerint – igen hangosan horkolok, gyakran felébredek, fulladok, a felriadásomat követően hosszú órákig álmatlanul forgolódok az ágyban, napközben viszont nagyon erős álmosság tör rám. Emellett reggel fáj a fejem, s kiszárad a szám. Milyen egészségügyi problémával küszködöm, s miként gyógyulhatnék ki belőle? – érdeklődött szerkesztőségünknél egy huszti olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Kovács Mihály, a Viski Nagyközségi Poliklinika belgyógyásza válaszol.
– A beteg minden bizonnyal alvási apnoéban (légzéskimaradásban) szenved – fejti ki a szakember. – Ez a kór egy olyan patológiai állapot, amikor óránként több mint öt alkalommal – hangos horkolás közben – összesen több mint tíz percig tartó légzéskimaradások figyelhetők meg a páciensnél. A légutak összeszűkülnek, teljesen vagy részlegesen elzáródnak, ennek folytán kevesebb oxigén kerül a vérbe, ami így a szükséges mennyiségnél kevesebb oxigénnel látja el a szerveket, s ez anyagcserezavarokhoz, pszichés elváltozásokhoz, a betegség súlyosabb formájában pedig szív- és érrendszeri, illetve agyérrendszeri megbetegedésekhez, vérnyomásemelkedéshez, szívelégtelenséghez, valamint szívritmuszavarhoz vezethet. S ha tízpercenként – kb. harminc másodperces időtartamokra – többször is abbamarad a légzés, akkor megállhat a szív, ami halálhoz vezet. Erre azonban csak ritkán kerül sor. A légzéskimaradás kiváltó okai közt szerepelhet az orrban elhelyezkedő csontok rendellenes fejlődése, az orr megsérülése, elferdülése, az orrpolip, a mandulák megnagyobbodása, a torokgyulladás, a nyakferdülés, sőt akár a torokizomzat meggyengüléséhez vezető elhízás is, ha a nyakvastagság túllépi a 43 cm-es értéket. Egyes esetekben a nyugtatók, altatók szedése, az alkoholfogyasztás vagy a dohányzás is kiválthatja a lágy szájpadlás izomtónusának a meggyengülését, ami szintén légzéskimaradáshoz vezet. Emellett a nyelvcsap hátracsúszása is előidézheti a kór tüneteit, s különböző endokrinológiai, idegrendszeri, illetve agyi betegségek szövődményeként is kialakulhat a kór.
A beteg hangosan horkol, nyugtalanul alszik, gyakran felébred, fullad, nem tud újból elaludni, emellett izzadás tör rá, reggel pedig fáj a feje, nagyon álmos, akár egy ültő helyében elaludhat, kiszárad a szája, s egész nap fáradtnak érzi magát. Ugyancsak a tünetek közé tartozik az idegesség, a memóriazavar, valamint az éjjeli csuklás.
– Miképpen lehet kikezelni, s hogyan előzhető meg a kór?
– Ha orrferdülés, orrpolip, illetve az orr csontjainak a rendellenes fejlődése idézi elő a betegséget, sebészeti úton szüntetik meg a problémát, s ha meggyengül a lágy szájpadlás izomtónusa, akkor is a lecsüngő, gyenge izomrészek szikével vagy – újabban – lézersugárral való leoperálásával gyógyítják meg a betegséget. Ultrahangos kezelést is alkalmaznak, hogy megerősítsék a lágy szájpadlás izomzatát. A legmodernebb eljárás során pedig ún. CPAP-műszert alkalmaznak. Ez egy lefekvéskor az arcra felhelyezhető maszk, melyben egy kompresszor található, s ez nyomás alatt adagolja a levegőt a légutakba, normalizálja a szervezet vérellátását, így jelentős mértékben javít a beteg állapotán. Ám ezt a berendezést elég nehéz beszerezni, a legközelebb csak Kijevben vagy Budapesten lehet hozzájutni.
Ajánlatos magasabbra felvetett párnán aludni, hogy megelőzzük a nyelvcsap hátracsúszását. Ha nyugtatók, alkohol vagy dohányzás idézi elő a megbetegedést, akkor abba kell hagyni a kiváltó anyagok fogyasztását. Megelőzhetjük a kórt, ha nem hanyatt fekve, hanem az oldalunkra fordulva alszunk. Amennyiben pedig más betegségek szövődményeként alakul ki az alvási apnoe (légzéskimaradás), akkor először is az elsődleges kórt kell kikezelni, s a terápiát vezető szakorvos állapítja meg, milyen eljárással szüntesse meg a légzéskimaradást.
Lajos Mihály
