Elfogadták a magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit

Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet

Tizedik plenáris ülését tartotta november 23–24-én a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) Budapesten. A Parlamentben megrendezett tanácskozáson jelen volt Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, valamint dr. Brenzovics László alelnök. Beszédet mondott a résztvevők előtt Orbán Viktor kormányfő.

A felvidéki magyar vállalkozó, Boldoghy Olivér ügye és szerepe egyfajta „felkiáltójel”, és a magyar kormány minden jogi és más segítséget megad a szlovák állampolgárságától megfosztott férfinak – emelte ki beszédében Semjén Zsolt. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki szerdán, a tanácskozás első napján szólalt fel, jelezte: Magyarország jogsegélyt nyújt mind Boldoghy Olivérnek, mind sorstársainak, mint fogalmazott, „nemzettársainknak”. Semjén Zsolt egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a szlovák kormányban részt vevő Híd–Most pártnak és a jobbközép kormánynak nem sikerült ígéretét valóra váltania, megszüntetnie a szlovák „ellentörvényt”, amely jogfosztással fenyeget, és azt meg is valósítja a magyar állampolgárság felvétele esetén.

Kövér László úgy fogalmazott: az elmúlt húsz esztendő magyar nemzetpolitikai teljesítménye – jó néhány enyhítő körülmény ellenére – a magyar politikai osztály „műve és felelőssége”. Hozzátette: a felelősségünk nem egyenlő, de közös, és nincs felmentés alóla. A Magyar Országgyűlés elnöke kiemelte: az elmúlt húsz esztendő tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni. Példaként említette, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit képvisel: a magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi államvezetés érdekeit a magyarok soraiban.

A Máért ülésének második napján beszédet mondott a résztvevők előtt Orbán Viktor magyar kormányfő, történelmi sikernek nevezve Magyarország számára a kettős állampolgárság jogintézményének megalkotását. A kormányfő szerint a kettős állampolgársággal – amellett, hogy megvalósult egy nemzetstratégiai cél – megszűnt a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációja. A következő évek feladata pedig az lesz, hogy megpróbálják a kettős állampolgárságból fakadó lehetőségeket a gazdasági együttműködés területén is kialakítani – tette hozzá, majd úgy fogalmazott, hogy öntudat nélkül egy nemzeti közösség nem lehet sikeres, és nem érhet el gazdasági előnyöket sem.

A miniszterelnök szerint bár a kormányváltás óta továbbra is tombol az európai válság, a magyar kabinet – igaz, hogy „vért verítékezve”, „tégláról téglára, lépésről lépésre haladva”, de – újjáépíti az országot, és sikert siker követ. Ez akkor is így van, ha a mindennapi életszínvonalban még nagyon sok pozitív változásra van szükség ahhoz, hogy az emberek maguk is sikeresnek érezzék mindazt, ami történik Magyarországon – mondta, megerősítve egyebek mellett azt, hogy míg Európában szinte mindenhol nő az államadósság, addig Magyarországon folyamatosan csökken.

A magyar államnak a Kárpát-medencében cselekvő államnak kell lennie, ki kell állnia a magyarokért, és „nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él”, és amelynek állampolgárságával rendelkezett – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Végül felhívta a figyelmet arra, hogy „rendkívül bonyolult” év következik, mert szinte „minden jelentős magyar közösség otthonában” – leszámítva az anyaországot – választások lesznek a következő évben, ami mindig óriási kihívás. „Akármilyen bonyolult is a helyzet, bármelyik nemzetrészről is legyen szó, önök a cselekvő magyar államra és magyar kormányzatra a következő évben is számíthatnak” – zárta szavait a miniszterelnök.

A fórum résztvevőit a Sándor-palotában fogadta Schmitt Pál magyar köztársasági elnök.

A Magyar Állandó Értekezleten elfogadták a magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentumot, amelynek alapvető célja a külhoni magyar közösségek gyarapodása. Az irányokat 2020-ig kijelölő dokumentum a többi között rögzíti, hogy Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek területi és/vagy személyi elvű autonómiáját, és célként jelöli meg a magyar nyelven történő oktatás kiterjesztését, minőségének emelését.

A tanácskozás zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, amely többek között üdvözli, hogy az ukrán oktatási minisztérium rendelete lehetővé teszi jövő évben a magyar nyelvű felvételizést filológia szakra. A Máért tagjai a kárpátaljai oktatás területén „továbbra is a magyarul és a magyar nyelvből és irodalomból történő felvételizést tekintik a tényleges esélyegyenlőség megvalósulásának”. „Reményüket fejezik ki, hogy az ukrán állam biztosítja a kárpátaljai magyar közösség parlamenti képviseletének lehetőségét azáltal, hogy olyan egyéni választókörzetet alakít ki, amely egyesíti a többségében magyarlakta településeket” – fogalmaz egyebek mellett a dokumentum. A tanácskozás résztvevői „az ukrajnai törvényalkotás folyamatában szorgalmazzák a regionális nyelv státusának bevezetését az egy tömbben élő nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság esetében” – olvasható a zárónyilatkozatban.

hk