Táborozás Nagyberegen a hagyományőrzés jegyében
Az idén július 9. és 14. között – története során első ízben – Nagyberegen rendezik meg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) által szervezett Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábort, melynek foglalkozásait és szabadidős programjait két helyszínen, a Nagyberegi Református Líceumban, valamint a tanintézet szomszédságában található helybeli tájházban tartják.
– Ötven iskolás vesz részt a táborozáson, nagy részük kárpátaljai, s az Ungvár, illetve Munkács vidékéről érkezettek mellett többségben vannak a Beregszászi, valamint a Nagyszőlősi járásban lakó gyermekek és fiatalok – indítja beszélgetésünket Kész Barnabás, a tábor vezetője. – Szinte mindannyian a KMPSZ tanulmányi versenyeinek, főleg a történelem- és a földrajzvetélkedőknek a helyezettjeiként, jó szereplésük jutalmaként, vagy a „GEnius” Tehetséggondozó Program résztvevőiként jöhettek el a rendezvényre. Ezenkívül kilenc magyarországi iskolás is érkezett a táborba, három kísérővel.
Kiss Lászlótól, az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium földrajz és kémia szakos tanárától, Bartuczné Józsa Anikótól, a Szentesi Boross Sámuel Szakközépiskola gazdasági szakos tanárától, illetve a csákvári Szmolkáné Bene Ibolyától, a három anyaországi városból érkezett diákok kísérőitől megtudtam, a fiatalok a székesfehérvári Tarsoly Ifjúsági Egyesület által Székesfehérvárott megrendezett, az Európai Unióról való ismereteket felmérő verseny helyezettjeiként, ugyancsak jutalomként látogattak el – most első ízben – a hagyományőrző alkotótáborba, s magára Kárpátaljára is.
– A líceum biztosítja számunkra az étkezést (kiváló ellátást kapunk), a szállást, a fürdési lehetőséget, a sporteszközök használatát. A tájház udvarán felállított két jurta egyikében a lovászok térnek nyugalomra (az épülethez tartozó telek csűrjében helyeztük el a lovakat), míg a másikban kiállítást szerveztünk, bemutatva honfoglaló őseink fegyverzetét, a viseletüket, a használati eszközeiket – folytatja Kész Barnabás a tábor bemutatását. – Hétfőn, július 9-én ismerkedési estet tartottunk az oktatási intézmény egyik jelentős nagyságú termében, ahol Szedlják István, a Békéscsabai Történelmi Íjászkör egyik vezetője népmesét mondott a gyermekeknek, míg Kész Réka, a Salánki Mikes Kelemen Középiskola diákja, valamint néhány magyarországi résztvevő népdalokra tanította az egybegyűlteket, s énekléssel telt el az este jó része. Szedlják István és csapata (Perjés Zsuzsanna és Batta Csaba), akik már 13 éve ellátogatnak hozzánk, s a többi oktatóhoz hasonlóan önzetlenül segítik a rendezvény munkáját, július 11-én, szerdán a tájház udvarán – a Salánki Íjászkör tagjaival együtt – harcművészeti bemutatót tartottak, megismertették a táborozókkal a honfoglaló magyarok, a középkori lovagok, a kurucok, továbbá az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc honvédjeinek a fegyverzetét, illetve a harcmodorukat. A Beregszászból érkezett testvérpár, Kohut Attila, a Szegedi Tudományegyetem fizika szakot végzett hallgatója és öccse, Gergely, aki az idén fejezte be – kémia szakon – a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem első évfolyamát, ugyanezen a helyszínen sajátíttatja el a résztvevőkkel az ősmagyarok rettegett fegyverének, a visszacsapó (reflex)íjnak a használatát. Én is itt tartottam a lovaglásoktatást, s a tájház kertjében rakunk tábortüzet, ahol esténként összegyűlünk. Kalanics Béla, a Salánki Íjászkör tagja – a program új elemeként – a tájház nemrég helyreállított kemencéjében mutatja be, miként sütötték felmenőink a finom, hatalmas és tartós házikenyereket.
A kézműves-foglalkozásokra a líceumban kerül sor. Szedlják István ötvösmesterséget tanít, honfoglaláskori díszítőmotívumokkal ékes hajfonatkorongokat, medalionokat, bőrből készített nyakláncokra, karkötőkre, mobiltelefontokokra szegecselhető rézkorongok készítésére oktatja az érdeklődőket. Magát a bőrdíszművességet, a karkötők, övek, tarsolyok, nyakláncok elkészítését pedig egyik társa, Batta Csaba sajátíttatja el a táborlakókkal. Kalanics Béla – ugyancsak újításként – arra tanítja őket, miként lehet kürtöket, ivócsanakokat, kardmarkolatokat faragni szaruból. Kalanics Éva történelem szakos tanár, a Salánki Mikes Kelemen Középiskola pedagógusa gyöngyfűzést oktat, illetve elsajátíttatja a diákokkal, miként lehet különböző játékszereket készíteni kukoricacsuhéból és más, természetes anyagokból, például fából, szárított virágokból. Ferki Julianna, a Debreceni Egyetem beregszászi származású, néprajz szakos hallgatója nemezelést tanít. Hidi Endre, a hírneves keramikus, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának a tagja pedig agyagedények készítésére oktatja a táborozókat. A résztvevők természetesen hazavihetik a kezük munkájával létrehozott tárgyakat.
Ugyancsak szerdán – Riskó Márta, valamint Nedbál Klára tanárnők szervezésében – felkeresték a tábort a Kölcsey Akadémia továbbképzésén részt vevő magyar nyelv és irodalom, illetve történelem szakos tanárok. Alkalomadtán magyar történelmi témájú játékfilmeket (többek között a Honfoglalást, a Sacra Coronát, az Egri csillagokat) és ismeretterjesztő filmeket is bemutatnak. A korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektetnek a magyar népdalok, históriás énekek, kuruc, illetve ’48-as dalok, első és második világháborús katonanóták, valamint nemzeti jellegű modern zeneművek meghallgatására. A magyarországi résztvevők számára autóbuszkirándulást szerveznek a munkácsi vár, a Szolyvai Emlékpark és a Vereckei-hágó, az ott álló honfoglalási emlékmű megtekintésére. A szabad programok keretében a táborlakók asztalifocit, asztaliteniszt játszhatnak a líceum épületében, s röplabdázhatnak, futballozhatnak, teniszezhetnek, kosárlabdázhatnak a tanintézet sportpályáin. Dr. Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, néprajzkutató táborszervezési felelősként, előadóként és a gyakorlaton lévő diákok vezetőjeként tevékenykedik. Négy főiskolai hallgató pedig nevelőként segíti a tábor munkáját.
Lajos Mihály