Légúti megbetegedések

2014. január 2., 09:29 , 677. szám

Érdekel, milyen légúti megbetegedések fenyegethetik mostanában az egészségünket, miről ismerhetjük fel, hogy miben betegedtünk meg, és tehetünk-e valamit a betegségek elkerüléséért? – érdeklődött telefonon szerkesztőségünknél egy munkácsi olvasónk. Kérdéseivel dr. Kovács Mihály belgyógyászhoz, a Viski Családorvosi Rendelő orvosához fordultunk.

– A tél – az őszhöz hasonlóan – a légúti megbetegedések időszaka, ezért jó, ha ismerjük tüneteiket és megelőzési lehetőségeiket – magyarázza beszélgetőtársam. – A légúti fertőzéseket általában vírusok, ritkábban baktériumok okozzák. Az okokat csak az orvos derítheti ki, ezért minden megbetegedés esetében orvoshoz kell fordulni. A leggyakoribb és legegyszerűbb felső-légúti betegség az ún. meghűlés. Ezenkívül szólnunk kell a mandulagyulladásról, mely gennyes is lehet, továbbá az orr- és homloküreg-gyulladásról. Megjegyezném, hogy a felső-légúti fertőzésekhez hozzákapcsolódik az ún. ferózus középfülgyulladás. S ugyancsak a légúti megbetegedések közé tartozik a gégefőgyulladás, a heveny légcsőhurut. Nem túl gyakori, de annál súlyosabb kór a tüdőgyulladás és a mellhártyagyulladás, mely utóbbi lehet száraz, illetve gennyes is, és az influenza is légúti megbetegedés, melyről a közelmúltban – a védőoltások kapcsán – már szóltunk.

– Milyen tünetek jelzik ezeket a megbetegedéseket, és mit tud mondani a kezelésükről?

– A meghűléskor orrfolyás, esetleg orrdugulás, kaparó torokfájás, tüsszögés lép fel, s rossz közérzetre is panaszkodik a páciens. Rendszerint nem kíséri láz, legfeljebb hőemelkedés. És néhány nap alatt, tüneti kezeléssel – például orrcseppek használatával, toroköblögetéssel (gargarizálással) – meggyógyítható. Más a helyzet a mandulagyulladással, melynél a mandulákban érzett fájdalmakon kívül lázzal és a nyirokcsomók megduzzadásával találkozunk. A kezelés a gyulladás- és a lázcsillapítók alkalmazása mellett antibiotikumokat is igényel. A kór általában nem jár szövődményekkel, és öt nap alatt megszüntethető.

Az orr- és a homloküreg-gyulladás hőemelkedéssel vagy lázzal, esetleg láz nélkül, fejfájással, gennyes orrváladék szivárgásával vagy homlokcsontfájdalommal és e fájdalom feszítő érzésével járnak együtt. 7-10 nap alatt kikezelhetők. Kezelés hiányában vagy elégtelen kezelés esetén krónikusokká válhatnak, s azon felül, hogy fertőzési gócokat jelentenek a szervezetben, gyakran fellángolnak. A ferózus középfülgyulladáskor a fül belsejében érzett fájdalom, enyhe vagy középsúlyos halláscsökkenés jelentkezik. A heveny, gennyes középfülgyulladás bakteriális fertőzés következménye. A beteg fejfájásra, a fülben érzett nyomásra, lázra is panaszkodik. Néha a dobhártya átszakadhat, amit fülfolyás követ. Megfelelő kezelés mellett a legtöbb esetben a dobhártya spontán módon meggyógyul.

A gégefőgyulladást baktérium vagy vírus idézheti elő. Ilyenkor jellegzetes, ugatásszerű köhögés lép fel. Rekedtség vagy a hang eltűnése, hőemelkedés vagy láz kíséri a kórt. Kezeléssel 1-2 hét alatt megszüntethető. A heveny légcsőhurutra jellemző az eleinte száraz, majd köpetürítéssel járó köhögés, esetleg mellkasi fájdalom, valamint torokfájás. A betegség jól gyógyítható, de minden esetben szakszerű terápiát igényel, mert könnyen szövődményekhez vezet. A tüdőgyulladást légzéskor száraz, gyakori köhögés, nehéz légzés, mellkasi fájdalom, láz jellemzi, de el is maradhat a láz. A betegség megszüntetéséhez egy-két hét szükségeltetik. Az influenza tüneteiről korábban már szóltam.

– Mit lehet tenni a légúti betegségek kialakulása ellen?

– Sportoljunk, fogyasszunk friss gyümölcsöket, ne tartózkodjunk hosszú ideig zárt helyiségekben.

Lajos Mihály