A káposzta termesztéséről

2012. június 8., 10:00 , 595. szám

A szabadföldi zöldségkultúrák közül ezúttal a káposzta termesztésével, gondozásával összefüggő aktuális teendőkről kérdeztük Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, szaktanácsadót.

– Hol helyezkedik el a káposzta a kárpátaljai gazdák termesztési sorában?

– Nagydobronyban és környékén, amely tudvalevőleg az újburgonya „őshazája”, május közepén megkezdődik a friss, foszlós héjú krumplitermés betakarítása. Ezután valamilyen másodvetésű vagy másodültetésű kultúrával hasznosítható a felszabaduló terület. Környékünkön ez a kultúra leginkább a káposzta, mivel a megfelelően megválasztott fajta még éppen érkezik beérni az őszi fagyok előtt.

A nyári kiültetésre választott káposztafajták általában 60–120 napos vegetációs idejűek. A termesztők tudják, hogy a kiültetett palánták rendszerint 1–1,5 hónap alatt nőnek meg, a katalógusokban megadott tenyészidő azonban mindig a kiültetéstől számít. A 60 napos fajtákat jellemzően friss fogyasztásra, esetleg gyalulásra szánják, a később érő káposzták viszont leginkább tárolásra és esetleg gyalulásra valók.

– Melyek a kiültetés felté­telei?

A krumpli után általában jó kultúrállapotban marad a termőterület, tehát ha kellő mennyiségű talajtápot juttatunk ki alája koratavasszal, annak egy jelentős része megmarad a káposztának. Amennyiben mégis úgy gondoljuk, hogy a burgonyatermésünk elmaradt a remélttől a nem kielégítő trágyázás miatt, akkor feltétlenül szórjunk ki legalább 5 mázsa/hektár vegyes műtrágyát a káposzta alá. Közismert, hogy a káposztát mindig frissen trágyázott talajba kell kiültetni, tehát amennyiben a krumpli előtt trágyáztunk, most nem szükséges megismételni ezt a műveletet, egyébként azonban mindenképpen ajánlatos szerves trágyát kijuttatni a kiültetést megelőző talajmunkák során. Szerves trágya hiányában a fentebb említett műtrágyadózist alkalmazzuk, a későbbiekben pedig valamilyen nitrogénműtrágyával segítsük a gyorsabb növekedést a fejtrágyázás során.

– Mit kell tudnunk a káposzta ültetéséről?

– A fajta határozza meg, hogy hány palánta kerül egy hektárra. A katalógusból, amelyből az ültetendő fajtát választottuk, megtudhatjuk, hogy mennyi az egy hektárra ajánlott tőszám, illetve az ültetési távolság. Ez utóbbi jellemzően annak a függvénye, hogy mekkora káposztafejeket szeretnénk termeszteni. A friss piaci ellátásban nyár közepén, ősszel az 1,5-2 kg-nál nagyobb fejeket általában nem kedvelik, tehát a katalógusban megadott legfelső tőszámot vehetjük alapul sűrűbb ültetés mellett. A tárolásra vagy gyalulásra szánt káposzta esetében viszont nagyobb fejnagyságot is megcélozhatunk, ami értelemszerűen kisebb kiültetendő palántaszámot, s nagyobb tenyészterületet jelent.

A palánták előkészítése során ne feledkezzünk meg arról, hogy különféle talajlakó kártevők támadhatják majd meg a kiültetendő káposztánkat. Ajánlatos tehát kiültetés előtt úgynevezett felszívató vegyszerezést alkalmazni. Az ehhez szükséges oldat elkészítéséhez oldjunk fel 6 gramm Actarát 10 liter vízben. Ezzel az oldattal a kiültetés előtti napon locsoljuk be a kiültetésre szánt palánták ágyását. Mivel az Actara felszívódik a növényekbe, a káposzta a levéltetű és a földibolha ellen is hatékony.

A káposzta viszonylag érzékeny a gyomirtószerekre, emiatt ajánlatosabb a kézi gyomirtást választani. Magyarán, nemigen létezik olyan gyomirtó, amely a káposzta esetében kiváltaná a kapálást, a kultivátorozást. Ezen kívül a káposztatábla megfelelő gyakorisággal végzett kapálásával vizet, öntözést is megtakaríthatunk. Amennyiben ugyanis közvetlenül az öntözés után kultivátorozunk és sekélyen kapálunk horolva, azzal megakadályozzuk, hogy a kijuttatott víz elpárologjon a talajból.

Tudni kell, hogy a legmagasabb foganási aránya a gépi ültetésnek van, amennyiben vízzel ültetünk. A gyakorlott ültetők azonban azt is tudják, hogy ilyenkor 2-3 embernek követnie kell az ültetőgépet, hogy helyére igazítsák a nem kellő mélységre ültetett palántát, illetve pótolják az esetleg üresen maradt növényhelyeket.

Az ültető vízbe ajánlatos némi foszforműtrágyát keverni a jobb eredés érdekében. A továbbiakban viszont legalább 7–10 napig ne háborgassuk öntözéssel a növényállományunkat, a palántáknak ugyanis időre van szükségük a megújuláshoz, ahhoz, hogy gyökereik „utána menjenek” a víznek a mélyebb talajrétegekbe.

Kisebb területeken szóba jöhet a kézi ültetés is. Ezt oly módon végezzük, hogy a talajba húzott barázdákba vizet engedünk, s az így kialakult sáros pépbe nyomjuk bele a palánták gyökereit, majd száraz földdel húzzuk be a növényeket. Létezik egy harmadik módszer is, amikor egy ültetőfával a jól beáztatott területen víz nélkül ültetjük ki a palántáinkat egyenként. Az ültetés után azonban ilyenkor is mindenképpen ajánlatos alapos iszapoló öntözést alkalmazni a jobb foganás érdekében.

– Milyen kiültetési sortávolság ajánlható?

– A sortávolságot mindenkor a gépi művelő eszköz keréknyomtávja határozza meg. Amennyiben nagyobb traktorral szeretnénk kultivátorozni vagy gépileg ültetjük ki a káposztánkat, akkor magától értetődik a 70–90 cm-es sortávolság, azon belül pedig úgy kell beállítani az ültetőgép kanalát, illetve a kanalak egymáshoz viszonyított távolságát, hogy a katalógusokban általában megadott hektáronkénti 50-60 ezer palántát kiültethessük.

– Milyen gondozási munkákra kell felkészülnünk a továbbiakban?

– A kiültetés után 2-3 héttel eljön az ideje az első fejtrágyázásnak, amikor hektáronként mintegy 1,5 mázsa nitrogénhatású műtrágyát, például ammóniumnitrátot ajánlott kiszórni, hogy lendületesebben fejlődjenek a növényeink. Ezen túl a káposztatermelőknek ajánlatos berendezkedniük az öntözésre is. Tudni kell, hogy a káposztát viszonylag nagy mennyiségű vízzel célszerű öntözni, egy alkalommal legalább 30 milliliter öntözővizet szükséges kijuttatni ahhoz, hogy a talaj felső 30 centiméteres rétegét kellően átáztassuk. A nyár folyamán, különösen annak legmelegebb szakaszában, legalább 2-3 öntözés ajánlott.

Az ilyenkor kiültetett rövid tenyészidejű káposzta betakarításának ideje valamikor július legvégén, augusztus első napjaiban szokott elkövetkezni. Ilyenkor, mint köztudott, egyfajta ellátási űr támad a piacon, ezért a nyári káposztát általában jól meg szokták fizetni. Igaz, a tavalyi év kivételt képezett e a törvényszerűség alól, amennyiben dömpingáron kényszerültek értékesíteni a gazdák a káposztájukat az év második felében. Reméljük, hogy idén magasabb áron kel el a portékánk.

pszv