Érszűkület

Van-e valamilyen összefüggés az érelmeszesedés és az érszűkület között, s miként lehet meggyógyítani, illetve elkerülni az érszűkületet? – érdeklődött telefonon szerkesztőségünknél egy técsői olvasónk. Kérdéseit dr. Kovács Mihályhoz, a Viski Nagyközségi Orvosi Rendelő belgyógyászához továbbítottuk.

– A verőerek falán lerakódó káros, zsírtartalmú anyagok először az erek falának a megvastagodását, rugalmatlanná válását idézik elő, majd érelmeszesedést okoznak – kezdi magyarázatát a szakember. – Az érelmeszesedés általában hosszú folyamat „eredménye”, s a korosodás is fontos szerepet játszik benne. Az artériák elmeszesedése érintheti az agyat, a szívet, a vesét, a végtagokat, ezért az érelmeszesedésben szenvedőknek sokkal nagyobb az esélyük a szívinfarktusra vagy a szélütésre, mint ép érrendszerrel rendelkező embertársainknak, hacsak nem kapják meg az állapotromlásuk megfékezéséhez szükséges orvosi kezelést. Az erek elmeszesedése a szervezet különböző ereit érintheti, leggyakrabban az aorta, a szívkoszorúér, az agyi erek és a láb erei betegednek meg. Amíg az érintett artéria átmérője nem szűkül le jelentősen, addig általában még nem jelentkeznek a tünetek. Az érszűkület nem más, mint az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája. Az erek átmérőjének a szűkülése leggyakrabban az alsó végtag verőereiben lép fel.

– Milyen intő jelekre, tünetekre figyelhetünk fel a leghamarabb?

– A kór felismerését nehezíti, hogy mindaddig nem okoz súlyos tüneteket, míg a lassan beszűkülő ereken átjutó vér ki tudja elégíteni a szövetek oxigénszükségletét. A betegség második szakaszában – amennyiben a láb ereinek a szűkületéről van szó – alsó végtagi fájdalmak, a vádli görcsei (térd alatti görcsök) és csípőtájéki fájdalmak jelentkeznek. A kór előrehaladtával már a járás is fárasztóvá válik, ugyanis többnyire görcsös fájdalom jelentkezik a combban, a csípőben, a vádliban, mely a megállást követően csillapodik. Az érszűkület súlyosságára, az erek károsodásának a mértékére utaló jel lehet a láb zsibbadása, valamint az a jelenség is, hogy az egyik láb hűvösebb tapintású, mint a másik, a hűvösség jelzi a vérellátás elégtelenségét. Kevesen tudják, hogy az érszűkület nemcsak az alsó végtagokat és az agyat érintheti, hanem a szívet, sőt a vese ereit is. A férfiak esetében a kismedencei erek szűkülése merevedési zavarokkal, impotenciával járhat együtt. Akár az alsó végtagi érszűkület fent említett tüneteit, akár szívtáji panaszokat, akár potenciazavarokat észlel magán valaki, indokolt az orvosi vizsgálat, mert a későn felismert érszűkület nemcsak az érelzáródás veszélyével jár, hanem akár az érintett végtag amputációját is elkerülhetetlenné teszi. Erre a radikális beavatkozásra, persze, csak az elhanyagolt, nagyon súlyos esetekben kerül sor. Az orvostudomány és a farmakológia fejlettségének köszönhetően a kezdeti stádiumban felismert érelmeszesedést, illetve a szövődményeként kialakult érszűkületet jól lehet kezelni, elejét lehet venni az állapotromlásnak.

– Milyen életkortól ajánlja a szakorvosi szűrővizsgálatokat?

– Bár a korosodással tényleg növekszik az érszűkület kialakulásának a valószínűsége és gyakorisága, valójában ez az érbetegség szinte mindenkit érinthet. Már fiatal felnőtt kortól javasolt a vérnyomásértékek rendszeres ellenőrzése, mert a magas vérnyomás kedvezőtlenül hat az érfalakra. Amennyiben a családorvos vagy a kardiológus szakorvos többször mér magas vérnyomást, gyógyszerekkel állítja be az ideális vérnyomást. A másik igen fontos tennivaló az, hogy laborvizsgálatokkal győződjünk meg arról, nem magas-e a koleszterin- és a trigliceridszint. Amennyiben a laboratóriumi vizsgálat magas mértéket mutat ki, a megfelelő gyógyszeres terápiával a normális mértékekhez kell közelíteni a koleszterin- és a trigliceridszintet. A magas koleszterinszint ugyanis nagymértékben hozzájárul az artériák meszesedéséhez, a káros zsírok lerakódásához, az erek beszűküléséhez. Mind az érelmeszesedés, mind az érszűkület megelőzése, illetve a már beindult folyamat megfékezése szempontjából nagy jelentősége van az egészséges életmódnak. Fontos a rendszeres mozgás, az egészséges, állati zsírokban szegény táplálékok magunkhoz vétele, s életbevágóan fontos a dohányzás abbahagyása.

– Kell-e különösen figyelni valamire az 50. életévüket betöltött személyeknek?

– Az 50 éves életkor fölötti embertársaink számára ajánlott a rendszeres, havonkénti vérnyomás-ellenőrzés, az évenkénti laborvizsgálat elvégzése, akkor is, ha eddig sem a vérnyomásuk, sem a koleszterinszintjük nem volt magas. Mivel az erek állapotát ma már fájdalommentes, műszeres vizsgálatokkal lehet ellenőrizni, az 50 évesnél idősebb hipertóniásoknak ajánlható a rendszeres, évi nyaki érkontroll-szűrővizsgálat. Amennyiben a pácienseknek már lennének például lábpanaszaik, az érgyógyász elvégzi a szükséges DOPPLER-vizsgálatot (ez nyomásmérés a verőerekben), s ennek függvényében további vizsgálatokat kell megejteni.

– Egyre többet hallunk arról, hogy hosszú autóbusz- vagy repülőutak előtt a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek ajánlatos kikérniük kezelőorvosuk tanácsát, miként kerülhetik el a trombózis kialakulását.

– Igen. Én is minden alkalommal elmondom az érszűkületes betegeimnek, hogy a hosszú utazások alatt legalább óránként álljanak fel, mozgassák meg a végtagjaikat. Ne feledkezzenek meg a szükséges gyógyszerek előírt mennyiségben való beszedéséről és a megfelelő folyadékbevitelről.

Lajos Mihály