A Kokas Banda Tiszakeresztúron is elbűvölte a hallgatóságot

Az iskola nagytermében szállt a zene és szólt a dal

2013. október 17., 08:22 , 666. szám

A magyar népzene-, népdal- és néptánckincs „szétosztogatásában” elévülhetetlen érdemeket szerző tiszapéterfalvai Kokas Banda az elmúlt hétvégén három ugocsai helyszínen is fellépett: Tiszakeresztúrban önálló esten, Fancsikán a Szent Katalin Római Katolikus Egyházi Óvoda tízéves jubileumi ünnepségén, valamint Királyházán a helyi KMKSZ-alapszervezet által rendezett szüreti bálon.

2013. október 12-én, szombaton a Tiszakeresztúri Általános Iskola nagytermében Kokas Károly, a Kokas Banda vezetője üdvözölte a tiszakeresztúri KMKSZ-alapszervezet és a helyi iskola által szervezett rendezvény közönségét. Kifejtette: a magyar népzene-, néptánc- és népdalkincs annyira különleges, és olyan gazdag, hogy egy egyórás műsor keretében semmiképp sem lehet a maga teljességében bemutatni azt. Csak ízelítőt lehet nyújtani belőle, s az együttes ebből az alkalomból is csupán e hatalmas kultúrkincs kicsiny szegmensével tudja megajándékozni az egybegyűlteket.

A megjelentek elsőként szatmári népdalokat hallgathattak meg, s egyaránt elgyönyörködhettek magukban a népdalokban, lírai szépségükben, az azokat mély átéléssel, magas művészi fokon előadó Kokas Erzsébet kicsiszolt, csengő hangjában, valamint a Kokas Banda zenészeinek hibátlan, nagyszerű játékában. Ezt követően Kokas Krisztina és ifj. Kokas Károly perdült a közönség elé dunántúli táncokkal, sárközi ugróssal, lassú, gyors és friss csárdással örvendeztetve meg az egybegyűlteket. S az előadók arcáról szinte sugárzott, hogy ők is mennyire élvezik táncaik bemutatását, legalább annyira, mint a nézők. De evidens, hogy igazi művészi produkciót csak szívből lehet valóban magas szinten előadni.

A továbbiakban felvidéki, Galga menti népdalok, erdélyi, pontosabban szilágysági, illetve szatmári botos tánc, kalotaszegi legényes, lassú és szapora csárdás, valamint az A-mol csárdás kerültek/került bemutatásra. Eközben a közönség nemcsak tapssal díjazta a produkciókat, hanem többen a lábukkal is verték a felcsendülő, gyönyörű dallamvilágú, nagyszerű ritmusú zeneszámok taktusát. Kokas Károly kifejtette, tiszakeresztúri fellépésük során azért esett választásuk a felsorolt népdalokra, népzenékre, néptáncokra, mert ezek a legszebbek és a legismertebbek.

Dobsa Aranka, a Nagy­szőlősi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának a tagja, a Tisza­keresztúri Általános Iskola igazgatója lapunk kérdésére kifejtette: azért szervezték meg ezt az estet, hogy visszahozzák a mai ember életébe azt, ami egykor létünk szerves része volt – a népzenét, a néptáncot, a népdalt. Míg Gerendely Béla, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke elmondta: az előadások meghallgatása, megtekintése közben lélekben „visszaszállt” diákkorába, amikor négy évig maga is az egyetemi tánckör tagja volt, s feltörtek benne fiatalsága szép emlékei. Megköszönte a Kokas Bandának a felejthetetlen estet, s leszögezte: addig marad a magyar magyarnak, míg magyarul imádkozik, gondolkodik és énekel, nemzeti önazonosságunk megőrzéséhez folklórkincsünk ápolása és minél szélesebb rétegekkel való megismertetése is szükségeltetik.

A rendezvény a Kokas Banda által vezetett táncházzal zárult.

Lajos Mihály