Őszi munkálatok a hajtatásos zöldségtermesztésben II.

2013. október 24., 08:20 , 667. szám

Előző számunkban megkezdett írásunkat folytatva Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját arról faggattuk, miként alapozhatja meg valaki a következő termesztési idény sikerét. Ezúttal a szerves trágya felhasználásával, a hajtatólétesítmény kialakításához használt fóliapalást kiválasztásával, illetve a talajfertőtlenítéssel kapcsolatban szolgál néhány jó tanáccsal a szakember.

– Előző számunkban ott hagytuk abba a beszélgetést, hogy mennyi szerves trágyát célszerű kijuttatni a hajtatólétesítmény talajába a következő termesztési idényre való előkészület jegyében. Létezik erre vonatkozóan konkrét ajánlás?

– A kijuttatott érett szerves trágya mennyiségének célszerű meghaladnia a 15 kg-ot négyzetméterenként. A talajszerkezet javítására, vagyis nagyon kötött talaj esetén ebben az időszakban félig érett trágya kijuttatása is javasolt. A félig érett adott esetben azt jelenti, hogy az alomanyag állaga már nehezen felismerhető a trágyán belül. A félig érett szerves trágya a talajban elbomolva jobb talajszerkezetet biztosít, mint a földdé érett szerves trágya.

– Miért tulajdonítanak a szakemberek kiemelt jelentőséget a szerves trágyának hajtatásban?

– Mint már szó volt róla, a szerves trágya révén a tápanyag-utánpótlás mellett a talaj szerkezetét is jelentősen javíthatjuk. Legalább ennyire fontos azonban, hogy kijuttatásával megelőzhetjük a talajuntságból kifolyólag jelentkező különféle tüneteket. Mint tudjuk, a növény a talajjal bonyolult szimbiózisban áll, hiszen nemcsak felvesz anyagokat a földből, hanem vissza is juttat oda bizonyos vegyületeket. Ha pedig monokultúraként termesztünk növényeket – márpedig fóliasátor alatt rendszerint ezt tesszük –, akkor a szóban forgó, a növények által visszajuttatott anyagok felhalmozódhatnak a talajban, s egy idő után a termésmennyiségünk radikálisan csökkenni fog. Az egyetlen megoldás erre a jelenségre a talaj pihentetésén, és a kultúraváltáson kívül a szerves trágya bőséges alkalmazása.

– Ősszel válik aktuálissá szükség esetén a hajtatólétesítmény fóliapalástjának cseréje. Milyen fóliát válasszunk?

– A fóliapalástnak legalább 150 mikron, azaz 0,15 milliméter vastagságúnak kell lennie. A szélességét úgy kell megválasztani, hogy ha földeljük, s nem sínnel rögzítjük a fóliánkat, akkor egy 30x30 cm-es kiásott árokból legalább egy arasszal visszahajoljon a széle. Rendszerint úgy építik a fóliaházakat, hogy méreteiket a standard fóliaméretekhez igazítják. Egy tekercsben általában 720 m2 fólia van, ami azt jelenti, hogy például a 12 m szélességű tekercs 60 méter hosszú, a 16 méteres pedig 45 méter. Ennél rövidebb vagy hosszabb mérettel csak külön megrendelés esetén szolgálnak a kereskedők, amire rendszerint várni kell.

– Milyen követelményeknek kell megfelelnie a jó fóliának?

– Mindenképpen az új és fénystabil fólia használatát javasolnám. Az UV-stabil, megfelelően kezelt vázra megfelelően felhelyezett egyszezonos fólia általában 2-3 évet is ki szokott bírni. Szezonnak a fólia esetében elsősorban a nyár számít, mivel leginkább a nyári fokozott UV-sugárzás szokta károsítani. Természetesen, ha a gazda zsebe megengedi, mindenképpen ajánlatos a két- vagy háromszezonos fóliapalástot használni, ez ugyanis számottevően, akár évekkel is hosszabb élettartamot jelent.

– Mit kell tudnunk a fólia felhelyezéséről? Például miért az októbert tartják a legmegfelelőbb időszaknak erre a munkára?

– A fóliapalást felhelyezésének egyik alapszabálya, hogy az se túl feszes, se túl laza nem lehet. Mindkét szélsőség károsan befolyásolhatja a taakróanyag tartósságát. Elsősorban az optimális hőmérsékleti viszonyok miatt célszerű erre az évszakra időzíteni ezt a munkát. A nyáron, 25-30 fokos melegben felhelyezett fólia például télen, a fagyok idején összehúzódva úgy megfeszülhet, hogy a tűréseknél széthasad. A télen, fagyközeli hőmérsékleten felszerelt műanyag borítás viszont a nagy nyári melegben megereszkedik, s a legkisebb széljárásra is a vázhoz verődik, ami rendszerint szintén csökkenti az élettartamát.

A kereskedelemben már úgynevezett cseppmentes fólia is kapható, amelynek belső felülete olyan borítást kap, melyen nem gyűlik cseppekbe és hull le a növényekre a kicsapódó pára, hanem egyfajta filmet képez, miáltal nem növeli a hajtató létesítményben a nedvességet, nem fokozza ezzel is a gombás megbetegedések kialakulásának veszélyét. Miután elérhető áron kínálják a kereskedelemben, mindenki számára javasolnám a cseppmentes fólia használatát. Természetesen alkalmazása esetén a fóliasátor hosszanti merevítő vázát úgy kell kialakítani, hogy azon a fólián filmszerűen felgyülemlő víz ne csorogjon le, különben a vázelemek alatti növények folyamatosan nedvesek lesznek, s így könnyen megbetegszenek.

– A hajtatólétesítmények éves előkészítésénél gyakran alkalmazott fogás a fóliasátrak talajának fertőtlenítése. Mire érdemes odafigyelni ezzel kapcsolatban?

– Felhívnám a gazdák figyelmét arra, hogy ennek a munkának az elvégzésekor a légkör és a talaj hőmérsékletének mindenképpen meg kell haladnia a 15 fokot. Erre a célra leginkább Basamidot szoktak alkalmazni, amiből 100 m2-ként 5,5 kg-ot javallott kiszórni és bedolgozni a talajba. Ezután egy ép fóliával takarjuk le a kezelt földfelületet. Az előzőleg fellazított talajba bedolgozott granulátum gázzá alakul, s a takarásnak köszönhetően megnövekvő gázkoncentráció minden élő szervezetet elpusztít a földben. Egy jól és alaposan kivitelezett fertőtlenítéssel tehát minden gyomtól és növényi maradványtól, hasznos és haszontalan gombától, élőlénytől megszabadulunk, gyakorlatilag élettelenné válik a talajunk.

– Ebből következik, hogy egy sikeresen elvégzett fertőtlenítés után újra élővé kell tenni a talajt…

– Igen, a következő elkerülhetetlen művelet ezek után a talaj „beoltása”, amire leginkább a Trifender elnevezésű természetes gombakészítményt szoktuk használni. Egy Trichoderma Asperellum nevezetű térfoglaló gomba koncentrátumáról van szó, amely megfelelően kijuttatva elszaporodik a talajunkban, nem engedi más haszontalan és hasznos szervezetek elszaporodását, s azáltal is hasznos, hogy növeli a növények életerejét.

pszv