Ne halogassuk a permetezést!

Sok a munka, a gazdáknak ezekben a napokban tulajdonképpen egyszerre kellene metszeniük, permetezniük és kapálniuk a gyümölcsösökben és a szőlőkben. Az aktuális tudnivalókról Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdeztük.

– Hol tartanak a munkával a szőlőben?

– A gondosabb gazdák már másodszor kötözik a szőlőt, s most van itt az ideje a csonkázásnak, a lombritkításnak is. Úgy mondják, hogy ilyenkor van a szőlő a zsendülés időszakában, a bogyók is növekedésnek indultak. Talán ebben az időszakban a legérzékenyebb a növény a különféle betegségekre. A növénygondozási munkák helyes sorrendje az, hogy előbb végezzük el a csonkázást, a kötözést, s csak azután permetezzünk, hiszen a permetezés után 4–6 napig nem tanácsos bemenni a szőlőbe. Nem javasolt késlekedni ezen munkálatokkal, különösen a növényvédelemmel nem, mert a mostani esős, nedves időjárás mellett nem tudhatjuk, milyen betegség jelenik meg egyik napról a másikra az ültetvényünkön. A peronoszpóra, a lisztharmat, a feketepenész egyaránt támadhat. Ilyenkor célszerű valamilyen kombinált fungiciddel permetezni. Magam az utóbbi két évben a Cabrio Topot használom, de Shavittal, Discussal, Quadrissal stb. is védekezhetünk. A lényeg, hogy megvédjük a termésünket. Nagyon szép termés ígérkezik. Elmúltam ötven éves, de életemben nem láttam még annyi szőlőt, mint amennyi az idén mutatkozik. Vétek volna veszni hagyni ezt a hatalmas áldást, csak mert esetleg sajnáljuk a pénzt vagy az időt a permetezésre. A halogatást azért sem ajánlanám senkinek, mert a változékony, nedves időjárás miatt csak ritkán megfelelők a feltételek az említett munkák elvégzésére. Sajnos, az utóbbi napokban még a permetezés szempontjából ideálisnak mondott hajnali órákban sem lehetett mindig dolgozni a köd, a mindenre rátelepedő harmat miatt. Mint köztudott, amikor nedvesek a növények, erős a szél, a napsütés, vagy a 25 fokot meghaladó meleg van, nem hatékony a permetezés sem a növényvédelem, sem a gazdaságosság szempontjából. Mivel gyermekeink, unokáink gyakorta közvetlenül a fákról, bokrokról és tőkékről tépik le és fogyasztják el a megkívánt gyümölcsöt, termésérés idején célszerű fokozott figyelmet fordítani a növényvédő szerek élelmezés-egészségügyi kivárási idejére. Elsősorban azt vegyük figyelembe, hogy ilyenkor már értelmetlen hosszú lebomlási idejű vegyszereket kijuttatni.

– Mi a helyzet a gyümölcsfák növényvédelmével?

– Ami a gyümölcsöket illeti, a varasodás, a lisztharmat és a különféle rovarkártevők ellen kell védekeznünk az almánál, a körténél és a szilvánál egyaránt. Ezért célszerű még legalább egy vegyszeres kezelést alkalmazni. A szaküzletek a készítmények igen széles választékát kínálják, van tehát miből választani. A lényeg, hogy olyan készítményeket célszerű kijuttatni, amelyek a gombabetegségek, a rovarok és a monília ellen is védelmet nyújtanak. Magam a rovarkártevők ellen a Mospilanra esküszöm, a moníliával, a varasodással szemben pedig a Chorus vált be nálam. Ezek viszonylag nem drága, ugyanakkor hatékony vegyszerek. A lényeg, hogy mindig „friss” készítményt vásároljunk, azaz figyeljünk oda a termék szavatossági idejére, mert csak így számíthatunk az elvárható hatásfokra. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a kiskerttulajdonosok a jobb helykihasználás végett gyakorta ültetnek gyümölcsfáik alá szamócát vagy különféle zöldségeket. A fák vegyszeres kezelésekor célszerű ezeket a haszonnövényeinket letakarni fóliával, nehogy az óhatatlanul lehulló permetszer kárt tegyen az ültetvényben, vagy később, a zöldségek fogyasztásakor mérgezést okozzon.

– A csapadékos időjárás hatására minden nagyszerűen növekszik, haszonnövényeinkkel együtt azonban, sajnos, a gyomok is burjánzanak a kertben. Mit ajánl?

– Célszerű még azelőtt gyomtalanítani a kertünket, hogy a gaz áthatolhatatlan dzsungellé terebélyesedne. A gyomtalanítás kapával vagy gyomirtó szerrel egyaránt végezhető, a gazdától függ, hogy melyik módszert választja. Magam a gyomirtót és a kapát egyaránt használom a körülményektől függően. A tarackosok ellen jó hatásfokkal alkalmazható a Roundup és a Medallon. Nekem különösen a Roundup tetszik, mivel totálisan irt. Idejében történő alkalmazása után a gyomok nem tudnak magot érlelni, vagyis utánpótlástól sem kell tartanunk. A gyomirtó egy-két éven át történő rendszeres alkalmazásával elérhetjük, hogy kertünkben a minimális szintre szoruljon vissza a tavaszi-nyári gyomosodás, vagyis eleve alig jelenjenek meg a nem kívánt növények.

– Van-e teendő ilyenkor a borospincében?

– A borosgazdáknak javasolható, hogy amennyiben maradt tavalyról boruk, azt ajánlatos most még egyszer átfejteni. Előfordulhat – különösen azoknál, akik nyáron nem tudják biztosítani pincéjükben az állandó alacsony hőmérsékletet –, hogy ebben az időszakban újra forrásnak indul a bor, célszerű tehát kénnel kezelni azt, s csökkenteni valamelyest a folyadék szintjét a hordókban, megakadályozandó, hogy kifusson, amennyiben mégis forrni kezd. Magam 10 mg/liter dózissal szoktam kénezni a bort, de van, aki ennél többet, akár 20 mg/l-t is beletesz. Ezzel elejét vehetjük annak, hogy ecetes borral legyünk kénytelenek megkínálni a vendégeinket.

– Néhány gyümölcsféleséget leszüreteltünk már, s a letermett fák száma hétről hétre tovább növekszik ebben az időszakban. Van-e teendőnk ezekkel a növényeinkkel?

– A kertész teendői nem érnek véget a szürettel. Elsősorban növényvédelmi szempontból kell továbbra is figyelemmel kísérni fáink állapotát. Amennyiben ugyanis valamilyen betegség vagy kártevő támadja meg a növényeket, az a jövő évi termést veszélyezteti, s ugyanúgy meg kell védenünk velük szemben a fákat, mintha az ágakon csüngő gyümölcsöt védenénk. Ne sajnáljuk hát a permetszert, a gondoskodást a következő évre készülő fáinktól! Gyakorlatilag az is elkerülhetetlenné teszi ilyen esetekben a beavatkozást, hogy a háztáji gyümölcsösökben a fák rendszerint igen közel helyezkednek el egymáshoz, ezért a letermett fán megjelenő bármilyen betegség a még gyümölcsöt nevelő szomszédokat is óhatatlanul megfertőzi.

Amennyiben időnk engedi, végezhetünk zöldmetszést is ebben az időszakban, eltávolítva a feleslegesnek, zavarónak ítélt ágakat, vízhajtásokat, amelyeket ősszel vagy jövő tavasszal amúgy is levágnánk. Ezáltal jobban áttekinthetőbbé, szellősebbé tehetjük a koronát, csökkentjük a betegségek megjelenésének valószínűségét, és szükség esetén megkönnyítjük a növényvédelmet.

Nem árt gondoskodni a letermett fák megfelelő tápanyagellátásáról sem, különösen, ha erőteljesen növekedett a növényünk, vagy az átlagosnál is nagyobb volt az adott évben a termés. A trágyázással ezenkívül serkentjük a rügyképződést, ami a következő évi bő termés egyik feltétele, továbbá megerősítjük fáinkat, felkészítjük őket a télre. A termőrügyek kialakulása érdekében célszerű szükség esetén lekötözni a még nem termő hajtásokat. Ne feledjük azonban, hogy nem tanácsos vízszintesnél mélyebbre hajlítani eközben az ágakat.

pszv