Fogy a magyar Szlovákiában
A pozsonyi Statisztikai Hivatal (SU) új részadatokat hozott nyilvánosságra a tavalyi népszámlálásról.
Ezekből kiderült, hogy északi szomszédunknál a tizenegy évvel ezelőtti felméréshez képest a szlovákok 262 079-cel, a magyar nemzetiségűek pedig 62 061-gyel vannak kevesebben. Csak a ruszinok, a lengyelek és a romák lélekszáma nőtt kis mértékben. 2011 óta 15 818-cal nőtt a romák száma az országban. A ruszin nemzetiségűek száma 9 281-gyel, a lengyeleké 938-cal lett több, mint 2001-ben. Csökkent viszont a szlovákiai ukránok, németek és csehek arányszáma. Szlovákia összlakossága tavaly 5 millió 397 036 volt, mindössze 17 ezer 581 fővel több, mint 2011-ben, ami történelmi mélypontot jelent. Ebből 80,7 százalék a szlovák, 8,5 százalék pedig a magyar nemzetiségű állampolgár. A romák arányszáma két százalék körüli.
A statisztikai adatokból kiderül, hogy a kelet-szlovákiai Nagykaposon (Velké Kapusany) kívül minden vegyesen lakott városban csökkent a magyarok arányszáma. Kassán például már csak a lakosság 2,7 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Szencen és Vágsellyén (Sala) már 15, Léván pedig 10 százalék alá csökkent az arányszámuk. Az országban két járásban vannak többségben a magyarok: a Dunaszerdahelyiben (75 százalék) és a Révkomáromiban (63,8). Arányszámuk megyei szinten a Nyitraiban a legmagasabb (24,6).
A nol.hu megkeresésére Gyurgyík László szociológus három tényezővel magyarázta a szlovákiai magyarság lélekszámának csökkenését: „A természetes fogyáshoz lényegesen hozzájárul az alacsony születésszám. Ugyanis egy évtized alatt 22 ezerrel több magyar halt meg, mint amennyi született. Nem elhanyagolható szempont a magyarok lakta régiók leszakadása okozta elvándorlás sem. Külföldről nyilván sokan nem töltötték ki az internetes kérdőívet. A harmadik – a legaggasztóbb – ok pedig a felgyorsult asszimiláció, amely leginkább azokban a kisvárosokban mutatható ki, ahol a nemzettársaink kisebbségben élnek. Ez a folyamat leggyakrabban azzal kezdődik, hogy sok magyar szülő szlovák tannyelvű iskolába íratja a gyermekét, akinek emiatt fokozatosan gyengül a magyar azonosságtudata. Évről évre növekszik a vegyes házasságok száma is országunkban. Az ilyen családban született gyermekek több mint nyolcvan százaléka később szlováknak vallja magát” – mutatott rá a révkomáromi Selye János Egyetem tanára.
(nol.hu/Kárpátalja)
