Gátnak összetartó közösséggé kell válnia

Szeptember 18-án időközi polgármesterválasztásra kerül sor a beregszászi járási Gáton. Független jelöltként, a KMKSZ támogatásával Bahus Imre is indul a megmérettetésen.

– Miért érezte fontosnak, hogy jelöltesse magát a tanácselnöki tisztségre?

– Mindenekelőtt Gát szemmel látható leépülése késztet arra, hogy vállaljam a jelöltséget. Az elmúlt években egyre kopottabb, elhanyagoltabb lett településünk, ami nem magyarázható kizárólag a nehéz gazdasági helyzettel. Amit lehetett, már eladtak, privatizáltak a faluban, miközben egyre kevesebb helyben a munkahely, a megélhetési lehetőség. Ez nem mehet így tovább, tenni kell ellene.

– Milyen kitörési lehetőségek kínálkoznak?

– Munkahelyeket kell teremtenünk, elsősorban a mezőgazdaságban, de más ágazatokban is. Korábban a foglalkoztatás, a falu bevételei szempontjából meghatározó volt a Kárpáti Állami Tenyészüzem, amely a közelmúltban részvénytársasággá alakult át. Ma a céget idegenek vezetik, és a foglalkoztatottak között is több már az idegen, mint a gáti lakos. Amíg a gazdaság állami tenyészüzemként működött, nem volt mód arra, hogy a falu egykori földjeit privatizálják az itt lakók, most azonban, hogy részvénytársasággá alakult át, nem látom akadályát, hogy utánajárjunk a dolgoknak, s elérjük a földjeink vagyonjegyesítését. A privatizált földet azután vagy szétosztják a lakosság között, vagy a földtulajdonosok is részvényesei lesznek a társaságnak, s így részesedés illeti meg őket a cég jövedelméből.

– Milyen további problémákat tapasztal Gáton?

– A falu központját tönkretették. Gaz növi be az Öreg csárda előtti területet, a község legnagyobb boltja is ebek harmincadjára jutott, mára teljesen tönkrement, kihasználatlanul áll. Elhanyagolt a temetőnk is. Érthetetlen jelenségek ezek egy 3600 lelket számláló faluban. Az sincs rendjén, hogy a kulturális élet pang a községben, alig van sportolási, szórakozási lehetőség. Márpedig így nem lehet megtartani a fiatalságot, akik a település jövőjét jelentik.

– Sok a panasz az utak állapotára…

– Valóban, az egyik legfontosabb kérdés Gáton ma az utcák állapota. A falun átutazók rendszerint csak a főutcánkat látják, amelyet, forgalmas útvonal lévén, többé-kevésbé rendben tartanak az illetékes hatóságok, a település többi utcája azonban igen elhanyagolt, s járhatatlanná váltak a mezei utak is, miáltal a földek egyre nehezebben közelíthetők meg. Vannak olyan utcáink ma, a XXI. században, amelyeken a szülők a hátukon, esetleg a kerékpár csomagtartóján tudják csak végigvinni a gyermekeiket, mert az esős időszakokban akkora a sár.

– Polgármesterként mivel kezdené a rendcsinálást?

– Aggasztó a vízelvezető árkok állapota, nincsenek kitisztítva, rendben tartva. Itt az ősz, jönnek a nagy esők, amitől pillanatok alatt megtelnek az eltömődött árkok, s azután a víz elönti az utcákat, a portákat is. Mielőbb hozzá kellene látni a rendbetételükhöz. Ráadásul, meglátásom szerint, nem valami nagy beruházást igénylő vállalkozásról van itt szó. Elsősorban az embereket kellene megszólítani, hogy mindenki a saját, és az egész települése érdekében is lásson munkához, takarítsa ki az árkokat. Ehhez természetesen az önkormányzatnak is minden lehetséges támogatást meg kell adnia. Sajnos, ez a fajta megközelítése az egész települést érintő problémáknak nem volt jellemző ez idáig. Ezért is tartom fontosnak, hogy elérjük, igazi közösségként tartson össze, dolgozzon össze a falu népe.

– Kire számít ebben a közösségépítő munkában?

– Számosan vannak a faluban, akik tenni szeretnének a közösségért, csak eddig senki sem szólította meg őket. Meggyőződésem, hogy a község jelenlegi képviselőtestülete is ilyen tenni akaró emberekből áll.

szcs