Összenő, ami összetartozik
Bálványosi Szabadegyetem
Összenő, ami összetartozik – ez volt az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem jelmondata, egyik kiemelt témája pedig a honosítás és a választójog. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget Kovács Miklós, a szervezet elnöke és Brenzovics László alelnök képviselte az erdélyi találkozón.
1990 nyarán rendezték meg először romániai és magyarországi rendszerváltó fiatalok a Bálványosi Szabadegyetemet a román–magyar történelmi megbékélést kereső folyamat részeként, s a találkozó az 1990-es évek végére a román–magyar politikai párbeszéd jelentős, nem hivatalos fórumává vált. A rendezvény, amelyet kulturális programok is színesítenek, a nyitott, kötöttségektől mentes, szókimondó párbeszéd helyeként vonult be a köztudatba. A Bálványosi Szabadegyetem minden évben egy kiemelt téma köré szerveződik, idén a magyar nemzetpolitika megújulása volt a középpontban.
A táborban előadást tartó Semjén Zsolt szerint nagyon fontos, hogy az erdélyi magyar közösség ne veszítse el bukaresti képviseletét. A nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes a Duna TV Híradójában azt mondta a tábor kapcsán, hogy a honosítás megkönnyítése nemzetmegtartó impulzus a határon túl élő magyarok számára. Szerinte a szavazati jog elválaszthatatlan az állampolgárságtól, viszont semmi köze az adófizetéshez.
A Bálványosi Szabadegyetem alapítóinak egyike, Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint a határon túliak magyar állampolgársága ma már nem az elvándorlást, hanem az otthonmaradást erősíti Erdélyben. Németh Zsolt szerint az Összenő, ami összetartozik cím egyaránt utal a magyarok nemzeti és a közép-európai országok állami összetartozására, a rendezvény pedig azon demokraták szellemi műhelye, akik tudják, hogy a kétféle szolidaritás nincs konfliktusban egymással.
A Kárpát-medencei magyarság körében ma már nem kérdés, hogy szükség van-e a közösségi autonómiára, legfeljebb arról folyik még a vita, hogy e cél eléréséhez melyik út bizonyul járhatónak, s hogy a különböző országokban milyen feltételek vannak az autonómiaformák megvalósítására – ez a fő gondolat kerekedett ki a tusványosi program múlt péntek délelőtti fő panelbeszélgetésének előadásaiból. Az autonómia változó feltételei – nemzetpolitikai kerekasztal címet viselő program keretében Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke az Ukrajnában 2012-ben esedékes népszámlálásról szólva fontosnak nevezte, hogy minél többen vállalják magyar nemzetiségüket, hiszen csak így őrizhető meg a kárpátaljai magyarok közössége. Kovács Miklós, a Szövetség elnöke a kisebbségek megalkuvások nélküli érdekképviseletét hangsúlyozta.
Sikeres államot csak akkor lehet felépíteni, ha mögötte erős nemzet áll – ez volt az egyik fő gondolata annak az előadásnak, amelyet Orbán Viktor a tusványosi tábor zárónapján tartott. A magyar miniszterelnök egyebek között kifejtette: a mostani gazdasági válság bizonyította, hogy véget ér a nyugati jóléti és fogyasztói társadalom időszaka, most a munkaalapú társadalmat kell majd felépíteni. Bármely állam azonban csak akkor lehet erős – mondta –, ha mögötte erős nemzet áll. De az is igaz, hogy ha nincs erős anyaország, nincs erős Kárpát-medencei magyar nemzet sem – tette hozzá.
Orbán Viktor a szabadegyetem alkalmából múlt szombaton találkozott határon túli magyar vezetőkkel. A miniszterelnök a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Vajdasági Magyar Szövetség, a KMKSZ és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja vezetőivel a legfontosabb nemzetpolitikai kérdéseket tekintette át Tusnádfürdőn, különös hangsúlyt helyezve a kedvezményes honosítás és a szavazati jog kérdésére – közölte a miniszterelnök sajtóstábja. A jelenlévők egyetértettek a határon túli magyarok szavazati jogának biztosításában. Megállapították, hogy szervezeteik és a magyar kormány egyeztetési mechanizmusának jelenlegi intézményrendszere megfelelően működik. Kívánatosnak tartják, hogy az idei tusványosi jelmondat (Összenő, ami összetartozik) alapján a nemzetrészek közötti együttműködés a magyar állampolgársági kérdésen túlmenően is előrehaladjon.
(MTI/szcs)