A cigarettacsempész rejtélyes halála Dimicsőnél

Lövöldözés, égő gépjármű, súlyos sérültek az úttesten

A ua-reporter.com internetes hírportálon két egymásnak némileg ellentmondó írás is beszámolt arról, hogy július 1-re virradó éjszaka, 300 méterre az ukrán–magyar határtól, Eszeny és Tiszaásvány között az ukrán határőrök cigarettacsempészeket értek tetten, akik furgonjában nagy mennyiségű, ukrán zárjegy nélküli cigaretta volt. A csempészek közül két idősebbet (54 és 60 évesek) elfogtak. Négy 20 és 25 év közötti fiatal viszont felugrott a furgon rakterébe, és a volánnál ülő ötödik nagy sebességgel elhajtott a helyszínről. A veszélyes manőverekkel menekülő járművet a határőrök üldözőbe vették, gumilövedékekkel lőtték, illetve több esetben jelzőrakétát is fellőttek, hogy megvilágítsák az utat. Az egyik jelzőrakétától kigyulladt a menekülő cigarettacsempészek kisteherautójának hátsó része, hogy miként, ezt egyelőre vizsgálják. Az égő Gazell folytatta útját, később a négy fiatalember kiugrott az égő és nagy sebességgel száguldó kisteherautóból. Egyikük, egy 23 éves fiatalember a mentő kiérkezéséig életét vesztette, három társát súlyos sérülésekkel vitték kórházba. Az orvosok szerint sérüléseik közúti balesetkor tipikusak, egyelőre nincsenek kihallgatható állapotban. A furgon vezetőjének sikerült elmenekülnie, a járművet, melynek hátsó részét megrongálta a tűz, később a sok cigarettával együtt egy téglási magánvállalat telephelyén találták meg. Folyik a vizsgálat, s ha megállapítják, hogy a határőrök hibáztak, a katonai ügyészség emel ellenük vádat – mondta el a hírportálnak Viktória Popovics, a kárpátaljai ügyészség sajtótitkára.

A csapi határőrség hivatalos közleménye némileg ellentmond ennek, szerintük egy GAZ-66 típusú teheratót értek tetten, amelyre a határőrök gumilövedékekkel tüzet nyitottak, ám a nagy teljesítményű gépjármű, a katonai terepjárót is lesodorva az útról, elhajtott a helyszínről. Az ily módon mozgásképtelenné tett üldözők világító rakétákat lőttek fel, melyek egyike valószínűleg beeshetett a teherautóba, amelynek kigyulladt a raktere – áll a Csapi Határőrség hivatalos közleményében.

Valójában e sorok írója is látta a menekülő ponyvás teherautót. Vasárnap éjszaka egy óra körül, lakott területen, a határtól néhány kilométerre Tiszaújfaluban találkozott buszunk a nagy sebességgel menekülő járművel, melyet egy Nyiva terepjáró követett. A terepjáróból folyamatosan lőtték a menekülőket, akkor is, amikor a ponyvás teherautó a buszunk mellett haladt el. A szél a nyitott ablakokon keresztül behozta a puskapor szagát, hosszan néztük a busz utasaival a két távolodó jármű fényeit a sötét éjszakában. Akkor a menekülő jármű raktere még nem égett, és világító rakétákat sem láttam. Onnan kb. két-három kilométernyire találták meg a négy súlyosan sérült férfit Dimicső nem lakott részén.

Az úttesten heverő négy sérültet egy Csapról Munkácsra taxival utazó személy fedezte fel, aki neve elhallgatását kérve a következőket mondta el a Kárpátaljának: „Taxival jöttem haza gyermekeimmel Munkácsra Csapról. Éjjel negyed kettő körül, Kisdobrony környékén a sofőr félrerántotta a kormányt, mert egy láda volt az út közepén, utána rászóltam, hogy fékezzen, mert az úttesten hevert négy ember, kb. 20-30 méteren belül. Mondtam a sofőrnek, hogy álljon le. Ő azt mondta, hogy ne szálljak ki az autóból, mert ez biztos valami csapda. De én rögtön láttam, hogy vértócsában fekszenek az emberek, kiszálltam. Amikor kinyitottam az ajtót, az egyikük integetni kezdett, kérte, hogy ne menjünk tovább, segítsünk nekik. Az egyik hason fekvő fiatalember fejénél egy hatalmas vértócsa volt és nem mozgott, megnéztem, akkor még volt pulzusa. A lába irányában kb. nyolc méter hosszan volt egy vastag vércsík, őt vagy húzták, vagy kúszott. Az integetőnek nyílt lábtörése volt, és tovább, az úttest jobb oldalán hevertek még ketten mozdulatlanul. Közülük a közelebbi, csurom véres gyerek is feltápászkodott, a negyedik végig mozdulatlan volt, de lélegzett. Megkérdeztem, hogy mi történt velük. Azt mondták, hogy kigyulladt az autójuk. Szétnéztem, de ott semmilyen autó nem volt. A taxisofőr hívta a kollégáit, hogy értesítsék a rendőrséget és a mentőket. Az, amit a hírportálokon olvastam, hogy a rendőrök bukkantak rájuk, nem felel meg a valóságnak. Mielőtt megálltunk volna, láttunk körülbelül egy kilométerrel előttünk egy nagyon fénylő valamit, valószínűleg az lehetett az égő autó. A négy huszonéves, kigyúrt, kopasz fiatalember közül csak kettő tudott beszélni, ők ukránul szóltak hozzám. Elárulták, hogy munkácsiak. Annyira véresek voltak, hogy a gyerekeim a taxi hátsó ülésén sokkot kaptak. Közben megállítottam egy szemből nagy sebességgel érkező kocsit, mert az átment volna a szerencsétleneken, majd utána jött egy taxi is, amelyből egy járási képviselő szállt ki. Az egyik sérült elkérte a taxisofőr mobiltelefonját, majd hívott valakit, akinek elmondta, hogy nagy baj van. Körülbelül tíz percen belül odaértek a rendőrök is, akiknek már semmit sem akartak mondani a fiatalok, úgy tettek, mint akik nem emlékeznek semmire. A milicisták az ungvári mentőket hívták, akik közölték, hogy ez nem az ő körzetük. A milicista erre azt kérte, hogy akkor értesítsék a csapiakat. Ez meg nem az ő dolguk, mondták, majd kiabáltak a rendőrrel, aki nem tudta a csapi mentősök telefonszámát. A mentők nem kevesebb mint 40 perc alatt (!) értek oda Nagydobronyból és Csapról közel egyszerre. Tíz perccel korábban még volt pulzusa a később elhunyt fiatalembernek. Máig nem értem, miért kellett ahhoz negyven perc, hogy odaérjenek. Az általunk kikerült láda kínai cigarettával volt tele, mutattam a rendőröknek, hogy hol láttuk, de már nem találták. Mint kiderült, az egyik időközben leállított autó tulajdonosa élelmesen bedobta a kocsija csomagtartójába, úgy szedték ki onnan a milicisták. Az eset nagyon különös, szerintem túl súlyosak voltak a sérüléseik. De autó nem ütötte el őket, mert annak nem láttuk a nyomait, szerintem ha valaki simán leugrik egy száguldó teherautóról, ennyire azért nem sérül meg. Nem tartom kizártnak, hogy valaki bántalmazta is őket. Bűzlik ez a történet, nem egészen az van, amit az újságokban írnak.”

Megkerestük az egyik kiérkező mentőápolót is, aki elmondta: „Az egyiküknek nyílt törése volt az alsó lábszárán, a sípcsontja tört, és emlékezetkiesése volt. A másik alsó és felső állkapcsa is eltört, illetve eltört a jobb válla, mindegyikük tele volt súlyos felsőtesti zúzódásokkal. A harmadiknak nyílt koponyatörése volt. A negyedik fiatalember már halott volt, amikor odaértünk, miután a halál beálltát konstatáltuk, őt nem vizsgáltuk tovább. Ketten meg tudták mondani a születési évüket, ami 1992. Egyebet nem árultak el, azt mondták, nem emlékeznek semmire.”

Arra a kérdésünkre, hogy a száguldó teherautóról leugorva szerezhettek-e ilyen sérüléseket, a tapasztalt mentős elmondta: „Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Valóban nagyon súlyosak a sérülések ahhoz képest, ha csak kiugrottak. De ha úgy estek ki az autóból, hogy nem számítottak rá, akár lehetett úgy is.”

Megkérdeztük az Ungvári Járási Tanács említett képviselőjét is arról, hogy mit látott: „Dobronyban voltunk lakodalomban, onnan taxival indultunk haza a feleségemmel. A két Dimicső között állt már egy másik taxi és egy személyautó, jeleztek nekünk és megálltunk. Kiszálltam. Az úton négy ember feküdt, az egyik csurom véresen felállt, a másik csak hörgött, a harmadik már meghalt, végül a sokáig mozdulatlan negyedik is felült. Kérdeztem tőlük, hogy elütötte-e őket az autó? Arról beszéltek, hogy valaki felgyújtotta az autójukat. A kiérkező rendőröknek mondtam, hogy ezeket nem ütötték el, mert annak lennének nyomai, inkább úgy néztek ki, mint akiket nagyon összevertek. Reggel világosban jöttek haza a lányomék a lagziból, a halott fiatalember még akkor is ott volt kiterítve, és sok láda cigarettát láttak szétszórva az út szélén, amit mi éjjel nem láttunk. A hivatalos nyilatkozatban olvasható történet nagyon gyanús. Hogyan juthatott el egy égő rakterű teherautó Dimicsőtől a Téglás és Oroszgejőc közötti night clubhoz, ahol állítólag megtalálták?”

Nekem, a cikk szerzőjének is lennének kérdéseim: Ha két kilométerrel korábban még követték és lőtték az akkor még nem égő autót a határőrök, akkor miért nem követték tovább az időközben kigyulladt járművet? Amennyiben meg követték, akkor miért hagyták az út közepén magukra a teherautóból kiugrott, súlyosan megsérült csempészeket? Miért nem értesítették ők a mentőket és a rendőrséget? ...

Határ menti szülőfalumban, Szalókán, nappal alig van autóforgalom, éjjel szinte veszélyes kilépni az utcára a száguldozó dzsipek miatt, amelyek nagy része ráadásul nem is Kárpátalján bejegyzett, leggyakrabban BX, BC, CB betűkkel kezdődik a rendszámuk. Előre láthatóan a mostani estről sem tudjuk meg végül a teljes igazságot, de talán a botrány és a tragédia miatt kevesebb jármű száguldozik majd éjjel Szalóka és Eszeny főutcáján.

B. Zs.