2012. március 16.
Mire ő így felelt: „Ez a fajta nem űzhető ki másképp, csak imádsággal és böjttel.” Mk 9.29
Már lassan a nagyböjt végére értünk, mikor a mai nap a fentieket halljuk Jézustól. Mintha azt akarná mondani, nem szabad elcsüggednünk, mert minden böjtnek megvan a maga húsvétja.
Az imádság és a böjt a kezdetektől hozzátartozott az istenfélő emberhez.
De milyen a helyes böjt, hogyan böjtölhetek Istennek tetsző módon? Ezt a kérdést már az ószövetségi Izajás próféta is feszegeti, mikor felhívja a figyelmet az igazi böjtre. Nemcsak a szegényeknek szól a felhívása, hanem a gazdag, a törvényhozó és tehetős embereknek is.
Tudjátok, milyen az a böjt, amelyet én kedvelek? Törd össze a jogtalan bilincseket, és bocsásd szabadon az elnyomottakat, törj össze minden igát! Törd meg az éhezőnek a kenyeret, és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba. Ha mezítelent látsz, öltöztesd föl, és ne fordulj el embertársad elől! (Iz 58.6-7)
A keleti egyházban a nagyböjti idő nem Jézus szenvedésének, emlékének szánt időszak, hanem a lelki megváltás, újjáalakítás időszaka.
A nagyböjti szertartásaink végig azt sugallják az embereknek, hogyan böjtöljünk Istennek tetsző módon. Sok ember azt gondolja, ha a böjti napokat megtartom, tartózkodom a hús- és zsírételektől, már eleget tettem a böjtölésnek. Pedig mennyire nem így van. A böjthöz hozzátartozik az is, hogy felülvizsgálom viselkedésemet, beszédemet, cselekedeteimet. Mit ér az a böjt, ha nem fogyasztok húsételeket, de káromkodó, kötekedő, duhaj módon viselkedek továbbra is?
Az előszentelt áldozati liturgiáinkban végig ott a biztatás a helyes böjtre, hogy az egész nagyböjti időszak alatt tudjunk elmélkedni.
Testileg böjtölvén, atyám fiai, böjtöljünk lelkileg is: törjük szét az igaztalanság bilincseit, távolítsuk el a mulandóság konok kívánságát, tépjünk szét minden igaztalan írást, adjunk kenyeret az éhezőnek s fogadjuk házunkba a hajléktalan szegényt, hogy Krisztus Istenünktől dús kegyelmet nyerjünk. (Énekeskönyv)
Szeretném, ha a böjt végére mindenki el tudná mondani: a böjt futását bevégeztük, a hitet sértetlenül megtartottuk, a láthatatlan szörnyek fejeit összetörtük, hogy a bűnnek legyőzői lehessünk.
Egressy Miklós,
jánosi parochus