Megtörtént: letartóztatták Julija Timosenkót

Letartóztatták Julija Timosenko volt ukrán kormányfőt. Az ellenzéki politikus őrizetbe vételét az ügyét tárgyaló kijevi bíróság rendelte el múlt pénteken délután. Elemzők rámutatnak: előrelátható volt ez a fordulat a politikai színezetű perben.

Nemcsak az elemzők, de az ukrán belpolitika iránt érdeklődő egyszerű újságolvasók közül is sokan várták már, hogy az ellenzék számos ismert figurája után mikor kerül rács mögé a BJUT–Batykivscsina vezére, Julija Timosenko. Az ugyanis senki előtt nem lehetett kétséges, hogy a hatalom elszánt. Hónapok óta folyik a vizsgálat az exkormányfő ellen, s ügye június végén a bíróság elé került, amely nem tűnik különösebben aggodalmaskodónak az eljárás során.

Timosenkót azzal vádolják, hogy miniszterelnökként túl magas áron vásárolt földgázt Ukrajna számára Oroszországtól 2009-ben. A politikus tagadja az ellene felhozott vádakat, és azzal vádolta meg Viktor Janukovics elnököt, hogy így akarja távol tartani őt a jövőre esedékes parlamenti és a 2015-ös elnökválasztástól.

Az elemzők többsége egyetért Timosenko érvelésével, ellenzéki részről pedig hozzáteszik, hogy a jelenlegi hatalom célja nem csupán az egyik potenciális elnökjelölt kiiktatása, hanem a megfélemlítés. Példát akarnak statuálni, mondják, hiszen ha kiderül, hogy az ellenzék vezérét el lehet ítélni mondvacsinált vádak alapján, mennyivel inkább védtelennek érzi majd magát az egyszerű halandó, aki mögött nem áll se párt, se tőke?! Mindez, mutatnak rá, logikus folytatása az ország „beloruszizálódásának”: a szólásszabadság visszaszorításának, az ígéretek ellenére általános korrupciónak, a hatalompárti oligarchák leplezetlen törvényfelettiségének.

Végül van az ügynek orosz vonatkozása is. Hogy most nem Viktor Juscsenko volt elnök ellen folyik per a NATO-hoz való közeledés és oroszellenes politikája miatt, ahogyan azt valószínűleg Moszkva szerette volna, hanem éppen az oroszokkal gázügyben megállapodó Timosenko ügyét tárgyalják, jelzés akar lenni annak a Putyin miniszterelnöknek, aki a hazai elnökválasztás előtt láthatóan semmiben sem kíván engedni az ukránoknak gazdasági kérdésekben. Aki ugyanis ebben az ügyben kétségbe vonja Timosenko szándékainak tisztaságát, az közvetve Putyinéit is megkérdőjelezi, mutatnak rá elemzők. Az orosz külügyminisztérium láthatóan megértette a kijevi célzást, hiszen a letartóztatást követően azonnal felszólította Ukrajnát, hogy biztosítsa a Julija Timosenko ellen folyó eljárás elfogulatlanságát, emlékeztetve, hogy a 2009-es gázmegállapodást Oroszország és Ukrajna elnökeinek utasításai nyomán írta alá a két ország miniszterelnöke.

A per és most az őrizetbe vétel kezdeményezői láthatóan óvatosak voltak, hiszen a tárgyalást a nyári szabadságolások, az uborkaszezon idejére időzítették, amikor a közvélemény a legnehezebben mozgósítható, azaz a legkevésbé kell tartani népes tüntetésektől. Ugyanakkor az is látható, hogy Timosenko, akinek népszerűségét ugyancsak megtépázta a narancsosok kormányzásának utolsó időszaka és az elveszített elnökválasztás, most megpróbálja maximálisan kihasználni a per nyújtotta nyilvánosságot. Bírósági meghallgatása során az ellenzéki vezér visszautasította, hogy felálljon, amikor a bíróhoz beszél, többször megsértette őt, és kétségbe vonta a pártatlanságát. A közönség soraiban helyet foglaló támogatói a zajongásukkal nemegyszer félbeszakították a tárgyalást.

Timosenko letartóztatását az ügyészség kezdeményezte, s az ügyet tárgyaló Rogyion Kirejev bíró helyt adott indítványuknak. A döntést a vádlott „rendszeres szabálysértéseivel” indokolta, azzal többek között, hogy akadályozta a tanúk kihallgatását. Ezenkívül a bíró azt is megjegyezte, hogy a vádlott tudatosan igyekszik elhúzni a pert, továbbá az addig vele szemben foganatosított lakhelyelhagyási tilalom lehetővé tette volna, hogy kitérjen az ügyében folyó vizsgálat elől. A bíró utasítására a döntés indoklása után rendőrök léptek a terembe s elvezették Timosenkót. Az ellenzéki vezetőt a tárgyalásról egyenesen a fogdába vitték. A döntés ellen tiltakozó tömeget a bíróság környékén a rohamrendőröknek kellett feltartóztatni.

Az ukrán hatalomnak ezt a legújabb lépését a nemzetközi közvélemény nem hagyta szó nélkül, sőt reakciójuk láthatóan a Kijevben vártnál erőteljesebbre sikeredett. Megszólalt a letartóztatás ügyében Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, aki aggodalmát fejezte ki „a döntés politikai motivációját és Ukrajna jogállamiságát illetően”.

Aggodalmát fejezte Angela Merkel német kancellár is. A berlini kormány „erős kételyeinek” adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a kijevi hatóságok által bejelentett őrizetbe vétel helyénvaló-e.

Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége múlt szombaton a washingtoni kormány nevében kiadott közleményében leszögezte, hogy Timosenko őrizetbe vétele nemzetközi méretű aggodalmat vált ki az ukrajnai jogalkalmazással kapcsolatosan. Ezt az aggodalmat osztja az amerikai kormány is, és ezért arra szólítja fel a hatóságokat, hogy vizsgálják felül az őrizetbe vételről szóló döntést, és fontolják meg a politikus azonnali szabadon engedését. A nagykövetség szerint a Timosenko-ügy legújabb fejleményei tovább táplálják azt a látszatot, hogy politikai indíttatású eljárás folyik az ellenzéki vezető ellen.

Egyelőre kérdéses, hogy a Timosenko-per milyen reakciót vált ki a hazai közvéleményből. Az ellenzék vezérének letartóztatásáról érkező hírek hatására még pénteken tüntetés kezdődött a fővárosban. Szombaton az ügyben eljáró bíróság előtt Timosenko hívei ülősztrájkba kezdtek és közölték, hogy mindaddig ott maradnak, amíg a hatóságok szabadon nem engedik az ellenzéki vezetőt.

A bíróság azonban vasárnapra virradóra betiltotta a tüntetést. A tilalom elsősorban Kijev főutcájára vonatkozik, ahol a bíróság is található. Kiterjed továbbá annak a fogháznak a körzetére, ahol Timosenkót augusztus 31-ig előzetesen fogva tartják. Tilos a gyülekezés a főváros központi, Függetlenség terén is, amely 2004-ben a fő helyszíne volt a Timosenko vezette narancsos forradalomnak.

Ennek ellenére hétfőn, a per folytatásakor ismét tüntetők gyülekeztek a bíróság előtt, s újra összecsaptak a rendőrökkel. A több ezer tiltakozó azonban töredéke sem volt annak a tömegnek, amely a narancsos forradalom idején lepte el a főváros központját.

hk