Mit vihet el a végrehajtó?

2013. szeptember 19., 08:53 , 662. szám

„Minap azt hallottam az egyik tévécsatornán, hogy ősztől az adósság fejében esetleg lefoglalhatják azoknak a fogyasztóknak a tulajdonát, akik városunkban tartoznak a víz- és csatornaműveknek. Vagyis az adósok választhatnak: vagy törlesztik a tartozásukat, vagy elárverezik a tulajdonukat. Miután magam is hasonló cipőben járok, érdekelne, hogy valóban jogában áll-e a szolgáltatónak elvenni a tulajdonomat, s hogyan történik ez?”

– Mielőtt rátérnénk a végrehajtás menetére, szeretném leszögezni, hogy a szolgáltatónak semmiképpen sincs joga megjelenni bárki lakásán és önhatalmúlag vagyontárgyakat foglalni le. Erre kizárólag jogerős bírósági határozat nyomán kerülhet sor. A végrehajtás azonban a bíróság határozatának birtokában sem a szolgáltató, hanem az Állami Végrehajtói Szolgálat (DVSZ) feladata.

A bírósági határozatok végrehajtásának rendjét, így az adósok tulajdonának zárolását és lefoglalását is Ukrajna törvénye a végrehajtási eljárásról szabályozza, mely a folyamat valamennyi részletére kitér. Például a jogszabály 17. paragrafusának 1. része kimondja, hogy mely dokumentumok alapján indíthatja meg az állami végrehajtó a végrehajtási eljárást.

Mint már utaltam rá, a közüzemi díjak behajtására rendszerint vagy a bíróság határozata, vagy bírósági végzés alapján kerül sor. A behajtónak (tehát akinek tartoznak) a bíróság az ügyében született határozat alapján végrehajtási levelet állít ki, melyet záros határidőn belül be kell nyújtania a DVSZ-hez.

A tulajdonképpeni végrehajtás azzal veszi kezdetét, hogy a végrehajtási levél nyomán az állami végrehajtó határozatot hoz a végrehajtási eljárás megindításáról. Ezt a határozatot tértivevényes ajánlott levélben meg kell küldeni az adósnak is. Ezért ha ön nem kapott ilyen levelet, s korábban sem tájékoztatták arról, hogy bírósági határozat vagy végzés született az az ügyében, vagyis ha az eljárásról csupán akkor szerez tudomást, amikor a végrehajtó bekopog önhöz, jogában áll megfellebbezni az eljárást a bíróság előtt. Ehhez persze a bíró előtt igazolnia kell majd, hogy valóban méltánylandó okokból nem értesült a perről, s a bíróságnak ügyében hozott határozatáról.

A végrehajtási eljárást az állami végrehajtó munkanapokon folytathatja le, nem kezdheti korábban kijevi idő szerint reggel 6 óránál, s legfeljebb este 22 óráig folytathatja. Ezen belül az intézkedés időpontjáról a végrehajtó dönt. A végrehajtási eljárásban résztvevő feleknek jogukban áll számukra megfelelő időpontot javasolni a végrehajtásra (például az adós is javasolhatja, hogy a végrehajtó hánykor keresse fel).

Ami az adós tulajdonának zárolását és lefoglalását illeti, érdemes megjegyezni, hogy a tulajdon jegyzékbevételénél, zárolásánál, lefoglalásánál és átadásánál legalább két tanú jelenléte kötelező. A DVSZ munkatársai nem lehetnek tanúk, de például az adós szomszédait felkérhetik, hogy tanúként legyenek jelen az eljárásnál.

Ezenkívül ne feledje, hogy a végrehajtási dokumentumok alapján végzett behajtás elsősorban az adós hrivnyában és külföldi valutában őrzött pénzeszközeire, egyéb, például bankban és más pénzintézetekben vezetett számlán, betéten, letétben elhelyezett megtakarításaira, értékpapírjaira, értéktárgyaira stb. terjed ki. S csak amennyiben az adós nem rendelkezik a behajtó követelésének fedezéséhez elégséges pénzeszközzel vagy értékpapírral, értéktárggyal, akkor terjed ki a végrehajtás egyéb tulajdonára is, kivéve azokat, amelyeket a jogszabály értelmében nem lehet lefoglalni. Az adósnak jogában áll javaslatot tenni arra vonatkozóan, mely tulajdontárgyakat vegye figyelembe elsősorban a végrehajtó a végrehajtás során. Végső soron azonban mégis a végrehajtó joga eldönteni, hogy milyen sorrendben történik meg a tulajdon lefoglalása.

A végrehajtási eljárásról rendelkező törvény tételesen felsorolja azokat a tárgyakat, amelyekre nem terjedhet ki a végrehajtás. Így nem esnek végrehajtás alá azok az adós tulajdonát vagy résztulajdonát képező térgyak, melyek nélkülözhetetlenek az adós, családtagjai, s az általa eltartott személyek életviteléhez. Ilyenek például a nélkülözhetetlen ruhadarabok, az edények, bútorok egy bizonyos része, egy hűtőszekrény, valamennyi gyermekholmi, a minimálisan szükséges tüzelő, három havi élelmiszer stb.

Amennyiben felmerül az alapos gyanú, hogy az állami végrehajtó törvénytelenül jár el a végrehajtás során, azonnal forduljon ügyvédhez, aki érvényt szerezhet jogainak a bíróság előtt.