Az epehólyag-gyulladás

2013. október 24., 08:20 , 667. szám

Már pár napja fájdalmakat érzek a jobb oldalamban, a bordáim alatt. Keserű ízt és szárazságot érzek a számban. Milyen betegség „kaphatott el”, és hogyan gyógyulhatok meg? – telefonált be szerkesztőségünkbe egy barkaszói olvasónk. Kérdéseit dr. Kovács Mihályhoz, a Viski Nagyközségi Orvosi Rendelő belgyógyászához továbbítottuk.

– A panaszok epehólyag-gyulladásra utalnak – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – Ez a kór szinte mindig epekövesség mellett jelentkezik, de ritkán epekő jelenléte nélkül is kialakul a gyulladás, ami ebben az esetben hasnyálmirigy-betegség, műtét utáni állapot vagy – legyengült immunrendszerű betegeknél – fertőzés következtében fejlődik ki. A legtöbb esetben viszont – amikor epekövek is jelen vannak – a következőképp alakul ki: Az epehólyagban elhelyezkedő kövek állandóan irritálják az epehólyagot belülről bélelő nyálkahártyát, s így idült gyulladást tartanak ott fenn. A heveny gyulladás pedig – a régebbi idő óta fennálló idült gyulladás fellángolásaként – úgy jön létre, hogy a kő az epehólyagból továbbvándorol annak kivezető csövébe, elzárja azt, és megakadályozza az epe elfolyását. Különböző kórokozók, a leggyakrabban baktériumok könnyen elszaporodnak a pangó epében, és megfertőzik a legyengült nyálkahártyát. Néha a gyulladás az epehólyagból az epét elvezető utak irányába is továbbterjed. Ha sokáig fennáll a gyulladás, akkor a pangó folyadék miatt az epehólyag fala feszül, megbomlik benne a vérkeringés, s emiatt – szövődményként – a fal kis területe elhalhat és átfúródhat. Ilyenkor tályog vagy sipoly jön létre, illetve – ritkán – a folyamat kiterjed, és hashártyagyulladáshoz is vezethet. További szövődmény lehet a hasnyálmirigy-gyulladás, a régóta fennálló kövesség és gyulladás pedig növelheti az epehólyagrák kialakulásának a valószínűségét.

– Milyen tünetek utalnak epehólyag-gyulladásra, és hogyan diagnosztizálják a betegség meglétét?

– A legtöbb epeköves beteg évekig tünet- és panaszmentes lehet, esetleg nem is tudnak a már meglévő epeköveikről. Ezeket ún. „néma köveknek” nevezzük. A panaszok megjelenése az epehólyag falának a gyulladására utal. A legfeltűnőbb tünet az epeköves görcsroham, amit a köznyelvben epegörcsnek nevezünk, és sok esetben nagy mennyiségű vagy nagyon zsíros táplálék magunkhoz vétele után jelentkezik. A heveny gyulladás a jobb bordaív alatt vagy a gyomorszáj környékén érzékelt, hirtelen kialakuló, éles fájdalommal jár együtt. A fájdalmas terület érzékeny a nyomásra, az érintésre. A fájdalom pedig sokszor kisugárzik a jobb váll vagy a jobb lapocka felé. A legtöbb betegnek hányingere támad vagy hány is. Sárgaság csak elég ritkán, úgy minden negyedik betegnél alakul ki. Az idült gyulladás mérsékeltebb, de hosszabb ideig fennálló vagy ismételten visszatérő panaszokkal jár. Amennyiben kifejezett sárgaság jelentkezik láz és görcsös hasfájás mellett, akkor valószínűsíthető az epeúti gyulladás vagy a közös epevezetéki kő jelenléte. A tünetek tartós fennállása és súlyosbodása az epehólyag falának az átfúródását jelezheti.

Bár a tünetek néhány óra alatt maguktól is enyhülhetnek, a súlyosbodás és az esetleges szövődmények elkerülése érdekében tanácsos minél hamarabb orvoshoz fordulni.

A vizsgálat a has megtapintásával kezdődik. Vérvételre és általában valamilyen képalkotó vizsgálatra is sor kerül: ultrahangvizsgálatra, hasi röntgenvizsgálatra, gyomortükrözésre. Ritkábban CT-vizsgálatra is szükség lehet.

– Miként szüntetik meg az epehólyag-gyulladást, s meg lehet-e előzni a kór kialakulását?

– Akinek epekövei vannak, az fogyasszon zsírban és kalóriában szegényebb, könnyű, nem túl fűszeres ételeket. Az enyhébb epegörcs fájdalomcsillapítókkal és görcsoldókkal általában megszüntethető. Az enyhe epehólyag-gyulladás tünetei fél-egy napon belül kezelés nélkül is megszűnhetnek. Ám ilyenkor nagy a kiújulás veszélye, ezért enyhébb panaszok mellett is ajánlatos szakszerű segítséget kérni. Súlyos tünetek jelentkezésekor természetesen azonnal fel kell keresni az orvost, a terápia pedig általában kórházi ellátást igényel, mivel csak az epehólyag eltávolítása jelenti a végleges megoldást. Az operációt azonban a gyulladás alábbhagyásáig gyógyszeres kezelés előzi meg, ami fájdalomcsillapítók és antibiotikumok szedéséből áll. Néhány napig szükség lehet a szájon át történő táplálkozás felfüggesztésére, s ebben az esetben infúzió útján juttatjuk be a szükséges tápanyagokat a beteg szervezetébe. A műtétet a legtöbbször laporoszkópos, hastükrözéses módszerrel végzik el, ami csak kismértékű megterheléssel jár, és lehetővé teszi a korai felépülést. Az epehólyag eltávolítása a legtöbb beteg esetében teljes gyógyulást eredményez. Egy ideig még jelentkezhetnek epebetegségre jellemző panaszok, de általában a szervezet megtanul alkalmazkodni az epehólyag hiányához, és teljes panaszmentesség érhető el. Mindenesetre javasoljuk, hogy a műtét után is folytassák az epeköves betegek számára ajánlott diétát.

Az epehólyag-gyulladás megelőzése pedig gyakorlatilag egyet jelent az epekövesség kialakulásának a megelőzésével. Mivel a legfőbb kockázati tényező az elhízás, a profilaktikában nagy szerepet játszik a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás.

Lajos Mihály