Újabb halottak és sebesültek Kelet-Ukrajnában

Petro Porosenko támogatja az előrehozott választásokat

2014. június 19., 06:00 , 701. szám

Az ukrán fegyveres erők pénteken elfoglalták Mariupolt, az Azovi-tenger északi partján fekvő kikötővárost, ahol a fegyveres oroszbarát felkelők heteken át ellenőrzésük alatt tartották a középületeket.

Arszen Avakov ukrán belügyminiszter azt közölte, hogy súlyos harcok voltak, amelyek során a kormányegységek kiszorították a szakadárokat a település központjából. A műveletben az Azov és a Dnyeper–1 különleges belügyi egység, valamint a Nemzeti Gárda vett részt. A harcokban gránátvetőket és harckocsikat vetettek be, és sikerült minden kulcsfontosságú pontot elfoglalni. Két aknát hatástalanítottak, illetve felszámoltak több pontot, ahonnan orvlövészek nyitottak tüzet. Egy felderítő és járőr harcjárművet a szakadárok megsemmisítettek.

Tizenegy felkelőt őrizetbe vettek, öt meghalt, míg az ukrán fegyveres erők négy katonája vesztette életét. A város önkormányzatának épületén ukrán zászló leng. Mariupol a Donyec-medence második legnagyobb városa, több mint félmillió lakosa van.

Június 14-én hajnalban lelőttek egy IL–76 típusú ukrán katonai szállítórepülőgépet a kelet-ukrajnai Luhanszk közelében, a rajta utazó 49 ember halálát okozva.

Másnap több száz felbőszült ukrán rombolt a kijevi orosz nagykövetség előtt. A tömeg felborítgatta az ott parkoló autókat, festékkel és tojással dobálta meg a nagykövetség épületét, amelynek kitörtek az ablakai. A tüntetésen részt vett az ukrán ügyvivő külügyminiszter is, aki nyugalomra szólította fel a nagykövetséget ostromlókat, a Rosszija 24 orosz állami hírtelevízióban is bemutatott felvétel szerint ugyanakkor nyomdafestéket nem tűrő kifejezéssel illette az orosz államfőt.

Még aznap Andrij Descsicja külügyminiszter leváltását követelték orosz parlamenti képviselők és külügyi tisztviselők Vlagyimir Putyin sértegetése miatt. Az orosz külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott Kijevnél.

Hétfőn Beregszászban katonai tiszteletadás mellett eltemették a kelet-ukrajnai szeparatisták ellen folytatott hadműveletek első kárpátaljai áldozatát, a 19 éves Popovics Rolandot.

Keddre virradóra kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok több támadást intéztek az ukrán hadsereg terrorellenes hadműveletében részt vevő alakulatok ellen, aminek következtében több tucatnyian megsebesültek.

A Donyeck megye keleti szélén lévő, Olekszijivszke település mellett aknavetős támadás érte az ukrán határőrök és katonák közös táborát.

Az ukrán fegyveres erők visszaverték a támadást, amelynek következtében 31 ukrán katona és határőr megsebesült. Egy határőrt és egy katonát súlyosabb sérülésekkel helikopterrel vittek kórházba.

Dmitro Timcsuk, a kijevi Katonai és Politikai Tanulmányok Központjának vezetője Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a gránátok becsapódása nyomán felrobbantak a táborban tárolt lőszerek, és a detonációban mintegy tíz ukrán katona megsebesült.

A szakadárok az éjjel Grad rakéta-sorozatvetővel támadták Luhanszk városát.

Az ukrán légierő a Horlivka melletti Holmivszkij településen csapást mért a szakadárok főhadiszállásaként használt korábbi iskola épületére. Az egyik rakéta egy villamos energetikai alállomást talált el, ezért a faluban megszűnt az áramszolgáltatás. A másik a földbe csapódott.

Vitalij Jarema ukrán miniszterelnök-helyettes az ICTV tévécsatornán azt közölte, hogy a terroristaellenes hadműveletben eddig az ukrán fegyveres erők 125 tagja veszítette életét. Közülük 95-en a hadsereghez, 22-en a belügyi, illetve a biztonsági erőkhöz és a határőrséghez tartoztak. Többségük az oroszbarát szakadárok által múlt hét végén lelőtt ukrán katonai szállítórepülőgépen, illetve egy lelőtt helikopteren halt meg. A harcokban – a szakadároktól eltérően – nagyon kevés ukrán katona vesztette életét, ami Jarema szerint az ukrán hadsereg és a nemzeti gárda felkészültségének magas színvonalát bizonyítja.

Ugyancsak kedden Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági tanács elnöke arra utasította a kormányt, hogy szervezze meg az ukrán–orosz határ egyoldalú demarkációját, és a jelenlegi nemzetbiztonsági fenyegetéseknek megfelelően mérnöki-műszaki eszközökkel és létesítményekkel lássa el, továbbá haladéktalanul tegyen intézkedéseket az Ukrajna területére behatoló felforgató csoportok felderítésére és semlegesítésére.

Parubij nem részletezte, hogy milyen létesítményeket húznak fel a „zöldhatáron”, de az Ukrajinszka Pravda hírportál úgy értelmezi, hogy határkerítés épülhet Oroszország és Ukrajna között. Parubij szerint Porosenko arra utasította a kormányt, hogy a lehető leghamarabb végezze el a munkát.

Közben a donyecki lázadóhadsereg parancsnoka, Ihor Sztrelkov videoüzenetet tett közzé a világhálón, melyben arról beszél, hogy fegyveresei legfeljebb még egy hónapig tudnak ellenállni az ukrán hadseregnek Oroszország segítsége nélkül.

Sztrelkov a lázadóhadsereg nevében beszélt, és szavait elsősorban Oroszországhoz intézte. A csaknem tizenhárom perces felvételen többször kétségbeesett hangon beszél arról, hogy az ukrán fegyveres alakulatok hatalmas erőfölényben vannak mind létszámban, mind pedig haditechnikában, és Oroszország segítsége nélkül a moszkvabarát felkelőknek semmi esélyük a győzelemre. Elpanaszolja, hogy miközben Ukrajna nagy segítséget kap a nyugati országoktól, kiváltképpen az Egyesült Államoktól, a felkelőknek hátországuk sincs, és alkatrészhiány miatt a meghibásodott katonai járműveiket sem tudják megjavítani.

„Ha Oroszország nem hoz sürgős intézkedéseket, ténylegesen sürgőseket és határozottakat, akkor az ukrán katonák sikerrel járnak. Nem tud sokáig ellenállni a légierőnek, a tüzérségnek és a harckocsik tömegének még ezer, a határ térségében harcoló felkelő sem, néhány harckocsival és löveggel, akkor sem, ha sok golyószórójuk és gránátvetőjük van” – ecseteli a harci helyzetet Sztrelkov. Úgy folytatja, hogy „elmúlik két-három hét vagy talán egy hónap, és a leginkább hadrafogható felkelőegységek is elvéreznek – előbb vagy utóbb szétverik és megsemmisítik őket”.

A lázadóparancsnok arról is beszél, hogy az ukrán fegyveres alakulatok egymás után fogják ellenőrzésük alá vonni a moszkvabarát fegyveresek kezén levő délkelet-ukrajnai városokat ugyanolyan módszerrel, ahogyan a minap bevették Mariupolt. Ráadásul ellenőrzésük alá vonják ismét a határt.

Közben Kijevben a Verhovna Rada épülete előtt másfél ezer aktivista kezdett tüntetni az előrehozott parlamenti választások kiírását követelve.

A Majdan Önvédelmének – a februári hatalomváltáshoz vezető kijevi tüntetések egyik fő erejének – zászlaja alatt tüntetők a parlamentbe jutás küszöbének 3 százalékra csökkentését és a választási kampány átláthatóságának garantálását is követelik.

Petro Porosenko ukrán elnök támogatja a parlamenti frakcióknak azt a kezdeményezését, hogy tartsanak előrehozott választásokat az országban – tette közzé az újonnan hivatalba lépett államfő hivatalos weboldala.

Kedden este Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök telefonon beszélt egymással a kétoldalú viszonyról, az ukrán válságövezetben uralkodó helyzetről és a tűzszünet esetleges kihirdetéséről – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, akit az Interfax hírügynökség idézett kedden késő este.

A telefonbeszélgetés alkalmával Putyin aggodalmát fejezte ki két orosz újságíró tragikus halála miatt a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében. Hangsúlyozta, hogy szavatolni kell a sajtó képviselőinek feltétlen biztonságát a válságövezetben.

(Kárpátalja/MTI)