Az égő hulladék rákot is okozhat

„Szél viszi messze” – a beregszászi szeméttelep füstjét, bűzét

Kárpátalján is komoly gondot okoz a szemét, ami nemcsak elcsúfítja több városunk, falunk belterületét és határát, de súlyos ökológiai és közegészségügyi problémát is jelent. Beregszászban a múlt év júliusában – mint arról lapunkban mi is beszámoltunk – a város jelentős részét belepte az égő szeméttelep füstje. Ez a tűzeset pedig nem a legelső volt, és úgy tűnik, hogy nem is az utolsó.

A beregszászi autóbusz­állomás melletti lakótelepről a mezőre kikanyargó földúton haladva érhetjük el leghamarabb a Vérke-menti város guberálók által látogatott szeméttelepét, s már az ösvényre lépve szembesülünk a hulladékkal. Rögtön az utacska elején építési törmelék, megannyi műanyag flakon, kidobott papír hever kupacba hányva, másfél méterre egy kiskerttől, s végig az ösvény mellett elhajigált hulladékok jelzik a szemét útját. Majd felbukkan előttünk az irdatlan területű szeméttelep, mely dögletes bűzt árasztva terpeszkedik egy jórészt kiszáradt mezei csatorna partján. A hónapok, évek óta itt heverő rothadó szemét „illatosítja” az éltető levegőt.

– Minden nyáron ég a hulladék, amikor hőség van és szárazság – mondja a közelben lakó Béla. – A múlt héten is, szerdán, késő délután meggyulladt a szemét. Azonnal kihívták a tűzoltókat, akik hamar ki is értek, de csak másnap reggelre tudták eloltani a lángokat. Az égő szeméttelep füstjét meg egyenesen ránk fújta a szél, kénytelenek voltunk bezárni az ablakokat, hogy be ne dőljön a lakásunkba a füst. De tavaly még rosszabb volt a helyzet, mert egy hétig égett a hulladék.

– Az idén már korábban is felgyúlt egyszer a szeméttelep, de nemcsak az ilyenkor felgomolygó füst rontja az életminőségünket. Gyakran a hatalmas hulladékhegy felől fúj a szél, ezért kénytelenek vagyunk zárt ablakok mögött ülni a nyári, 40 fokos hőségben, hogy ne szagoljuk a fertelmes bűzt – panaszkodik Diána.

– Az is baj, hogy sokan elhajigálják a szemetüket, amivel tele van a város, meg illegális lerakókba hordják a hulladékukat, s erre sem figyel oda a városvezetés. Pedig nem ott van tisztaság, ahol takarítanak, hanem ott, ahol nem szemetelnek – jegyzi meg Valéria.

A hulladékhelyzet közegészségügyi szempontból is gondot okoz.

– A szeméttelep óriási veszélyt jelent a városlakók számára – magyarázzák a Beregszászi Járási Köjálnál. – Amikor ég a hulladék, a tüzet fogott műanyagflakonokból dioxidok és más rákkeltő anyagok szabadulnak ki, melyek a füsttel együtt szétterjednek, és károsíthatják a lakosok egészségét. Nagy baj, hogy még mindig nem oldották meg a hulladék biztonságos tárolását, megsemmisítését, illetve a feldolgozható szemét újrahasznosítását, s nincs szelektív hulladékgyűjtés. Megjegyzem: maguk a helybeliek is többet tehetnének a tisztaságért, komposztálniuk kellene a szerves hulladékot, hogy az a föld alatt lassan elbomoljon. A műszaki cikkeket meg nem kellene a szemétdombra vetni, mert alkatrészeik nehézfémeket is tartalmaznak, melyek ugyancsak károsíthatják az egészségünket. Jó volna, ha a lakosok az említett alkatrészeket leadnák a hulladékfeldolgozással foglalkozó ungvári Ekoleif Kft.-nek.

És mit tesz a városi és a járási vezetőség?

Ahogy a Gajdos István által „fémjelzett” előző városvezetés sem oldotta meg a szeméttelep (ahová egyébként tizenhat beregszászi járási település szemete is kerül – a szerk.) problémáját, bár állandóan ígérgették, úgy az „új”, Babják Zoltán-i városvezetés, a Knobloch György, illetve Volodimir Guljanics által irányított járási tanács és a járási adminisztráció sem tett még semmit a probléma megoldása érdekében. Közben a régi kommunista hagyományoknak megfelelően, erősen „fényezik” magukat „udvari” kiadványaikban, a Beregszász és a Beregi Hírlap című újságokban, melyek minden lapszámában olvashatunk róluk 4-5 tömjénező cikket, és „gyönyörködhetünk” 4-5, őket ábrázoló fényképben, persze csak a „hálásabb” témák kapcsán, a kényes ügyekről nem sok szó esik. Beregszász vezetői láthatóan nem sokat törődnek a lakosokat érő kellemetlenségekkel, a környezetszennyezéssel, az általuk irányított város polgárainak az egészségével.

Lajos Mihály