Megkezdődött a határon túli magyar állampolgárok választási regisztrációja

Visszaélési lehetőségekről beszél a magyarországi ellenzék

Csütörtöktől, augusztus elsejétől kérhetik a választási névjegyzékbe való felvételt azok a külhoni magyarok, akik magyar állampolgársággal rendelkeznek és szeretnének részt venni a 2014-es parlamenti választásokon.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) július közepén kezdte postázni a határon túli, kettős állampolgárságú magyarok regisztrációs nyomtatványait a 2014-es tavaszi országgyűlési választásra, kivéve a felvidékieket és kárpátaljaiakat. Nekik a helyi médiát kell figyelniük, ha szavazni akarnak a magyarországi választásokon. A máshová levélben kiküldött nyomtatvány letölthető az internetről és hozzáférhető a külképviseleteken is, majd november 1-től lehetőség lesz az online regisztrációra is. A regisztráció alapvető feltétele annak, hogy szavazhassanak. A KMKSZ kérésére ugyanis nem kaphatnak postai küldeményt a magyar hatóságoktól a Kárpátalján élő magyar állampolgárok, elkerülve azt, hogy listázza őket az ukrán posta. Az említett nyomtatványokat a következő internetes címről lehet letölteni: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=161992.245434 A vonatkozó kormányrendelet a szavazási levélcsomag átvételére kijelölt a határhoz közeli településeket, továbbá a kárpátaljaiak esetében Magyarország Beregszászi Konzulátusát és Ungvári Főkonzulátusát, ahol a Magyarországon állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok kérésüknek megfelelően átvehetik a szavazólapjukat tartalmazó borítékot.

Az Együtt–PM szerint a levélben történő szavazás visszaélésekre ad lehetőséget, ezért felszólította a kabinetet: ne trükközzön a választásokon, a határon túlról érkező szavazatokkal kapcsolatban olyan rendszert alakítson ki, amely biztosítja a törvényes és tisztességes választásokat. A nyilatkozat előzménye, hogy Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője néhány napja azt nyilatkozta: a külképviseleteken lesz majd egy „postaládának nevezett urna”, ahová bárki bedobhatja a szavazatát. De „bedobhatja akár az egész faluét is, hogyha valakit megbíznak azzal, hogy szedje össze és vigye már be a konzulátusra, mondjuk Csíkszeredára”.

Az Együtt–PM ezt a bejelentést tartja felháborítónak, mert úgy látják, ha bárki mindenféle igazolás nélkül – akár mások nevében is – szavazhat, sérülhet a választások tisztasága. Pálffy Ilona később azzal érvelt, hogy a szabályok egyértelműek. Az irodavezető a sajtónak elmondta, hogy választási levélcsomagot csak az kap, aki szerepel a határon túliak névjegyzékében – tehát előzetesen regisztrált –, ami fontos garanciális elem. További biztosíték, hogy a voks csak akkor lesz érvényes, ha az érintett a mellékelt adatlapon feltünteti a személyi adatait, s azoknak meg kell egyezniük a budapesti listán lévő adatokkal. A szavazás titkosságát pedig az szavatolja, hogy a szavazatot lezárt borítékban kell mellékelni, és a választójogosultság ellenőrzésekor – a pártok megfigyelőinek jelenlétében – csak a külső borítékot nyitják ki, a voksot tartalmazót urnába dobják.

Választási szakértők szerint a levélben szavazás lehetősége nem azért ad alkalmat visszaélésre, mert a voksokat a posta mellett a külképviseleteken keresztül is eljuttathatják Budapestre, az sem gond, ha valaki összegyűjti ezeket a küldeményeket. A rendszer nagyjából azt is kizárja, hogy olyan szavazatot vegyenek figyelembe, amely mögött nincs ténylegesen választásra jogosult személy. A szakértők a problémát inkább abban látják, hogy a levélben történő szavazás esetén sehol a világon nem zárható ki a külső befolyásolás lehetősége. Az „idegenkezűséget” jobbik esetben rokoni, baráti behatás jelenti, de az is elképzelhető 2014-ben, hogy aktivisták járnak házról házra, és személyesen győzködik a választókat. Ugyanakkor lehetséges, hogy mindjárt össze is gyűjtik a borítékokat, és ha úgy gondolják, a vélhetően „ellenséges” voksot tartalmazókat egyszerűen kidobhatják. Szavazatvásárlástól is tartanak a szakértők, hisz ez korábban Magyarországon sem volt ismeretlen, nem kizárt, hogy akadnak, akik például kárpátaljai magyarokat próbálnak majd rávenni, hogy regisztrálódjanak és a megrendelő kérésének megfelelően szavazzanak.

Az, hogy mennyire fogja támadni a magyar ellenzék a külhoniak levélben való szavazását, két fő tényezőtől függ. Az egyik, mennyire lesz szoros a küzdelem, – valóban múlik-e majd valami azon az 1-2 mandátumon, amit az érintettek félszavazata ér? A másik, megpróbálja-e az ellenzék a választások legitimitását kétségbe vonni, ha nyerésre nem lát esélyt?

Badó Zsolt