Kárpátaljai Értéktár

Interjú Molnár Eleonórával, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnökével

A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesületet 2011-ben kárpátaljai magyar értelmiségiek egy csoportja alapította, s célja, a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány céljaival összhangban a közösségépítés és az ismeretek minél szélesebb körű terjesztése az összmagyarság, ezen belül a kárpátaljai magyarság körében, nemzeti identitásunk megőrzése érdekében. Ezekhez a célokhoz szorosan kapcsolódik a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány által kidolgozott, A nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi törvény, mely egy leendő Magyar Értéktár létrehozásának tervezetére, létrehozásának mechanizmusára tesz javaslatot. A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület csatlakozva a kezdeményezéshez, munkáját egy kárpátaljai, tájegységi, települési értéktár létrehozása köré szervezte. Erről kérdeztük az Egyesület elnökét, Molnár Eleonórát.

– Mit kell értenünk hungarikum és mit nemzeti érték alatt?

– A hungarikum olyan nemzeti érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével itthon és külföldön is a magyarság csúcsteljesítményét jelenti.

A nemzeti értékek közé pedig a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött olyan szellemi és anyagi, természeti, közösségi értékek vagy termékek kerülhetnek be, amelyek meghatározó jelentőségűek, öregbítik hírnevünket és hozzájárulnak új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához és megerősítéséhez.

– A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület hogyan vesz részt a hungarikumok kiválasztásában Kárpátalján?

Egyesületünk 2012 tavaszán egy nagyszabású projekt előkészítésébe kezdett, melynek eredményeként 2012 de­cemberében – a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával – 6000 adatlapból álló felmérést végeztünk az Ungvári, Beregszászi, Munkácsi, Nagyszőlősi járás magyarlakta községeiben a Kárpátaljai Magyar Értéktár létrehozása céljából. A felmérés a helyi, települési értékek dokumentálására irányult, melyek a megyei, illetve tájegységi értéktár alapját, s ezáltal a Nemzeti Értéktár alapját is képezik. Az adatgyűjtésre használt kérdőívet Imre Károly, a Bács-Kiskun Megyei Közművelődési Intézet igazgatója és munkatársai dolgozták ki, akik egyúttal a hungarikumtörvény kidolgozásában is részt vettek. A vizsgálat az adott közösség hagyományos ünnepeinek, a hagyományos munkatevékenységeknek, illetve az ezeket a tevékenységeket folytató, ismerő embereknek, a helyi építészeti örökségnek, a jellegzetes tájnyelvi kifejezéseknek, a természeti és mezőgazdasági értékeknek, a jellegzetes ételeknek és italoknak, a közösség szempontjából kiemelkedő személyiségeknek és minden egyéb, a közösség által fontosnak tartott értéknek a feltérképezésére irányult.

– A lekérdezés sikerült, az adatbázisból hogyan lesz hungarikum?

A lekérdezést sikeresnek tekintjük, a visszaérkezett 5300 adatlapból adatbázist készítettünk, melynek elemzése folyamatban van. A Hungarikum Bizottság dönt arról, hogy mi tekinthető hungarikumnak, a 16 tagú testület azon munkálkodik, hogy a hungarikumok számát ne gyarapítsák mértéktelenül, hogy azok értéke megmaradjon. Ahogy azt a bizottság titkára, Gyaraky Zoltán is leszögezte, egy piramisként lehet elképzelni mindezt, melynek alján a helyi értékeket összefoglaló települési értéktárak, illetve a határon túli magyarlakta területek értékeit összefoglaló külhoni értéktárak állnak. Ezeket figyelembe véve a hungarikumok kiválasztásához kellő alapot ad a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület és az aktivisták szorgos munkája által összeállított Kárpátaljai Magyar Értéktár.

bzs