Bemutatkozott Kárpátalja tudományossága a Magyar Tudományos Akadémián

Május 22–23-án különleges programsorozat keretében mutatkozott be Kárpátalja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában. A kétnapos rendezvény középpontjában a kárpátaljai magyar felsőoktatás, tudományos kutatás és kulturális örökség bemutatása állt az MTA fennállásának 200. évfordulója kapcsán.

A Magyar Tudományos Akadémiát 1825-ben alapították Széchenyi István kezdeményezésére a magyar tudomány és nyelv fejlesztésére. Az intézmény központi szerepet játszik a magyar tudományos életben napjainkban is. Az MTA200 a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulóját ünneplő, 2025-re és 2026-ra kiterjedő rendezvénysorozat. Az események célja, hogy bemutassák az Akadémia múltját, jelenét és jövőjét, valamint a magyar tudomány és kutatás eredményeit.

A programot ünnepélyes megnyitó indította, ahol köszöntőt mondott Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, majd Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) rektora, az MTA külső tagja. Őt követte Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnökének köszöntője.

Az ünnepi beszédeket követően kezdetét vette a tudományos konferencia, amely során a Kompetencia–Oktatás–Mérleg–Perspektíva (KOMP) előadás-sorozat keretében Orosz Ildikó, Csernicskó István, Pusztai Gabriella, Papp Z. Attila, Dugasz János, Pallay Katalin, Hires-László Kornélia, Molnár D. Erzsébet, Pősze Andrea és Daróczi Ádám mutatták be a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét. Az előadások kitértek az anyanyelvi oktatáshoz való jog kérdésére, a térségben zajló kompetenciamérések gyakorlatára, valamint a KOMP-program legfontosabb eredményeire is.

A konferencia folytatásában Kárpátalja gazdaságának szerkezeti átalakulása a háború következtében címmel hallgathatták meg az érdeklődők Pojda-Noszik Nina, Sebestyén Edina, Hanuszics Veronika, Bacsó Róbert, Huszár Andrea, Pataki Gábor, Loszkorih Gabriella előadásait.

A tudományos előadások mellett kiemelt figyelmet kaptak a különféle poszterkiállítások és kulturális programok is. A Kárpátalja – régió a periférián című kiállítás számos szakterületet ölelt fel, a magyar irodalomtól kezdve a földtani értékeken át egészen a kétnyelvűség jelenkori kérdéséig. A rendezvényen bemutatott filmek, valamint a Tulipán Tanoda zenés-táncos népművészeti előadása a kárpátaljai népzenei hagyományokat is közelebb hozták a budapesti közönséghez.

A rendezvény délutáni szekciójában két párhuzamos előadás-sorozat zajlott Társadalomtudományi kutatások Kárpátalján és Természettudományok Kárpátalján címmel.

A társadalomtudományi blokkban Máté Réka és Váradi Krisztián a magyar terminológia­stratégia kárpátaljai vonatkozásait ismertették, majd Hires-László Kornélia a nyelvi akadálymentesítés kérdéseiről beszélt. Ezt követően Gazdag Vilmos, Dudics Katalin, Bárány Erzsébet, Kész Margit és Csordás László filológiai kutatásokat mutattak be, Csatáry György pedig történettudományi vizsgálatokról számolt be. A blokkot Berghauer Sándor turisztikai, valamint Kulin Ágnes művészettörténeti előadása zárta.

Ezzel párhuzamosan a természettudományi szekcióban Kohut Erzsébet, Csoma Zoltán és Hadnagy István ismertették a biológiai és kémiai kutatásokat. Kolozsvári István a Fodor István Kutatóközpont munkáját mutatta be, majd Molnár József földrajzi kutatásokról beszélt. A szekciót Váradi Natália és Molnár Ferenc előadása zárta, amelyben a kárpátaljai tehetséggondozás lehetőségeit és intézményeit ismertették.

A konferenciát könyvbemutatók követték, majd kulturális programmal zárult. A napot egy rendkívül népszerű etnogasztronómiai bemutató zárta, ahol a résztvevők megkóstolhatták Kárpátalja ízes-színes konyhájának különlegességeit.

Az esemény másnapján az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézete (UNE UMOTI) prezentálta az egyetemhez köthető tudományos teljesítményeket, valamint a magyar tanszékek múltját. A nap kezdetén Spenik Sándor, az UNE UMOTI igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Majd egy irodalmi kerekasztal-beszélgetésre került sor Béke és háború. Szociográfiai írások Kárpátalja jelenlegi helyzetéről címmel. Ezután A kárpátaljai magyarság 20. századi sorsfordulói című pódiumbeszélgetésre került sor. Majd Berta Eleonóra tartott előadást Hungarológia a határszélen címmel. A kárpátaljai magyar nyelvű oktatás múltja, jelene és elképzelt jövője tematikával ezután könyvbemutató és pódiumbeszélgetés következett. Az esemény további részében pódiumbeszélgetésre került sor Magyar nyelvű otthon. Kárpátalja címmel. Majd roll-up-kiállítás következett, mely bemutatta Kárpátalja 20. századi magyar történészeit. Ezt követően Dupka György történész, az Intermix Kiadó igazgatója mutatta be a kiadó történelmi repertóriumát. Majd A kárpátaljai magyar ajkú fizikusok szerepe a tudomány fejlődésében címmel tartott előadást Jenkovszky László fizikus. Utána Zubánics László könyvbemutatója következett a Váradi-Sternberg János emlékezete című mű prezentálásával, melyet az intézet munkásságát bemutató rövidfilm vetítése követett. A nap zárásaként két monográfia bemutatására került sor: Bacsó Róbert – Pataki Gábor: Kárpátalja társadalmi-gazdasági helyzetének összehasonlítása napjaink kihívásaiban és a jövőbeli kilátások tükrében és Gál Adél: „Elmúlik, Istenünk…” A temetkezés és az énekdiktálás szokása és kéziratos emlékei az ugocsai református közösségekben.

A kétnapos programsorozat sikeresen épített hidat a határon túli és az anyaországi tudományos és kulturális élet között, és ráirányította a figyelmet Kárpátalja sokszínű örökségére s az itt zajló aktív tudományos tevékenységre.

LI