Mennyivel élünk drágábban az elmúlt évhez képest?

Több mint nyolc hónapja már annak, hogy a váratlan bejelentést követően, miszerint Ukrajna mégsem kíván az Európai Unió tagállamává válni, a döntéssel egyet nem értő, az országban uralkodó korrupció, nehéz gazdasági helyzet ellen tiltakozók százai foglalták el a Majdant, vagyis a kijevi Függetlenség teret.

Azóta a zavargások, összecsapások, s a közben az Oroszországgal kialakult helyzet hatására felsorolni is nehéz, mi minden változott a 23 esztendeje független Ukrajnában. Kezdhetnénk talán azzal, hogy az országban uralkodó káosz hatására az ukrán pénznem, a hrivnya soha nem tapasztalt mértékben elértéktelenedett. Az infláció hatására így 5-6 hrivnyával is többet kell fizetnünk egy dollárért, euróért, 15-20 hrivnyával pedig 1000 forintért. Emiatt megdrágult minden, ami külföldről származik. Az ördögi kör tehát a hrivnya leértékelődésével kezdődött, ami maga után hozta az üzemanyag árának növekedését is, ezzel pedig a szállítási költségek miatt jelentősen megdrágult minden, amit beszállítók, beszerzők juttatnak el eladási helyükre.

November közepén egy dollárért még 8,15-8,20 hrivnyát kellett fizetni, míg egy euró 10,95-11,05, ezer forint pedig 36 hrivnya körül mozgott. Négy hónap elteltével az árak 10, 14, illetve 45 hrivnya fölé emelkedtek. Újabb hónap elteltével pedig az euró és a forint 16, illetve 50 hrivnya fölé. A dollár most viszonylag „olcsó”: 11,50 körüli a vétel, 12 körüli pedig az eladási ára. Az euró 15,50-16, illetve 16,50 hrivnya környékén mozog, 1000 forint pedig 50-52 (vétel) és 52-55 (eladás) hrivnya körül. Hogy hányan vannak, akik ezen pénznemek egyikében fizetik a törlesztőrészletet, bérelnek lakást, hányan, akiknek teljes havi fizetésük is alig elég arra, hogy külföldön tanuló gyermekük kollégiumát, albérletét, tandíját kifizessék, miközben élni is kell valamiből itthon? Ki tudná megmondani?

Ha visszaemlékszünk, az üzemanyag árának drágulása már november végén, nem sokkal a zavargások megkezdődése után elindult. Míg november második felében a gázolaj literenkénti ára átlag 9,60-9,65, a 92-es benziné 10,30-10,50, a 95-ös benziné 10,60-10,80 UAH körül mozgott, addig ezek a számok március közepére kb. 11,90, 11,80 és 12,15 UAH-ra nőttek. Egy újabb hónap elteltével 14,75, 15,05 és 15,25 volt az üzemanyagok literenkénti ára (figyelembe véve, hogy egy-egy egymástól nagyobb távolságra lévő kúton akár 1 hrivnyva különbség is lehet). Ezek az árak a nyár kezdetéig „kitartottak”, az áremelkedés pedig értelemszerűen magával hozta minden késztermék árának megemelkedését, hisz a beszállítóknak is többe kerül egy-egy fuvar.

Nincs ez másként az autóbuszokkal sem. Némelyik járat menetdíja több alkalommal emelkedett egy-egy hrivnyával, míg másoké ugrásszerűen közel 40%-kal is drágább lett. Ez pedig leginkább azokat érinti, akiknek munka vagy iskola miatt mindennap, vagyis hetente legalább 5 alkalommal kell megtenniük egy bizonyos távot autóbusszal. Naponta kétszer 3 hrivnyával számolva az egy nap 6, egy hónap alatt pedig legalább 120 hrivnya többletet jelent egy fő számára.

Egy beregszászi italbolt eladója arról számolt be, hogy június 17-től a tömény alkoholtartalmú italok ára 15,9%-kal emelkedett, mindez persze az apróbb emeléseken (alkalmanként 2-5%) kívül. Augusztustól mindent egybevetve 45,4%-kal emelkedik majd ezek ára, de leszögezném: még a következő emelésnél is csak a nyár utolsó hónapjában járunk majd, s hogy mi lesz az év végéig, azt az eladók, s valószínűleg a gyártók se tudják. A forgalom visszaesése az eladó szerint már most megfigyelhető, és a magyarországiak is kevesebbet vásárolnak már, így ha csak tömény italokat árulnának, nem is érné meg üzemeltetni a boltot. A sörök ára ehhez képest „csak” legfeljebb kb. 15%-kal nőtt, míg az üdítőitaloké, ásványvizeké nagyjából 10%-kal. Az emelések mértéke a gyártóktól függ, ők pedig legfőképpen a szállítási költségek emelkedése miatt emelik az árakat.

A forgalom visszaeséséről számolt be egy ruhaneműekkel foglalkozó hölgy is. Ő, ahogy a legtöbb piaci vagy bolti árus, Magyarországról szerzi be a ruhaneműket, s a forint vásárlási árának növekedésével párhuzamosan egy-egy darabért akár 50%-kal is többet kell fizetnie neki és a vásárlóknak is. Elmondása szerint sokszor maguk az árusok kevesebbet tesznek rá a beszerzési árra, vagyis inkább saját hasznukból igyekeznek lefaragni (hisz a kevés is több, mint a semmi), hogy legyen forgalmuk. Ruházkodni pedig a divatozást figyelmen kívül hagyva is kell.

Nincsenek könnyű helyzetben azok sem, akik kisgyermeket nevelnek. Míg némelyik tápszer csak minimális összeggel, néhány hrivnyával, addig mások akár 17-20 hrivnyával is drágábbak lettek. Van, ami 103-ról 120 hrivnyára drágult, s egy doboz persze semmiképp nem elég egy hónapra. A gyereket mégse foghatja az ember spórolásra. Bő 50%-kal nőtt egy-egy csomag pelenka, 10-12 hrivnyával egy doboz tea ára. Ezek keresettsége nem esett vissza szembetűnően. Egy eladó elmondása szerint inkább az figyelhető meg, hogy míg eddig a havi „gyerekpénzt” megkapva a szülők igyekeztek egy hónapra előre bevásárolni, addig most ezt inkább elaprózzák. Viszont érdemes odafigyelni arra, hogy ezeket a termékeket is hamisítják, veszélyes bedőlni az átlaghoz képest túl olcsón kínált termékeknek.

Az élelmiszerek tekintetében a cukor és a kenyér drágulása a legszembetűnőbb. Az élelmiszerek legtöbbje legfeljebb 1 hrivnyával drágult, de így a konyha is több pénzt visz el, mint korábban.

Azon dolgok árának emelkedése érinti legérzékenyebben az embert, amit akár akar, akár nem, muszáj megvennie. Alapos gond elé állítják az áremelkedések azokat, akik krónikus betegek. A gyógyszerárak viszont kettős áremelkedésen estek át, mivel az áfa, vagyis a PDV 7%-kal nőtt a közelmúltban. A szokásos 20% persze megmaradt. Mivel némi árkülönbség a gyógyszergyártó cégek, beszállítók esetében is megfigyelhető, sok gyógyszertár-tulajdonos igyekszik ezek között is válogatni, hogy a vásárlók kevesebbet fizethessenek gyógyszereikért. Azok viszont, akik állandó jelleggel kényszerülnek többféle gyógyszert is szedni, egy-egy gyógyszerükért akár 20 hrivnyával is többet fizethetnek mostanság csak a plusz 7% miatt, vagyis összességében akár 50%-os is lehet az emelkedés.

A gáz ára 50%-kal lett drágább május elsejétől, hogy az ország hozzájuthasson a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segélycsomagjához, s előreláthatólag 2018-ig ez meg is marad.

A napról napra változó, sajnos, súlyosbodó helyzet kimenetelét megjósolni képtelenség. Az azonban biztos, hogy az egyre kilátástalanabbá váló helyzetet az ország, azon belül pedig a sokat látott, maroknyi, s a helyzet miatt egyre kisebb számú magyar közösség sem fogja sokáig bírni.

Espán Margaréta